Nem minden hulladék szemét!

Komposztálás

Lehulló levelek, fűkaszálék, konyhai hulladék: mind olyan hasznosítható anyagok, amelyre kerti növényeinknek szükségük van. Főleg azért, mert a területről betakarított, lehordott zöldtömeggel tápanyagot vonunk el, amit a növények megfelelő fejlődése érdekében vissza kell pótolni. Ezt tehetjük műtrágyákkal is, ám ezekkel szemben a komposzt előnye, hogy ingyen van, és nem csak tápanyagokkal gazdagítja a talajt, hanem emellett szerkezetét is javítja.

A komposztálás az emberiség egyik legrégebbi hulladékhasznosítási eljárása. Már az ókorban is ismert volt. Később az intenzív mezőgazdasági művelés korszakában kissé háttérbe szorult. Ám napjainkban ismét reneszánszát éli, lévén egyre inkább fokozódik az igény a mennyiségi helyett, inkább a minőségi biotermékek iránt. Az ilyen termesztés egyik alapfeltétele, hogy nem szintetikus, hanem természetes szerves trágyákkal javítjuk a talaj minőségét.
A szerves tápanyag-visszapótlásnak három változata ismert. A szervestrágyázás házilag csak keveseknél oldható meg, lévén nincs minden háztartásban egy-két szarvasmarha, amely gondoskodna az alapanyagokról.
A zöldtrágyázást inkább nagy méretű mezőgazdasági táblákon szokás alkalmazni. Ennek lényege, hogy másodvetésű növényállományt létesítenek, aminek teljes zöldtömegét, azaz az összes növényt maradéktalanul beforgatják a talajba. A harmadik, házilag is követhető módszer pedig a komposztálás.

Egy kis folyamatismeret

Ha megértjük a növényi hulladékok bomlásának folyamatát, akkor könnyebben teremtünk olyan feltételeket, amelyekkel rövidebb idő alatt, jobb minőségű komposztot állíthatunk elő.
A komposztálás kiinduló anyagai a ház körül és a háztartásban termelődő zöldhulladékok. Ezek bomlanak le különböző makro- és mikroorganizmusok segítségével. Utóbbiak tevékenységét a számukra optimális körülmények biztosításával szabályozhatjuk. A lebontásban szerepet játszó mikroorganizmusok élettevékenységükhöz elengedhetetlen oxigénszükségletüket a levegőből, vagy a szerves anyagok bontásából nyerik.
A komposzt szellősebb részein, (ahol a levegő jól átjárja) korhadás indul meg, a levegőtől elzárt nedvesebb részeken pedig rothadás. A lebomlás során mindkettő folyamat végbemegy, de szerencsésebb, ha a rothadást minél kisebb arányúra szorítjuk, már csak azért is, mert ez kifejezetten kellemetlen szagú.

Mennyi idő alatt lesz kész komposztunk?

A komposztálás időtartama függ az időjárástól, ám hozzávetőleg kiszámíthatjuk, mikorrakészül el a tápdús talajjavító közegünk. A komposzthalmot előbb hetente, majd kéthetente öntözzük, hogy nedvességtartalma 40-60%-os legyen.
A folyamat beindulásakor az első szakasz a bevezető szakasz, ami mindössze 1-2 napig tart. Ekkor a mikrobák gyors szaporodásba kezdenek, és elkezdődik az alapanyag bemelegedése. Ezt követi a felmelegedés időszaka, ami 2-3 hétig tart. Ez idő alatt a halom belsejében a hőmérséklet akár 70 °C-ig is emelkedhet. Ekkor a bomlásra leginkább hajlamos vegyületeket fogyasztják el a mikroszervezetek: a cukrokat, zsírokat, keményítőt.
Amikor e könnyen bontható vegyületek elfogynak, kezdetét veszi az átalakulási szakasz, ami közel egy hónapig tart. Ekkor bomlanak le a cellulóz és lignin tartalmú részek. A befejező, vagy érési fázis még 1-2 hónapot vesz igénybe, ennek végére kellemes, föld illatú, semleges, vagy enyhén savas kémhatású komposzt alakul ki.

Ami komposztálható - és ami nem

A komposzt halomra rakhatjuk a lehulló lombot, a levágott füvet, a konyhakerti növényeinknek a betakarítást követően megmaradó részeit, növényi eredetű konyhai hulladékokat, valamint a lemetszett gallyakat, aprítás után. A fanyesedéket mindenképp valamilyen könnyebben bomló anyaggal, például fűvel keverjük össze. A fás részek önmagukban 2-3 év alatt bomlanának csak le. Nem ártanak az ételmaradványok (az állati csontokat kivéve), a kávé, és teazacc, de a tojáshéj is jól hasznosul itt.
Sokan nem tartják szerencsésnek a dió és gesztenyefa leveleinek komposztálását. Ezeket is berétegezhetjük a halomba, csak számítsunk arra, hogy a lebomlás ideje sokkal hosszabb lesz, de a belőlük lassan készülő komposzt nem ártalmas kerti növényeinknek. Keverhetünk a komposztba ásványi anyagokat is: egy kis nitrogén-műtrágyát, kevés meszet, alginitet, perlitet.
A gyomnövények komposztálásával legyünk nagyon óvatosak, mert könnyen visszafertőzhetjük (akár többszörösen) is kertünket, ha életképes gyommagvak, vagy szaporodásra alkalmas részek maradnak a komposztban. Olyan gyomnövényeket, amelyeken már mag van (akár csak zöld is!) inkább ne használjunk fel. Évelő gyomfajok föld alatti tarackjainak az "újrahasznosításával" se próbálkozzunk, ezek ugyanis még akkor is képesek regenerálódni, amikor már száraznak látszanak.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Szelektív hulladékgyűjtés 2.

Mint minden más, ez is fejben kezdődik. Ha elhatározzuk, hogy: takarékosan bánunk Földünk véges nyersanyag- és energiakészleteivel, és nem terheljük a lerakókat és így a környezetünket olyan...


Domboságyás

Sokan nem szeretnek a lehullott levelek, lemetszett gallyak komposztálásával bajlódni. Nem mintha nagy munka lenne, egyedül az szól ellene, hogy a kert komposztáló részében egy nem túl üdítő...