Gazdaságos lakáshűtés

2012-07-13 21:56:04 | Módosítva: 2012-07-13 21:56:04

Lakásunk, házunk aktív hűtésére rendszerint csak a legmelegebb nyári hetekben van szükség, a meleg elleni védekezésre viszont ennél sokkal hosszabb időszakban, akár 4-5 tavaszi, nyári, őszeleji hónapban is igény lehet. Amikor a kellemes tavaszi napsugárzást felváltja a nyári hőség, elkezdünk a megoldások után kutatni. Nem mindegy azonban, hogy a kellemesebb lakásklímát energiafaló berendezésekkel, egészséget veszélyeztető módon, vagy korszerű eszközökkel és előrelátással érjük el.

A viszonylag olcsón megvásárolható, és valamivel drágábban beszerelhető klíma berendezések rendszerint az energiafaló kategóriába sorolhatók. Drága villamos energiával működnek, gyakran többet fogyasztva, mint amennyibe télen a fűtés kerül. Különösen akkor gazdaságtalanok, ha a hűtőberendezést az akadálytalanul beáramló napsugarakkal konkuráltatjuk; a hősugarak folyamatosan melegítik a lakást az ablakokon keresztül, a felmelegített levegőt pedig drága pénzen igyekszünk visszajuttatni a szabadba.

Ésszerű árnyékolás

A gazdaságos hűtést tehát az ésszerű árnyékolással kell kezdenünk. A jól megválasztott árnyékolók hatékony védelmet jelentenek a lakás felmelegedése ellen. A leghatékonyabbak a mozgatható külső árnyékolók (redőny, zsaluzat, külső reluxa), amelyekkel a nagy nyári melegben tízszer jobb hatást érhetünk el, mint a belső árnyékolókkal (például szalag- vagy pliszéfüggönnyel, rolóval).
A nap melegítő sugarai ebben az esetben egy szabadban lévő szerkezetet melegítenek fel, ami a hőjét a külső levegőnek adja le. Ha viszont a sugarak egy belső árnyékolót melegítenek, az ablaküvegen szinte akadálytalanul átjutva, akkor az a hőtartalmát a belső levegőnek adja át, intenzíven melegítve a lakást. A napsugarak ellen hatékony védelmet jelentenek a természetes árnyékolók is; a ház déli oldalára telepített lombhullató fák télen átengedik a napsugarakat (ez olyankor hasznos), nyáron viszont árnyékot biztosítanak.

Ha mégis szükséges klímaberendezést használnunk, akkor a kinti hőmérséklethez képest maximum 5 fokkal ajánlott csökkenteni a helyiség hőmérsékletét, nagyobb hőkülönbséghez ugyanis nehezen alkalmazkodik a szervezetünk. Ilyenkor az ajtókat és ablakokat mindig csukjuk be, mert a meleg levegő folyamatos beáramlása csúcsteljesítményre kényszeríti a berendezést, és ez egyébként is nagyon pazarló „üzemmód”.

A nyári hűtésben igen hatékony lehet a hőszivattyú. A hőszivattyú akkor térül meg a leggyorsabban, ha három szerepet osztunk rá: télen fűt, a nyári három-négy hónapban hűt, és a használati melegvizet is ez állítja elő. Tulajdonképpen egy levegős hőszivattyúnak tekinthető az elterjedt split klíma is, energia-hatékonyságot tekintve azonban ez a leg kevésbé gazdaságos.

Passzív hűtés

A leghatékonyabb megoldás a passzív hűtés, ahol nem is maga a hőszivattyú hűt, hanem a természeti környezetünkbe juttatjuk ki a felesleges hőenergiát. Tulajdonképpen az épületet a nyáron is rendelkezésre álló, alacsony hőmérsékletű geotermikus szondával vagy kútvízzel hűtjük. A kútvíz hőmérséklete nyáron is 12 C° körüli, a geotermikus szondából is jellemzően 5-8 C° nyerhető. Mivel az ezekből érkező folyadék nem vezethető közvetlenül az épület hűtési rendszerébe, ezért egy ún. hűtési hőcserélőt kell beépíteni. A külső levegő hőmérséklete általában magasabb a belsőnél, így a levegős hőszivattyú rendszerek alkalmatlanok passzív hűtésre.

Ha a hűtési üzemmódban a talajhoz vagy kútvízhez csatlakozó csőrendszerben keringő hűvös folyadék vonja el a hőt a hőcserélőn keresztül az épület csőhálózatában lévő víztől, akkor maga a hőszivattyú ill. annak kompresszora nem is működik, tehát nem fogyaszt elektromos áramot. Energia csak a két folyadék rendszer keringetéséhez kell, így a passzív hűtés üzemeltetése rendkívül kis energiával valósítható meg: az energia megtakarítás 80-95%!

A passzív hűtés akkor a leghatékonyabb, ha mennyezetfűtés vagy falfűtés hőleadóját használjuk fel, mert a meleg levegő felszáll, pont ott hűti a mennyezet a lakás levegőjét, ahol az a legmelegebb, tehát ott a legerősebb a hőelvonás. A mennyezetben vagy az oldalfalakban a vakolat alatt kis átmérőjű csöveket szerelnek, ezekben a csövekben kering a kb. 16-18C° hűtővíz. Ha ennél alacsonyabb a hűtővíz hőmérséklete, akkor párakicsapódásra lehet számítani, ezért kötelező párakicsapódás érzékelő felszerelése. A radiátoros fűtőrendszer egyáltalán nem alkalmas hűtésre, és a padlófűtés is csak igen szerény mértékben.

Aktív hűtés

Aktív hűtés esetén a hőszivattyú hűti le az épület hőleadó rendszerében keringtetett vizet, tehát a hőszivattyú (kompresszora) üzemel. A hőszivattyú üzemmódját megfordítva a rendszer az épület belsejét hűti és a külső hőnyerő oldalt – földet, kútvizet, levegőt – fűti a belülről elvont hővel. A hőszivattyús aktív hűtéssel elérhető energia-megtakarítás a hagyományosnak tekinthető klímaberendezésekhez képest legfeljebb 40%. A legalacsonyabb megtakarítást a levegős hőszivattyúk nyújtják, hiszen működési elvükben ilyenkor lényegében megegyeznek a klímaberendezésekkel, megtakarítás inkább csak a hőelvonás módjából adódik.

Az ún. fancoil a készülékekkel, amit magyarra talán klímakonvektor néven lehetne fordítani, szintén lehet nem csak fűteni, hanem hűteni is. Létezik ventilátor nélküli változatuk is, amely teljesen zajtalan, így hálószobákba is ajánlható.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Levegős hőszivattyú kompromisszumokkal

A levegős hőszivattyúval történő lakásfűtés gazdaságossága ma már nem kérdéses, hiszen aspeciális hőszivattyús áramtarifa alkalmazásával akár -15 fokos külső hőmérsékletnél is alacsonyabb költségek...


Hűtés-fűtés a föld energiájával

Több mint 16 évvel ezelőtt mutattunk be az Ezermesterben egy érdekes fal hűtés-fűtési módot, ami már akkor geotermikus energiával működött, de hőszivattyúról akkor még nemigen beszéltünk....