Biztonsági üveg

2012-08-04 20:39:41 | Módosítva: 2012-08-04 20:39:41

Az üveget kiváló tulajdonságai (fényáteresztő képesség, átláthatóság, keménység, esztétikum, vegyi ellenálló képesség stb.) miatt széles körben alkalmazzák. Az előnyei mellett azonban tekintetben kell venni sajátos tulajdonságait is, nevezetesen a törékenységét, ami jelentős balesetveszélyt is jelent. Ezt az üvegipari technológia fejlődése azonban már kiküszöbölte, és kialakította az ún. biztonsági üveget. A meghatározás így kissé általános, mivel a különféle igényeknek megfelelő változataik eltérőek nemcsak jellemző tulajdonságaik, hanem gyártásuk tekintetében is.

Az üvegek jelentős része nem egyszerű float, azaz hagyományos ablaküveg, hanem ennek különféle speciális kezelésekkel kialakított és biztonságosabban használható fajtája. Az ilyen üvegek mindenkor nagyobb terhelés elviselésére alkalmasak, ami elengedhetetlen a használatukhoz. Ezek a különféle biztonságinak minősíthető üvegek. Alapvetően kétféle biztonsági üveget különböztetünk meg: az edzett- és a több rétegű ragasztott eljárással gyártottakat.

Edzett üvegek

Az egyrétegű edzett biztonsági üvegek ütésállósága, hajlítószilárdsága egy hőkezelési és lehűtési folyamattal létrehozott eljárás során többszörösére növekszik. Magasabb lesz a hőmérsékleti ellenállása, tehát jóval ellenállóbb az általában ismert normál üvegnél. Ezen tulajdonságait egy viszonylag egyszerű hőkezeléssel érik el, amelynek során a méretre vágott üveglapot kb. 650 fokra hevítik, majd hideg levegővel lefújják. A hirtelen lehűtéstől az üvegfelület és az üvegmag hőmérséklet-eltérése következtében húzófeszültség, és ennek megfelelő nyomófeszültség ébred az üvegben. Erőteljes ütésre e feszültségi pontok mentén esik szét az anyag. Éppen ebből fakad a biztonságossága.

Az edzett üvegek sem egyformák, mivel van előfeszített üveg, amely az azonos vastagságú normál float üvegnél kétszerte erősebb, ám ha beépített állapotában eltörik, nagyobb méretű, tompa élű darabokra esik szét. Bár ez az üvegfajta az Európai Építésügyi Szabályzat értelmezése szerint nem minősül valójában biztonsági üvegnek, mégis van létjogosultsága, pl. olyan helyeken, ahol a szélterhelés és hőfeszültség miatt a hagyományosnál erősebb igénybevételt elviselő üvegre van szükség, de nem igényeli edzett üveg használatát. Ezek az üvegek csak olyan helyeken alkalmazhatók, ahol nem előírás a kifejezetten biztonsági üveg, pl. széliránnyal szembeni épületüvegezéseknél, bútorajtók üvegezésénél, általában 4, 6, 8, 10 mm vastagságban.

A termikusan edzett üvegeket ugyancsak 600 fok fölé hevítik, majd gyorsan lehűtik, hogy a külső üvegfelületeken kialakuló nyomó, illetve a középső réteghúzó feszültségét „befagyasszák”. Az üvegfelület és a mag között húzófeszültség alakul ki, és ennek megfelelő nyomófeszültség ébred az üvegben. Erőteljes ütésre ezen feszültségi pontok mentén esik szét az anyaga. Ettől biztonsági ez az üveg, mert törésekor nem szilánkos, tompa élű, 30 mm-nél nem nagyobb darabokra hullik szét, és a szilánkok nem okozhatnak sérüléseket. Jellemzője, hogy négyszeresen ellenállóbb a normál üvegeknél. Apró szilánkos törése miatt gyakran nevezik biztonsági üvegnek is, tulajdonságai megfelelnek a különböző építésügyi szabályzatok és szabványok előírásainak.

Azt viszont tudni kell, hogy az ilyen üvegeket utólag vágni, fúrni nem lehet, és nincs vagyonvédelmi funkciója sem. Az üveglapok élét ezért még hőkezelés előtt élre vagy domborúra csiszolják, és a szükséges furatokat is az edzési folyamat előtt készítik el. Az üvegfelület díszítéseként a felületének savmaratással vagy homokfúvással kialakított mintázása azonban gyengítheti az üveg ellenálló képességét, különösen a nem túl vastag változatok esetében.

Elsősorban a járműipar használja, de egyéb kisebb igénybevételű üvegezéseknél, pl. üvegfalak kialakításánál, üvegbútoroknál, zuhanykabinoknál is alkalmazzák 6, 8, 10, 12 és akár 19 mm-es vastagságban. A csiszolt élű edzett üveg adott vastagsága nemcsak esztétikailag előnyös, a vastagság növeli az erőráhatásokkal szembeni ellenálló képességét, és ezt a különféle alkalmazásoknál maximálisan figyelembe is veszik. Különösen igaz ez a divatos üvegbútorokra, pl. üvegasztaloknál, polcoknál, pultoknál, ahol nem ritka a 19 mm-es üvegvastagság sem.

Ragasztott biztonsági üvegek

A legmagasabb biztonságot a ragasztott üvegek különféle típusainak alkalmazásával lehet elérni. Ezek gyártásakor az üveglapokat egy-, vagy több komponensű műgyantával ragasztják össze, vagy polivinil-butiral (PVB) fóliával laminálják. Mindkét ragasztott üvegtípus jelentősen csillapítja a zajterhelést, ám az ilyen eljárással készült üvegeknek a fő célja az aktív és passzív biztonság. Ez azt jelenti, hogy törés esetén az üveglap nem hullik szilánkokra, ezek nem okozhatnak sérülést, mert a fólia vagy a lamináló réteg együtt tartja az üvegdarabokat. Így az üveglap csak esztétikailag sérül, de sérülést nem okoz. Ezzel az eljárással számos üvegtípust, üvegvastagságot és színes köztesfólia alkalmazásával különféle színezésű, de egyetlen üvegtábla hozható létre.

A laminálást nagy ragasztási szilárdság jellemzi. Az üvegvastagságok igény szerint választhatók 7, 9, 11, 13, 15 stb., a szükséges rétegszámból adódó vastagságban, és a célnak megfelelő laminálásban. A laminátumok különféle vastagságúak és színűek, amelyek jelentősen befolyásolják az üvegszerkezetek tulajdonságait. Egyre gyakrabban alkalmazzák lépcsőkorlátokhoz, lépcsőfokokhoz, sőt járható üvegfödémek is kialakíthatók megfelelő réteg-összetételű biztonsági üvegekből, gyakran színezett változatban is.

Léteznek olyan üvegszendvics szerkezetű, többszörös rétegben összeragasztott biztonsági üvegek is, amelyek megfelelnek a biztonsági üvegek szigorúan minősített előírásainak is. Fő kategóriái az átdobás-, betörés-, átlövés- és robbanás gátló szerkezetű üvegek. Ezek mindegyike úgy zárja le a mögöttes teret, hogy nincs szükség egyéb mechanikai védőeszközre, pl. biztonsági védőfalra. Az üvegek különféle kategóriákba sorolhatók: a felpattanó kavicsok, kövek ellen pl. kirakatoknál, lakóházaknál az átdobás ellen védő „A” kategóriájú biztonsági üvegeket célszerű alkalmazni. Ahol pedig betörésvédelemre van szükség, ám egyéb védő eszközre nincs igény, ott a „B” kategóriába sorolható üvegszerkezetek beépítése a célravezető. Bankok, pénzintézetek és egyéb speciális intézményeknél a „C” kategóriás áttörésgátló-, míg a „D” kategóriába tartozó robbanásgátló üvegek pl. repülőterek, speciális laboratóriumok kialakításánál stb. kerülnek beépítésre.

  • Erős szélterhelésnek kitett üvegfalakhoz megfelelnek az előfeszített hőkezelésű üvegtáblák is.
  • Előtetőknél többnyire megfelelő vastagságú előfeszített üvegtáblák kerülnek beépítésre.
  • A termikusan edzett üvegekből készülnek a zuhanykabinok oldalfalai.
  • A kád mellé szerelhető üvegparavánok is edzett üvegből készülnek.
  • A különféle megoldású, keretezés nélküli üvegajtók vastag, edzett biztonsági üvegből készülnek.
  • A trendi rozsdamentes oszlopokból álló korlátokat is edzett üveglapok teszik dekoratívvá.
  • Edzett biztonsági üveglapokból álló falak határolják a fallabda pályák bejárati oldalát.
  • Az elegáns és átlátható irodák falainak kialakításához is edzett biztonsági üveget használnak.
  • A divatos üvegasztalok lapjait gyakran 10-15 mm vastagságú biztonsági üveglap alkotja.
  • A több rétegben összeragasztott üvegtábla rendkívül ellenálló a különféle terhelésekkel szemben.
  • A valódi, több rétegben összeragasztott üveglapokból akár dekoratív lépcsőlapok is készíthetők.
  • A ragasztott biztonsági üvegből járható födémburkolat készíthető.
  • Az átlátszó járható födém attraktív látvány még belső térben is.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: üveg, biztonság

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-5890/Biztonsagi_uveg