Akril és szilikon tömítők

2012-10-01 12:23:29 | Módosítva: 2012-10-01 12:23:29

Széles körben felhasználható, a különféle felhasználási célokra modifikált műgyanta készítmények, amelyek térhálósodás közben szilárdulnak meg. Közöttük számos kétkomponensű is van, az ismertebbek azonban egy alkotósak, amelyek a levegővel érintkezve alakulnak át szilárd és rugalmas anyaggá. Hogy mikor melyiket célszerű alkalmazni, azt a felhasználási körülmények alapján lehet eldönteni.

Az akril műgyanták többféle akrilát monomer (metilmetakrilát, butilakrilát, akrilsav stb.) kopolimerizációjával készülnek. Ennek következtében különféle tulajdonságú alapanyagok, pl. lemezek, festékek, kádak stb. hozhatók létre belőlük. Közöttük számos oldószeres és vizes bázisú akrilát diszperziós anyag ismeretes. A tömítőanyagok külön csoportot képeznek.

Akril tömítőanyagok

Talán a legismertebbek a tömítési célokra készült, többnyire vizes és egyalkotós poliakrilát diszperziók, bár speciális célokra használhatók kétkomponensű változataik is. A vizes diszperziós termékek előnyös tulajdonsága, hogy nedves, porózus felületeken kiváló a tapadásuk. Jól tűrik a szélsőségesebb időjárási körülményeket és öregedés állók. Az elasztikus anyagok hosszú ideig UV állók, viszont tágulási képességük csekélyebb a szilikonos tömítő anyagokénál. Tömítési, és egyes változataik ragasztási célokra is használhatók. A másik előnyös tulajdonáguk, hogy bármilyen festékkel átfesthetők, és az utólagosan felkent bevonatok nem peregnek le az átvulkanizálódott tömítőanyagok felületéről.

Az akril tömítőanyagok használata általában csak belső térben ajánlatos, mert a kikeményedésük alatt érzékenyek a vízre, pontosabban a kimosódásra, ami gátolhatja az anyag átvulkanizálódását. Csak kevéssé táguló hézagok tömítésére ajánlottak, és besimításuk után már 20 perc elteltével elkezdődik a kikeményedésük, közben a víz elpárolog a masszából. Nagy melegben pontosabban 35 foknál magasabb hőmérsékleten azonban a használatuk nem ajánlott. Nedvszívó felületekre – pl. tégla, beton és vakolatok – kiválóan tapadnak, ám tartós vízterhelésű helyeken csak speciális változataik használhatók. A fugák megszilárdulásuk után kissé beesnek, amit a víz elpárolgása okoz, ez azonban nem mondható számottevő mértékűnek.

Az esőálló változatok felkenésük után már nem reagálnak a vízre, és maximum 20%-nyi térfogat változásra képesek, így kültérben is jól használhatók. Erősen nedvszívó anyagoknál vízzel hígított tömítő keverékkel célszerű a réseket alapozni. Más modifikált változataik karosszéria elemek tömítésére is használhatók, sőt újabban csiszolható változataik is beszerezhetők, amelyek kisebb fali repedések eltüntetésére alkalmasak, ám csatlakozó vagy tágulási hézagok feltöltésére nem. Kimondottan padlók és parketták hézagainak a kitöltésére alkalmasak a rugalmas parkett fugázók, amelyek az idő múlásával sem peregnek ki a padló hézagaiból, mert az anyaguk tartósan rugalmas marad, jól megtapadnak és elviselik a padló gyakori, kismértékű mozgását is. Lakkozás előtt és után is alkalmazhatók, könnyen eldolgozhatók, és a feleslegük frissiben letörölhető a felületekről. Ez a tömítőanyag is megkötése után lakkozható. Az ilyen tömítőanyagok 310 ml-es kartusokban kerülnek forgalomba, és kinyomó pisztolyból lehet a hézagokba préselni. A felesleges anyag pedig spatulyával, vagy kisméretű, speciális lehúzó szerszámmal simítható le, dolgozható rádiuszosan simára.

Az akril tömítő anyagok megszilárdulásának sebessége a hőmérséklettől és a páratartalomtól függ, és ebben a szakaszban a fagyra érzékenyek. Megkötésük után is képesek csekély vízfelvételre, de nem oldódnak ki, legfeljebb kissé lágyabbá válnak. Azt pedig, hogy melyik típusú akril tömítő milyen célokra alkalmas, azt leginkább a termékismertetők alapján ajánlott elönteni.

Szilikonos tömítőanyagok

A szilikonkaucsuk olyan műanyagcsoport, amelynél a polimer szerkezet alapját szilolánc, azaz a vegyületek gerincét egymáshoz kapcsolódó szilícium és oxigénatomok alkotják. Ezek többszörösen kapcsolódó térhálós szerkezetet képeznek, és számtalan modifikáció eredményeként sokféle, célirányos felhasználásra kifejlesztett változataik az iparban is használatosak. Közöttük vannak egy- és kétalkotós anyagok is, amelyekből sokféle késztermék és segédanyag is készül.

A kétkomponensű szilikonok speciális, többnyire ipari felhasználásra kifejlesztett összetételűek, amelyeket pl. öntőformák, professzionális tömítő profilok készítésére alkalmaznak. A hőállóságuk köztudottan kiváló, bár ez függ a készítmény összetételétől. A speciális anyagok nagyon rugalmasak, gyors a kötési idejük, és a felhasználás előtt keverik össze a két alkotórész, amely közül az egyik keményítő és gyorsító szerként funkciónál.

Az egykomponensű szilikonok főként ragasztásra, tömítésre használható készítmények, ún. ecetsavas, képlékeny állapotú masszák, amelyek kinyomva a levegő páratartalmának hatására vulkanizálónak, miközben az anyagokból ecetsav párolog el. Bár az alaptulajdonságaik hasonlóak, a különféle gyártmányok jelentősen eltérhetnek egymástól, pl. vannak kimondottan üvegragasztására készített ragasztók is. Jellemzőik, hogy megszilárdulásuk után az anyaguk rugalmas, ragasztóanyagként rugalmas kötést biztosít fényezett – pl. zománc, csempe és üveg – felületeken is. Meszes, cementes és egyéb porózus felületekre azonban csak megfelelő alapozó anyagokkal történő kezelést követően alkalmasak. A fémek felületét megtámadják, ezért csak saválló fémekhez használhatók. Műanyag felületeken pedig alapozás nélkül nem kielégítő a tapadásuk.

E szilikonok alakváltozása akár 25% is lehet. Egyik legismertebb és gyakran használt típusuk a szaniter szilikon, amelyek különféle színekben, kartusos kiszerelésben kerülnek forgalomba. Ezeket főként vizes helyiségek díszítő, vízhatlan tömítéseként szokás használni. Egyes változataik gombaölő hatású adalékot is tartalmaznak. Kül- és beltérben egyaránt használhatók, és vízszigetelő hatásúak. Általában 310 ml-es kartusokban, a ragasztókat pedig 70, vagy 90 ml-es tubusos kiszerelésben lehet beszerezni.

Beszerezhetők ún. semleges hatású szilikonok is, amelyek ugyancsak a levegő nedvességének a hatására kötnek meg, viszont az elpárolgó anyag nem, vagy alig észlelhető, és nem korrodáló a hatásuk. Ezért univerzálisan használhatók, viszont lassabb a reakcióidejük, mint más tömítőknek. Állaguk lágyabb a szokásosnál, ezért könnyebben kenhetők. Rugalmas alakváltozási képességük hasonló a többi szilikonéhoz, azaz akár 25% is lehet.

Ezeket esetenként természetes kövek, pl. márvány, gránit, kvarcit burkolatok mozgást biztosító hézagainak és összekötő fugáinak a kialakításánál szokás használni.

Az alkáli szilikonok ugyancsak a levegő nedvességének a hatására kötnek, közben erős szagú anyag párolog el belőlük, amiért használatukkor alapos szellőztetésre van szükség. Kiválóan tapadnak más alkáli felületekre, pl. betonra vagy cementes vakolatra, és a rugalmasságuk is a szokásos 25%. Festett felületekkel érintkezve azonban gyakran elszíneződést okoznak, így csak célirányosan használhatók.

Mikor melyik a célszerűbb?

Azt, hogy mikor használható az akril és mikor a szilikon tömítő, azt mindig az igények és az alkalmazandó anyagok, körülmények alapján lehet eldönteni. Ahol nagyobb rugalmasságú tömítésre van szükség, ott a szilikon az előnyösebb, ahol pedig fontos az átfesthetőség, pl. falhézagoknál, ott az akril tömítők az ideálisak, mert átfesthetők és emellett még kellően elasztikusak is. A szilikonok nem festhetők le és rugalmasabbak is. Ha fontos a vízzárás és a tömítőanyag rugalmas mozgáskövetése, akkor színezett szilikon tömítőt ajánlatos használni. Egyéb helyekre pedig kifejezetten a színtelen, ám jó tapadású és rugalmas kötést adó szilikonkaucsuk ragasztók használhatók széles körben.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Zöldség- és gyümölcscentrifugák

Az egészséges életmód iránti igény előtörésével egyre többen vásárolnak gyümölcs- és zöldségcentrifugát, mellyel házilag lehet gyümölcsleveket készíteni friss gyümölcsökből. E hasznos eszközök...


Favédelem mesterfokon

Az ember ösztönös vonzalma a fából készült tárgyakhoz a természet szeretetéből fakad. Ezért vesszük körül magunkat minél több sejtelmes színű, fából készült bútorral, dísszel, és ragaszkodunk...