Lézeres felületkezeléssel növelik a fogbeültetés sikerességét

MTI

2012-06-15 19:29:47 | Módosítva: 2012-06-15 19:31:10

Közösen dolgoznak a titán fogászati implantátumok több hónapos beépülési idejének lerövidítésén a Szegedi Tudományegyetem fogorvosai és fizikusai, lézeres felületkezeléssel növelve a fogbeültetés sikerességét - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény az MTI-t.

A fogászati implantológia története nagyon régre nyúlik vissza, hiszen már az ókori egyiptomiak is végeztek könnyen megmunkálható fémekből fogbeültetést. Napjainkra azok helyét átvették a biokompatibilis, azaz az emberi szervezet számára nem idegen anyagok, mint például a titán és annak ötvözetei. Jelenleg világszinten a fogbeültetés sikeressége közel 95 százalékos. A technikának azonban van egy kellemetlen velejárója, mivel egy implantátum beépülése - vagyis amíg a csontsejtek teljes mértékben megtapadnak az implantátum felszínén - átlagosan 3-6 hónapot vesz igénybe, csak ezután csavarható bele a felépítmény, amelyen majd a fogpótlás rögzül.

Az implantátumokat szemcseszórással érdesítik és savmaratással passziválják. A feltételezések szerint a létrejövő érdes felület elősegíti a sejtek megtapadását, míg az implantátum felületén létrejövő, éles szélek gátolhatják azt. Így, ha ezek a feltevések valóban igazak, olyan eljárásra van szükség, ami az érdességet megőrzi, ugyanakkor lesimítja az éles széleket.

Az SZTE Fogorvostudományi Karának kutatócsoportja, valamint az SZTE TTIK Optika és Kvantumelektronikai Tanszékének munkatársai nemrég egy közös program keretében azon kezdtek el dolgozni, hogy lézeres besugárzással alakítsanak ki egy olyan optimális felszínt, amely az eredetinél gyorsabban csontosodik.

A szegedi lézerfizikusok az implantátumanyagok felületének módosítására két különböző hullámhosszú lézert használtak. A kutatók a kísérletek során többféle energiasűrűséget és impulzusszámot alkalmaztak, amelyek közül az optimális értékeket az optikai mikroszkópos és pásztázó elektronmikroszkópos felvételei alapján választották ki. 

Az ilyen módon kezelt mintákon a Fogorvostudományi Kar munkatársai in vitro sejtkultúra vizsgálatokat végeztek, amelyekben a sejtek letapadását és szaporodását vizsgálták, ezzel tesztelve az újonnan kialakított felületek integrációs képességét. A választ arra a kérdésre, hogy az implantátumok beépülési időszaka mennyivel fog csökkeni az új módszernek köszönhetően, az állatkísérletek fogják megadni.

Az intézmény szerint az új fejlesztések társadalmi haszna egyértelmű, hiszen a megfelelő és eseménymentes biointegráció a különböző egészségi állapotú betegek számára egyaránt fontos, életminőségüket az implantátumokkal helyreállított fogazat jelentősen javítani fogja. További előny, hogy így olyan betegeknél is lehet beültetést végezni, akiknél egyébként ezt kizárná a rossz egészségi állapot vagy különböző rizikófaktorok - dohányzás, diabétesz - megléte.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

MTI


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Lézeres gyújtógyertyák

A belsőégésű motorok még egy ideig minden bizonnyal tartják pozíciójukat, ám egy fontos alkatrészük, az üzemanyag-levegő begyújtásáért felelős gyertya jelentősen megújulhat.


Gravírozás

Ez a technológia manapság főként kisebb ajándéktárgyak egyedi díszítésére szolgál. Bármilyen anyagú tárgy felületébe lehet tetszőleges feliratokat, ornamentális mintákat maratni, amellyel a...