Mivel fűthetjük a medencét?

2012-09-01 14:40:46 | Módosítva: 2012-10-06 21:09:32

A címbeli kérdésre több válasz is adható. A szóba jöhető lehetőségek között anyagi lehetőségeink, a kerti medence mérete, a rendelkezésre álló energiaforrások, és a megtérülésre szánt idő alapján is válogathatunk. Néha ezek a szempontok ellentétesek egymással.

A megoldások között első helyen kell említeni a napkollektoros fűtési lehetőséget. A megfelelően méretezett és tájolt napkollektorok a beüzemelésük után gyakorlatilag ingyen és folyamatosan melegítik a medence vizét. A medencefűtésre méretezett napkollektoros rendszer bizonyos szempontból egyszerűbb, mint amit kifejezetten használati melegvíz előállítására terveztek, hiszen nincs szükség hőcserélőre, ami a fűtőközeg túlmelegedését is megakadályozza. A beüzemelés után a medencefűtés hőcserélő funkcióját maga a medence látja el. Az alacsonyabb költségek miatt a megtérülés is gyorsabb.

Az igazán hatékony megtérülés azonban mégiscsak akkor várható, ha a napkollektorokat nem csak a medencefűtéshez használjuk fel, hanem a használati melegvíz előállításába is belekombináljuk. Így a rendszer a nyári időszakon kívül is – majdnem az egész évben – ingyen hozzájárul energiaellátásunkhoz; melegvíz ellátásához, illetve fűtésrásegítéshez. Hosszú távon mindenképpen az a leggazdaságosabb, ha a napkollektorokat a lehető legjobban kihasználjuk.

Lényegében egyszerűsített napkollektoros medencefűtésnek tekinthetők a szolárszőnyegek is, persze ezek termelt energiáját más célra nemigen tudjuk felhasználni. A szolárszőnyeg egy hajlékony elemekből összeállított, napsugárzást elnyelő és hasznosító felület, egy rugalmas abszorber. A szolárszőnyeg segítségével az úszómedence vízhőmérsékletét környezetkímélő módon, a Nap sugárzásának felhasználásával egyszerűen növelhetjük néhány fokkal. Ennél többet ne várjunk tőle, de a nyári hónapokban, egy kis medencéhez ez éppen elegendő. A helyesen tájolt és felszerelt rendszer a medence vizét 5-8 fokkal tudja felmelegíteni, használatával meghosszabbítható a nyári fürdőzési szezon.

Ugyancsak kisebb medencék fűtésére ajánlhatók az elektromos fűtőpatronok. Elsősorban azért, mert ezek drága villamos árammal működnek, amire természetesen semmiféle kedvezményes tarifa nem vehető igénybe. Telepítése viszont gyors és egyszerű, viszonylag olcsó is. Nem kellenek tartószerkezetek, kazánház stb. Elektromos áram általában mindenütt elérhető, más energiaforrás kiépítésére nincs szükség. A fűtőteljesítmény azonban korlátozott, hiszen ebből a célból jelentős hálózatbővítés nem lenne gazdaságos. Üzemeltetési költsége pedig mindenképpen a szóba jöhető megoldások közül a legmagasabb.

Kert medencénket fűthetjük külön kazánnal is, amelynek energiaforrása lehet gáz, szén, fa, pellet, akár fűtőolaj is. A lakásfűtésre használt kazánok bármelyike szóba jöhet, bár nem mindegy, hogy milyen bekerülési- és energiaköltségen. A beruházás mindenképpen jelentős, hiszen kazánházra, kazánra, hőleadók (hőcserélők) kiépítésére van szükség. A felhasznált energia ára pedig attól függ, hogy az adott helyen mihez juthatunk hozzá, és mennyiért. Energia számlánk valahol az elektromos és a napkolletoros fűtés között helyezkedik majd el, de a kazán működtetése mindenképpen macerásabb, mint az előbbieké, bár hatékonyabb, mint az elektromos fűtésé.

A medencefűtés hőszivattyú segítségével is megoldható. Ezzel kapcsolatban ajánljuk e lapszámunk egy másik cikkét, a gazdaságos hűtésről. Abból kiderül, hogy ha a hőszivattyút lakáshűtésre használjuk, akkor az ún. aktív hűtésnél a szivattyú a belső térből elvont hőjét valamilyen hűtő közegnek adja át; lehet ez kútvíz, a talaj, de esetünkben lehet a medence is. Mivel a medence vizének hőfoka lényegesen magasabb, mint a kútvízé, ezért passzív hűtés – amikor a hőszivattyú ténylegesen nem is működik, csak keringteti a hűtőfolyadékot – eben az esetben nem jöhet szóba. Az aktív hűtés viszont igen; ebben az esetben a lakásból elvont hő a medencét fűti. Értelemszerűen erre a célra levegős hőszivattyú nem jöhet szóba, csak egy kissé módosított talajszondás, talajkollektoros vagy talajvizes változat. Utólag telepített hőszivattyút azonban a szakemberek nem javasolnak medence fűtésére. A legjobb, leggazdaságosabb és legkörnyezetkímélőbb megoldást mindenképpen a napkollektoros medencefűtés jelenti.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Kéménytanácsadó

Barlangokban lakó őseink is csak akkor nézhettek a füstmérgezés veszélye nélkül a tél elé, ha a barlangnak nem csak bejárata, hanem a tetején füstelvezető nyílása is volt. A fizika azóta sem...


Csúcstechnológia a kertben

A kertben sok mindent automatizálhatunk, hiszen a technikai itt is rohamosan fejlődik. E cikk keretében a részletekre nehéz lenne kitérni, deötletadónak talán jó lesz, hogy ki-ki eldöntse, kerti...