túlfeszültség védelem

Kismegszakítók

2012-10-16 21:13:00 | Módosítva: 2012-10-20 11:47:34

Lakásunk, házunk elektromos hálózatának szerves része a kismegszakító rendszer, amit a köznyelv a gyakorlatban gyakran biztosítónak, biztosítéknak hív. Alap szintű használatával mindenkinek tisztában kell lennie, mert ezt kell használnunk, ha valamilyen elektromos szerelést végzünk a lakásban, esetleg véletlen zárlatot okoztunk, de még egy izzó kiégésekor is ez a szerkezet bonthatja a hálózatot.

A kismegszakítók feladata, hogy túl áram- és zárlat-védelemmel lássák el az elektromos hálózatot, és a hálózatra kapcsolt elektromos eszközöket, maximum 400 V-os hálózaton. Tehát a kismegszakító névlegesnél nagyobb áramon felül az elektromos berendezést automatikusan lekapcsolja a hálózatról.

Ez a névlegesnél nagyobb áram sokféleképpen létrejöhet a gyakorlatban. A bevezetőben már említett kiégő izzó gyakran „lecsapja a biztosítót”. Ugyanez következhet be akkor is, ha valamelyik elektromos készülékünk meghibásodik, zárlatossá válik, vagy az adott áramkörre már van egy-két nagyobb fogyasztó (vasaló, porszívó stb.) kapcsolva, majd egy újabb háztartási eszköz bekapcsolása már túllépi a megengedett áramerősséget.

A megszakító visszakapcsolás előtt valamelyik eszköz lekapcsolásával csökkentsük a terhelést. Ha valamelyik kismegszakító rendszeresen kiold, akkor egy-két fogyasztó csatlakozóját tegyük át egy másik konnektorba, egy olyanba, amelyik másik kismegszakítóhoz tartozik. A hiba megszüntetése után, a kioldott automata egyszerűen, azonnal visszakapcsolható. Ha a rendszeres kioldást nem tudjuk megakadályozni, akkor villanyszerelőt kell hívni. Kismegszakítókat minden esetben csak elektromos szakember telepítheti, cserélheti.

Kismegszakítók típusai

A kismegszakító a tartós túlterhelést egy bimetál segítségével kapcsolja le (hő-kioldás). A kioldás időtartalma függ az átfolyó áram nagyságától. Zárlat esetén egy elektromágnes oldja ki a kapcsolót, amelyekre pontos idő korlátok érvényesek.

Túlfeszültség-védelem

A villámáram- és túlfeszültség-levezetők területe az utóbbi években egyre fontosabb témává vált, mivel a zivatarok keletkezésének száma rendkívüli mértékben megemelkedett. Ez természetesen a villamos károk növekedésével is jár, amelyeket általában a légköri eredetű túlfeszültségek hatásának tulajdonítanak.

A tervezők és a villamos kivitelezők, a biztosítók és természetesen a végfelhasználók is hatékony megoldásokat keresnek erre a problémára. Egyre nagyobb értékű védelmeket alakítanak ki a túlfeszültség, illetve a villámhatások következményei ellen.

Megfelelő készülékek alkalmazásával ezeket a káreseményeket mind az ipar, mind a kommunális létesítmények, mind a magánházak területén hatékonyan egy minimum szintre lehet csökkenteni.

A kismegszakítókból több típust különböztetünk meg felhasználási terület alapján. Megkülönböztetjük őket a névleges áram, feszültség, pólusszám, kioldási karakterisztika illetve névleges megszakítási képesség alapján.
A névleges áram háztartásban használt értékei: 6, 8, 10, 13, 16, 20, 25, de vannak ennél nagyobbak is, akár 125 A-ig.

Kioldási karakterisztikájuk szerint a kismegszakítókat három fő csoportba soroljuk, melyeket B, C, D jelleggörbével írnak le. A jelleggörbék meghatározott környezeti hőmérséklet esetén érvényesek. Az elektromágneses zárlati kioldó késleltetés nélkül működik.

A „B” jelölésű gyors kioldású kismegszakítók főként világítási és dugaszoló aljzat áramköreinek a vezeték védelmére alkalmazzák. Különösen fontos, hogy kerti dugaszoló aljzatok pl. ilyen megszakítóról működjenek.
A „C” jelölésű lassúbb kioldású kismegszakítók főként, általános bekapcsolási áramfelvételű elektromos készülékek vezeték védelmére alkalmazzák.
A „D” jelelésű kismegszakítókat igen nagy bekapcsolási áramfelvételű elektromos eszközök vezeték védelmére alkalmazzák.

Fi relé

A fi relé vagy életvédelmi relé, egy ránézésre hagyományos kismegszakítóra hasonlító elektromos felügyeleti eszköz, mely megvédi a hálózatot és az emberéletet, amennyiben a fázis vezetékben folyó áram eltér a nulla vezetőben folyó áramtól. Ennek akkor van jelentősége, ha például zárlatos mosógéphez nyúlunk, vagy ha a rossz szigetelésű számítógépházat és a radiátort egyszerre fogjuk meg. Nem véd viszont abban az esetben, ha egyszerre érintjük a fázist és a nullvezetőt (pl. ha egy kisgyerek két szöget dug a konnektorba). A fi relé érzékenysége független a hálózatból felvett áramtól, és nem fogyaszt energiát. A készülék érzékenységét a védett helytől függően választják meg, általában 30 mA értékre. A fi relé nem váltja ki a kismegszakítót, azaz nem véd a túlterhelés ellen.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-5986/Kismegszakitok