Egész éves fűtés

Fűtő klímák

Először néhány szó a fűteni is képes klímaberendezésekről. A klímaberendezés hűtési üzemben egy hőszivattyú, ami azt jelenti, hogy ilyenkor hőmennyiséget szállít a hűtött térből a külvilág felé. Egyszerű - és ésszerű - gondolat, hogy ez megfordítva is működhetne. Működik is! Egy egyszerű kis szerkezet beépítésével megfordítható a folyamat, így most a külső térből szállítható a hőmennyiség a belső tér felé - tehát a készülék fűt.

A megoldás egyetlen problémája, hogy mások a körülmények nyáron, amikor hűteni akarunk, és mások télen, amikor fűteni. Gondoljunk csak bele: nyáron kb. 24 °C-os az helyiség, ahonnan elszállítjuk a hőt, és mondjuk 35 °C, ahova szállítjuk. Télen meg mondjuk -10 °C a külső hőmérséklet, ahonnan hőt kell elvonni, és kb. 22 °C, ahová szállítani kell. Nem nehéz belátni, hogy könnyebb a 24 °C-os levegőt lehűteni 1-2 °C-kal, mint a -10 °C-osat. Éppen ezért a standard - ki/bekapcsolós - berendezések NEM ALKALMASAK ARRA, hogy 0-+5 °C alatti külső hőmérséklet esetén fűtési üzembe működjenek.
Kár! Pedig klímával fűteni nem is olyan rossz dolog. Hogy miért? Azt hiszem, hogy e néhány pontban eloszlathatok két tévhitet olvasóinkban.
Például azt, hogy árammal fűteni drága. Igen, ha villanyradiátorral vagy hőlégbefúvóval teszi. De a klímás fűtés még a legrosszabb esetben is háromszor annyi fűtési teljesítményt "szállít be" a lakótérbe, mint amennyi elektromos áramot fogyaszt. És ez a szám akár ötre is felmehet.
Ha Önnek önálló vezetékes földgázellátása van, akkor kb. egynegyedét fizeti annak, mintha árammal fűtene (villanyradiátor, hőlégbefúvó), de szeptember 1-től már csak az egy harmadát. Ha tehát a klímás fűtés háromszor annyi hőt tud szállítani, mint amennyi áramot felvesz a hálózatból, akkor a megrendelőnél pontosan ugyanannyiba kerülne a klímás fűtés, mint a gáz. Bármilyen más rendszerű fűtésnél - társasház központi kazán, távfűtés, PB-gázfűtés - gazdaságosabb lehet egy klímás fűtési megoldás.
Sokan mondják, hogy a klíma nem tud elég meleget csinálni! Pedig ez csak méretezés kérdése. Ha egy lakás 10 kW fűtési teljesítményt igényel, és ez biztosítva van klímával, akkor az a lakás ugyanúgy megfelelően fel lesz fűtve, mint bármely más megoldással. Egy klíma fűtéskor 40-45 °C hőmérsékletű levegőt fúj be. ez elegendő a fűtéshez.
Ami nem tévhit, de kevesen tudják: a légbefúvós fűtés az egyik legrugalmasabb fűtési megoldás. Egy légfűtés pár perc alatt meleg levegőt fúj a lakásba, és mivel mesterséges légáramoltatást - azaz ventilátort - használunk, ez gyorsan eloszlik a teljes fűtött területen. Ezen kívül minden más fűtés a levegővel együtt fűti fel a helyiségben lévő tárgyakat, falakat. Ezzel szemben a légfűtés a levegővel kezd, és csak a felmelegített levegő fűti fel azután a helyiség berendezési elemeit.
Egész szép ki érvrendszer a klímás fűtés mellett, csak hát ez a fránya 0-+°C határ, ez gond. Mert hát nálunk ugye szokott ennél hidegebb is lenni! A megoldás az inverter-technológia. A korszerű hűtőközegek megjelenésével együtt ma már akár -20,-25 °C külső hőmérsékletig működő hőszivattyús klímákat biztosít, ami azért már elgondolkodtató lehetőség.
Az inverteres készülékek valóban rendkívül energiatakarékosak. Átlagos fogyasztásuk 30-40% is kevesebb lehet, mint a hagyományos készülékeké. Miből is adódik ez? Tévedés azt hinni, hogy az inverteres készülékekbe "high-tech-esebb" gépészetet (motort, illetve kompresszort) építenek, mint egy jó minőségű normál berendezésbe. Az úgynevezett névleges teljesítménynél - ez az, amit a klíma alapismertetőjén olvashatunk, pl. 2,5 vagy 3,5 kW - nincs jelentős eltérés a normál és az inverteres berendezés hatásfoka között.
Egy jól méretezett, a helyiség méretéhez és tájolásához illeszkedő berendezés működési óráiban minimális az az időszak, amikor valóban a teljes teljesítményére szüksége van, maximum az üzemórák 10-20%-a. A hagyományos berendezések ezt úgy oldják meg, hogy ki- és bekapcsolják a hűtést biztosító motort, a kompresszort. Ha mondjuk a maximális hűtési teljesítmény 50 %-ára van szükség, akkor egy üzemórán belül 30 percet megy (100%-on), illetve 30 percet áll a kompresszor. Az inverteres berendezés ilyenkor 60 percet megy 50%-os teljesítménnyel. 50%-os teljesítménynél a készülék hatásfoka - COP-száma - SOKKAL JOBB, mint 100%-nál. Egy inverteres készülék akár a befektetett energia ötszörösét is leadhatja részterhelésen!
Mi ennek az oka? Nagyon egyszerű: a klímaberendezés hatásfokát befolyásolja, hogy mekkora hőcserélő felület áll rendelkezésre a kül-, illetve a beltéri egységben az áthaladó levegő hőmérsékletének megváltoztatására. Ha növelni tudjuk ezeket a felületeket, akkor nőhet a hatásfok. Ennek azonban határt szab az ésszerűség, amely a beltéri és kültéri egység méretét egy kezelhető, esztétikai szempontból elfogadható határok közt tartja. Ezekkel a méretekkel jellemzően 2-3 közötti COP-számok érhetők el. Ha azonban a klímaberendezés csak 50%-on üzemel, akkor a 100%-ra méretezett kül- és beltéri egységek kvázi "túlméretezettekké" válnak, így lényegesen jobb hatásfokkal működik a készülékünk. És tulajdonképpen ebből kapja azt az energiatakarékos üzemet, melyet egy jó minőségű inverteres készülék biztosíthat a felhasználó részére.

Medgyesi Tamás
okleveles gépészmérnök, épületgépész

www.coolklima.hu


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Gazdaság-klímaváltozás-konferencia

A klímaváltozás elleni küzdelem nem veszélyforrás, hanem lehetőség a gazdasági és kormányzati szereplők számára, hogy összefogjanak, és olyan új, fenntartható megoldásokat találjanak, amelyeket...


Nyaralófűtés

Mennyiben különbözik egy alkalmilag használt nyaraló fűtése egy családiháztól vagy lakástól? Sokban, és alapvetően. Az állandó fűtési megoldásoknál első helyen szerepel a gazdaságosság, hiszen...