Alapvető tudnivalók a betonról

A betont az építészet számos területén használják évszázadok óta. A különböző építészeti szakágak szabványai más-más minőségű és tulajdonságú keveréket kívánnak meg, de a kompozit alapreceptje azonos: kötőanyag, adalékanyag és víz. Hogy mire kell figyelni a számunkra leginkább megfelelő beton elkészítésénél, megrendelésénél? A következőkben erre keressük a választ.

Róma és Nápoly között gyakori egy vulkanikus kőzet, a pozzolana előfordulása. Ha ezt égetett mésszel és vízzel elkeverték, erős habarcs lett belőle, amely víz alatt is kötött. Olcsósága és szilárdsága miatt már a római Pantheon, később a konstantinápolyi Hagia Sophia építésekor is alkalmazták. A középkorban e fontos szerkezeti anyag ismerete feledésbe merült, de egy szilárd kötőanyag igénye időről időre felmerült. A XVI. század során több javaslatot írtak le szilárdabb habarcsra, és megindult a pozzolana exportja is. A sokat kísérletező fizikus, John Smeaton egy világítótorony alapozását cementtel végezte el 1756-ban.

Röviden tekintsük végig a korszerű beton összetevőit és főbb tulajdonságait:

Cement

A beton tipikus összetétele 60-75% homok és kőzúzalék, 15-20% víz és 10-15% cement, melyet mészkő, agyag és más összetevők égetésével nyernek. A cement az a kötőanyag mely betonná tartja össze a többi összetevőt. A cement feltalálója J. Aspdin leedsi (Anglia) kőművesmester volt. Az 1824-ben kapott angol szabadalma szerinti "portlandcement" elnevezést azért választotta, mert a cement színe és szilárdsága hasonlított a Portland környékén található mészkőhöz.

Adalékanyag

A beton legnagyobb tömegű alkotórészét, a homokot és a kavicsot ma adalékanyagnak nevezzük. Az adalékanyag megfelelő mennyiségének meghatározásához egykor úgynevezett köbözőládát (1 m x 1 m alapoldalú) használtak. Az egy keveréshez szükséges adalékanyag mennyiségét általában egy zsák cementhez (50 kilogramm) igazították és a köbözőládában, függőlegesen mérték centiméterben.

Adalékszer

A beton adalékszerek a cement tömegéhez képest kis mennyiségben a betonhoz kevert olyan vegyi anyagok (általában folyadékok), amelyeket a friss vagy a megszilárdult beton tulajdonságainak módosítására adunk a keverékhez. Az adalékszerek nálunk még sokszor újdonságnak számítanak, és használatuk ezért nagy körültekintést igényel (például a folyósítók hatása időben korlátozott, ezért hosszabb betonszállítási távolság esetén helyszíni utánadagolásukra szükség lehet). Az adalékszereket az MSZ EN 934-2:1999 európai szabvány alapján csoportosítjuk Magyarországon is. Ennek alapján megkülönböztetünk: - képlékenyítő-, - folyósító-, - stabilizáló-, - légbuborékképző-, - kötésgyorsító-, - szilárdulásgyorsító-, - kötéskésleltető-, - tömítő- és - többhatású adalékszert.

Konzisztencia

A bedolgozhatóságot és a tömöríthetőséget jellemző konzisztenciának az alábbi fokozatait különböztetjük meg: földnedves (FN), kissé képlékeny (KK), képlékeny (KK), képlékeny (K), folyós (F). A legnehezebben bedolgozható és tömöríthető beton a "földneves (FN)" beton, míg legkönnyebben a "folyós (F)" konzisztenciájú betont tudjuk bedolgozni és tömöríteni. A korszerű betonkészítés (transzportbeton) üzemi keverés, mixer gépkocsival történő szállítás, betonszivattyúval való építéshelyi továbbítás, és vibrátorral való tömörítés) sok esetben képlékeny vagy folyós konzisztenciát kíván. Ha gazdaságos és jó minőségű betont akarunk készíteni, akkor korszerű módon képlékenyítőszert vagy folyósítószert kell használnunk, pontos számítógép vezérelt módon.

A beton jelölései és kiválasztása

Ma a betont sokszor nem az építéshelyen keverik, hanem előre megkevert állapotban, erre szakosodott vállalkozásoktól rendelik. Az ilyen betont transzportbetonnak nevezik, és megrendelni transzportbeton üzemekben lehet. A transzportbeton üzemekben megvannak a korszerű gépi keverés feltételei, amelyek kiváltották a keveréssel járó nehéz fizikai munkát. A transzportbeton üzemek léte csak szükséges, de nem elégséges feltétele a jó minőségű, tartós betonkészítésnek. A megrendelők fontos szerepe, hogy a rendelés szakszerű legyen, és megadjuk az összes lényeges ismeretet a transzportbeton üzemnek a jó minőségű, tartós beton előállításához.
Azon túlmenően, hogy kiválasztjuk a beton nyomószilárdsági osztályát (pl. C20/25, C10/12, C16/20), amelyet a statikus tervezőnek kell meghatároznia, meg kell adnunk az adalékanyag előírt legnagyobb szemnagyságát is (például 24 milliméter). Ezt elsősorban a zsaluzat és a vasalás méretei határozzák meg: például a két egymáshoz legközelebb eső betonacél között lehetőleg legalább háromszor (például 72 milliméter), de feltétlenül kétszer (például 48 milliméter) akkora legyen a szabad távolság, mint az adalékanyag legnagyobb szemnagysága.
Meg kell adni a konzisztenciát is. Gondolnunk kell arra, hogy ha például folyós betont rendelünk, és azt akarjuk, hogy a konzisztenciát folyósítószerrel állítsák be, akkor ezt megrendeléskor ki kell hangsúlyozni, mert a folyósítószer tartalmú betonnak más az összetétele és más az árkalkulációja. Ha ezt elmulasztjuk, akkor a transzportbeton-üzem kénytelen lesz a beton konzisztenciáját folyósítószer nélkül, vízzel beállítani, ami a megrendelő számára gazdaságilag és minőségileg nem a legcélszerűbb megoldás. A korszerű betonüzemek feltüntetik a szállítólevelükben a szabványszámot (ált. MSZ 4719), tanúsítják a beton minőségét, a keverék összetételét, a bedolgozás körülményeit, akár évekre visszamenőleg archiválják azokat.
Végül gondolnunk kell a betont érő környezeti hatásokra is. Ezek a hatások leggyakrabban vízzáró, fagyálló (fagy- és olvasztósó-álló) vagy kopásálló betont igényelnek. Ha ilyen feltételek szükségesek (például f150 a fagyállósági fokozat), akkor egészen biztos, hogy a beton nyomószilárdsági osztályát meg kell növelnünk (például C 20/25-ről C 30/37-re), annak érdekében, hogy ezeket a feltételeket teljesíteni tudjuk. Tehát nem mindig a nyomószilárdsági követelmény az elsődleges. A tartósság kritériuma ezt sokszor megelőzi.

Utókezelés

Ha a megrendelt transzportbetont a helyszínen bejuttatjuk a zsaluzatba és vibrátorral gondosan tömörítettük, még nem tettünk meg mindent a jó minőségű, tartós beton készítése érdekében. Az utókezelés fontosságát ma sem lehet eléggé hangsúlyozni. A beton locsolása helyett ma már a beton felületén párazáró filmet képező, korszerű utókezelő szerek állnak rendelkezésre. Ezek az anyagok ráadásul jobb eredményt is biztosítanak, mivel az utókezelő szerek hatása időben egyenletes.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs

Címkék: beton, cement, adalék

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Méretre gyártott betonelemek az építőiparban

Minőségi építőanyagokból építkezni gyorsan és lehetőleg olcsón - ez minden építtető és építkezési vállalkozó álma, miközben ma már meg kell felelni az egyedi igényeknek és az ötletes tervezői...


Panel szabászat

A 70-es, 80-as években készült panellakásokat sokszor az olcsóság és a praktikum tervezte. Ennek a koncepciónak megfelelően viszonylag kis tereket, kis alapterületű helyiségeket hoztak létre, de...