Könnyűbetonok a gyakorlatban

2012-05-22 20:29:45 | Módosítva: 2012-05-22 20:29:45

Könnyűbetont tulajdonképpen már 2000 évvel ezelőtt is használtak az építkezők. A rómaiak által alkalmazott könnyű adalékanyag főként a vulkánláva és a tufakő volt, de alkalmaztak téglaport is. Ma környezetvédelmi szempontok miatt egyre elterjedtebb a hulladékanyagok felhasználása. A természetes tufa, lávakő és agyagszármazékok (duzzasztott agyagkavics, agyagpala) mellett könnyű adalékanyagként jelen van a pernye, a kazánhomok, a duzzasztott perlit, a habüveg és a visszaforgatott könnyűadalék is, hőszigetelő célzattal pedig műanyagszármazékok (pl. polisztirolgyöngy).

A könnyűbeton nagy pórustartalmú beton. Pórusképzésének módszere szerint három csoportot különböztetünk meg:

  • Az egyszemcsés könnyűbetonoknál a tömör vagy porózus, kb. azonos méretű, durva adalékanyag-szemcséket felületükön cementpéppel vonunk be, a szemcsék között hézag marad, a péphiányos beton csak a szemek érintkezési pontjánál van összeragasztva.
  • Az adalékanyagos könnyűbetonnál elsősorban az adalékanyag szemcsék pórustartalma határozza meg a jellemzőket. Készíthető kvarchomokot vagy könnyű pórusos homokot és cementet tartalmazó habarcsvázzal, adalékszerrel (pl. légpórusképzővel), vagy kovaliszttel (szilárdságnövelő célzattal) stb.
  • A pórusbetonnál vagy sejtbetonnál a mész, illetve cement kötőanyaggal készített habarcsban a pórusképzésre gázfejlesztő anyagot vagy habot alkalmaznak, és nyomás alatti gőzérleléssel (pórusbeton) vagy természetes úton (habbeton) szilárdítják.

Könnyűbeton-fajták Magyarországon?

A könnyűbeton kategóriába sorolható betonfélék egészen széles skálája érhető el hazánkban is, és bár külföldön lényegesen elterjedtebben használják ezeket az anyagokat, nálunk is sok felhasználási területen találkozhatunk vele. Készítenek belőle falazatot, használják szigetelő aljzatbetonként, vagy egyszerűen csak szigetelő vakolatként stb. És amilyen sokféle a felhasználási terület, legalább annyiféle technológia, adalékanyag és gyártmány is létezik. Az alábbiakban összegyűjtöttünk ezekből néhányat.

A Liapor könnyűbeton

Alapanyaga a földtörténet őskorából származik. A Júra földtörténeti korban, kb. 180 millió évvel ezelőtt kialakult üledékes, szerves anyag tartalmú agyagot kibányásszák, majd homogenizálják és apró darabokban a forgó klinker kemencében 1200 °C hőmérsékleten kiégetik. Itt először az agyagdarabok megszáradnak, majd a külső felület megolvad. A hő befelé haladásával a belső rész szervesanyag tartalma kiég, a keletkező gázok az agyagdarabot felfújják, majd a köpenyt felszakítva távoznak. Így a kihűlt golyó külső kemény klinkeres héjjal és egy pórusos belső szerkezettel rendelkezik.

A Liapor duzzasztott agyagkavicsot többféle fajsúlyban, többféle szemcsenagyságban, törten vagy egészben, vagy a kettő keverékében állítják elő. A duzzasztott agyaggolyó könnyű szilárd jó hőszigetelő, tűzálló, saválló, lúgálló, fagyálló, jó hangelnyelő. A belőle készült betonok a hangcsillapító, hangelnyelő tulajdonságukat nem csak a súlyukkal érik el, mint azt általában a falazóelemek, betonok teszik, hanem a Liapor golyó belső pórusos része is hangelnyelő tulajdonságú. Így a szükséges hangcsillapítás vékonyabb, könnyebb falakkal, födémekkel érhető el. A Liapor könnyűbeton nagy szilárdsága mellett könnyű, stabil (korrozióra kevésbé érzékeny a normálbetonnál – pl. a sós közeget sokkal jobban bírja).

Árban a Liapor könnyűbeton drágább, több mint kétszerese a normálbetonnak. Mégis vannak olyan alkalmazási területek, ahol ez mutatkozik a leggazdaságosabb megoldásnak. Az egyik ilyen példa a hőhídmentes (pontosabban csökkentett hőhidas) épületszerkezetek, pl. egy kihajló erkélylemez kialakítása. A könnyű súly és az ehhez viszonyított nagy szilárdság és rugalmasság a mérnöki szabadságot is megnöveli, így szokatlan, merész vonalú épületek jöhetnek létre.

Ökocell Mix

A helyszínen előállítható hőszigetelő könnyűbetonnal különböző, és tetszőleges vastagságú tereket tölthetünk ki, lejtéseket képezhetünk, a táblás hőszigetelő anyagoknál megszokott rögzítések, toldások és hézagképződések nélkül. Ehhez optimális megoldásként ajánlható a zsákos keverék. Ezzel kell körbevenni a csöveket, kialakítani a megfelelő szintet. A megkevert hőszigetelő anyagot kézi eszközökkel könnyedén a csövek alá, mellé és fölé terítjük úgy, hogy folyamatos felfekvést biztosítson a cső számára, majd a tetejét lehúzó léccel szintre húzzuk, és a finomabb felület elérése érdekében acél glettvassal áthúzzuk.

Austrotherm AT-KA

Az Austrotherm AT-KA könnyűbeton adalékanyag, felületkezelt expandált polisztirol gyöngy. Az adalékanyag alkalmazásával, cement és víz felhasználásával könnyű, jó hőszigetelő képességű, megfelelő szilárdságú betonok készíthetők. A speciális bevonat biztosítja a cement kötőanyag jó felületi tapadását, és egyenletes eloszlású betonkeverék elkészítését teszi lehetővé. Az adalékanyaggal készült könnyűbeton felhasználható padlók, korlátozott teherbírású födémek (fafödémek), lapostetők hőszigetelésére, valamint lejtésképző hőszigetelés elkészítésére. Különösen előnyös boltívek, tálcás födémek felső síkjának kiegyenlítésére, mivel nagy vastagságban is felhordható.

Fabeton

A Fabeton gyártástechnológia egyesíti a fa és a beton kedvező épületszerkezeti tulajdonságait, valamennyi összetevője természetes anyag. A Fabeton építési rendszerrel akár egy komplett ház szerkezetkészre építhető. A fő- és válaszfalak, valamint a födém megépítéséhez gyártott termékek mellett az esetenként szükséges hőszigetelő lapok is a Fabeton rendszer részét képezik, de azonos anyagból készülhet a kerítés, illetve számos más építő- vagy díszítő elem is.

Papírbeton

Költségkímélő ház építésére több lehetőség is kínálkozik, attól függően, hogy a környezet milyen anyagokat nyújt. Elsőre talán nevetségesnek tűnhet a papírház ötlete, pedig a papír felhasználásával készült könnyűbeton jó szigetelő, jó a formatartása, és nagyon erős. Mind a nyomószilárdsága, mind a húzószilárdsága igen jelentős. A papírbeton előnye az is, hogy nyomószilárdsága homok hozzáadásával növelhető, emellett pedig jó hőszigetelési értéke magas hőtároló képességgel párosulva alkot előnyös kombinációt.

E két tényező együttes jelenléte a papírbetont a többi építőanyag mellé helyezi. A rostcement állományába beágyazódó homokszemeket lényegében hőszigetelő levegő zsákok és persze papírrostok veszik körül. A papírbeton fal hőtechnikai szempontból nagy késleltető, illetve csillapító hatással bír.

Gázbeton

Gázbetonnak a sejtesített könnyűbetonok egyik fajtáját, a gázképzővel előállított sejtbetont nevezzük. Ma a gázbeton-termékeket mind a kereskedelemben, mind a szabványosításban német mintára pórusbetonnak hívják. Alapanyaga őrölt égetett mészből, őrölt gipszkőből, cementből, pernyéből vagy őrölt kvarchomokból áll, régebben égetett olajpala-őrleményből és vízből kevert, megfelelő gázképzőt is tartalmazó finomhabarcs volt. Gázképzőként ma leggyakrabban alumíniumport vagy -pasztát használnak, amely az őrölt égetett mész beoltódásából keletkező mészhidrát vizes oldatából hidrogéngázt fejleszt, és a nyers keverékben legfeljebb 2 mm átmérőjű, zárt pórusok sokaságát hozza létre. Gázbetonból kis testsűrűsége és jó hőszigetelő-képessége folytán elsősorban falazóelemeket gyártanak

Sejtbeton

A sejtbeton finom adalékanyaggal (esetleg csak cementből) készülő könnyűbeton. A sejtszerkezet tudatosan létrehozott sejtek (de nem légbuborékok) rendszere, amely a (cementes) mészhabarcsból vagy cementpépből előállított sejtbeton sajátja. A sejtbetonok előállítása lényegében a mészhomoktégla gyártás technológiájából fejlődött ki úgy, hogy a mészhomoktégla viszonylag tömör szerkezetét különböző sejtképző anyagok és módszerek alkalmazásával sejtesítették.

A legfeljebb 2 mm átmérőjű, zárt sejtekből álló sejtszerkezet kétféleképpen állítható elő:

  • gázképzővel, amely esetben a sejtbetont gázbetonnak nevezzük
  • habképzővel, az így nyert sejtbetont habbetonnak nevezzük.

Ökocell könnyűbeton

Az Ökocell Csend egy speciális kötőanyag, EPS granulátum és víz keveréke, melyet összekeverés után a polisztirol adalékos könnyűbetonokhoz hasonló módon dolgozunk az aljzatra, táblás lépéshangszigetelés helyett. (Erről márciusi lapszámunkban írtunk már kiváló lépéshangszigetelő hatása miatt.)

Thermobeton

Korszerű, könnyű, rendkívül jó hőszigetelő képességű beton adalékanyag, melyhez a helyszínen csak cementet és vizet kell adagolni. Vékony cementréteggel bevont polisztirol őrleményből áll, amely tartalmaz olyan speciális adalékszereket is, melyek hatására a víznél sokkal könnyebb polisztirol szemcsék nem úsznak fel a keverés közben, így egyenletes, homogén betonkeverék állítható elő belőle. A Thermobeton házi betonkeverőben is jól megkeverhető, házilagosan kivitelezhető.

A megszilárdult Thermobeton sokkal keményebb a hőszigetelő anyagoknál, lépésálló könnyű-betonnak minősül. Szilárdsága a betonok és a hőszigetelő anyagok közé tehető. Kiváló hőszigetelő anyag, 11-13 cm vastagon tökéletesen leszigeteli a padlásfödémet. Nem csak jó hőszigetelő - ezáltal télen csökken a fűtési költség - hanem kiváló hőcsillapító hatása miatt nyáron hatékonyan védi az épületet a túlmelegedéstől.

HyperTherm könnyűbeton

A legkönnyebb transzport habbeton, könnyűbeton. A magas levegőtartalmú, expandált polisztirol (EPS) osztályozott darálékát válogatott, nagy kezdőszilárdságú cementek, és speciális adalékok alkalmazásával homogén állagúra keverik. Az így kapott, habarcsszerű anyagban az (EPS) minden ismert hátrányos tulajdonságát elveszíti. Az épületek külső - belső falszerkezeteire, vagy tetőtéri hőszigetelés készítésére kidolgozott, homlokzati hőszigetelési és felületképző megoldás.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-5767/Konnyubetonok_a_gyakorlatban