Gyümölcsfa betegségek

Venturiás varasodások

A venturiás varasodások, régebbi nevükön fuzikládiumok, igen veszélyesek a gyümölcsfák és dísz rokonaik számára. Ez egy olyan gombabetegség, ami helyi elhalással jár, kissé kiemelkedik a kéregből vagy a gyümölcsből, és felületén berepedezik. A legveszélyeztetettebbek az alma a körte és a mandulafák.
A fertőzés fajonként eltérő. Az alma venturiás varasodás, csak az almát veszélyezteti, a körtéé pedig csak a körtét támadja meg. Ezek közül is vannak egyes fajták, amik igen fogékonyak rá. A mandula venturiás varasodás a mandulán kívül még a kajszi és az őszibarackfákat is veszélyeztetik. Ritkán előfordul szilva és ringlófákon is.
Kártétele minden esetben elsősorban a súlyos lombkárosítás, de ezen kívül még a gyümölcsök minősége is romolhat. A fertőzés tünete leginkább a leveleken, virágokon és fiatal gyümölcsökön látható. A megfertőzött leveleken 4-5 mm átmérőjű, kerekded, szürkésbarna, kidomborodó foltok keletkeznek. Később ezek mindkét felületén barna, gyepszerű borítás jelenik meg, ami a további fertőzésre képes szaporító képletek, a konidiumok a tartója lesz. A fertőzött virágokon és sziromleveleken is szétterülő konidiumtartó jelenik meg, amiknek a száma idővel gyarapszik.
A megfertőzött gyümölcsökön kezdetbe elszórt-, majd összefüggő, fényes, sötétbarna színű konidiumtartók gyepszerű foltjai fejlődnek ki. Ezek a foltok később elparásodnak, varasakká válnak. A gyümölcsök eldeformálódnak, majd repedések keletkeznek rajtuk. A körtéknél ez sokszor egészen a magházig terjed.
Terjedésének kedvez a magas légnedvesség és páratartalom. Ebben a számára kedvező időjárásban már márciusban kialakulnak és szétszóródnak a fertőző szaporítóképleteik, az ún. aszkospórák. Ezek még virágzás előtt megfertőzik a leveleket. Terjedése különösen gyors a csapadékos időjárásban, ilyenkor szinte járványszerűvé válik.
A legfőbb fertőzési forrás az előző évben már idő előtt lehullott beteg levelek, levéltöredékek. A védekezés ellene leginkább az elsődleges fertőzéseknek a megelőzésével lehetséges. Az elszáradt levelek lemetszésén, és a laza koronaalakításon kívül, még az egyik leghatásosabb védekezés lehet, ha a fertőzött leveleket összegyűjtve, mélyen a talajba forgatjuk, vagy más módón ártalmatlanítjuk. Ezenkívül lehetséges még 5%-os töménységű karbamidos, esetleg nitrogén tartalmú műtrágya használata is. Használhatunk lombfertőtlenítő permetezést; ehhez bevált a benomil hatóanyagú gombaölő hatású növényvédő szer. A vegyszeres védekezést közvetlenül virágzás előtt célszerű elkezdeni, és 1-2 hetente, a szüretig, folyamatosan végezni.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Tavaszodik már: kemény tél után

Bár a tél a mozdulatlanság látszatát kelti a kertben, a hótakaró alatt, illetve a rügyekben sok minden készülődik a tavaszra. Így ez a pihenés, „halottnak látszó táj”, tényleg csak látszólagos,...


Kerti látogató riasztó

A tavaszi napsütésnek nemcsak miörülünk, így ne csodálkozzunk, ha nem várt látogatók nyomaira bukkanunk a kertben. Bosszankodhatunk, de ne tegyük, inkább előzzük meg riasztószerekkel azállatok...