Háztető füvesítéssel a jobb levegőért

2013-02-01 22:27:19 | Módosítva: 2014-02-11 11:22:52

Egyes vidékeken nagy hagyományai vannak a háztetők füvesítésének. A klasszikus lapos tetők extenzív tetőkertjei mellett ez a sátortetőkön is kivitelezhető.

Egy manchesteri kísérleti program eredménye szerint abban az esetben, ha akár csak a városközpont tetőit zöldteraszokra jellemző növényekkel borítanák, évente 210 kilogramm szálló port, lehetne megkötni (ez a kísérlet a mikroszkopikus, 10 mikrométernél nem nagyobb részecskékből álló szennyezőanyagra vonatkozott). A brit nagyváros évente több mint 9 tonna ilyen típusú port bocsát ki. A lebegő részecskéket még hatékonyabban le lehetne kötni a mérsékelt égövi füves térségek növényeivel, amelyek például a manchesteri centrumban évente akár 1700 kilogrammnyit kivonhatnának a városi levegőből. Az erősebben szennyezett területeken, a szennyezés forrásaihoz közel természetesen még erősebb lenne a füvesítés tisztítóhatása. A vizsgálatot vezető professzor felhívta a figyelmet arra, hogy az európai városok területének 35 százalékát borítják tetők. A kutató méltatta a párizsi „növényi falakat”, ezeket jó megoldásnak nevezte. Ezekről korábban már írtunk lapunkban

A mikrorészecskék, amelyek mélyen behatolnak a tüdőbe, komoly légzési zavarokat okozhatnak. Európa nagyvárosaiban elsősorban a korszerűtlen dízelmotorok termelik ezeket az ártalmas parányi porszemeket, a különösen súlyos környezeti problémákkal szembesülő Kínában a széntüzelés is hozzájárul a problémához. A városi szálló porban az autók fékberendezéséből eredő nehézfém-részecskék és aromatizált policiklusos szénhidrogének is találhatók.

Jelenleg a legtöbb új növényi tető a német és az amerikai városokban épül, amiben nem pusztán porfogó, de klimatikus hatásuk is szerepet játszik. Aszályos száraz időszakban ezek a tetők csökkentik a városi térségek hőmérsékletét, mivel visszajuttatják a nedvességet a levegőbe. A heves esőzések idején a zöldtetők mérsékelhetik az áradásokat, vagy elejét veszik a csatornahálózat dugulásának azáltal, hogy a vízmennyiség egy részét felfogják - így az lassabban folyik le, mint a hagyományos tetőn vagy az aszfalton. A növényes tetőket elsősorban az új épületek, és főleg a középületek alkalmazzák. Többe kerülnek ugyan, mint a hagyományos fedőanyagok, a pluszkiadás azonban hamar megtérül azzal, hogy hűtőhatásuk nyaranta csökkenti a légkondicionális költségét.

A kivitelezésre többféle technológia adott, ám ezek végeredménye sok szempontból hasonló. Egy tetőnek mindenkor jól szigeteltnek, vízzárónak kell lennie. A rá tett termőréteg, extenzív, azaz kevés gondozást igénylő fűfajok esetén nem túl vastag, így statikailag egy ilyen tetőhéjazatnál nem kell feltétlenül nagyobb teherbírású tetőszerkezettel számolni. A tetőre telepített fűfaj-keveréknek sem kell teljesíthetetlen feltételeknek megfelelnie. Olyan fajok alkalmasak erre a célra, melyek jól bírják a szárazságot és a szélsőséges időjárási és klimatikus viszonyokat. A fűfélék között szép számmal találunk ilyeneket. Lényeges, hogy a fűfajok viszonylag alacsony termetűek legyenek, hiszen ferdetetőn a nyírás nem egyszerűen oldható meg. Jó ha tarackoló fajok is vannak a keverékben, és olyanok, melyek az adott terület klimatikus viszonyaihoz jól adaptálódtak. Ezzel elkerülhető, hogy gyakran fel kelljen újítani a tetőre „szerelt” pázsitot, és a jól záródó növényzet elejét veszi annak is, hogy gyomok férkőzhessenek az állományba.

Az építésnél a tető lejtése az egyetlen, ami miatt esélyes, hogy inkább új építésű tetőknél járható út a füvesítés. Meg kell oldani ugyanis annak a problematikáját, hogy nagyobb csapadékkor az átázott talaj a lejtés miatt lecsússzon a tetőről. E hatás kiváltása egyrészt a lejtési viszonyok mérséklésével oldható meg, másrészt olyan elemek beépítésével, melyek a hófogókhoz hasonlóan megakadályozzák a tetőn található hó, és talajréteg megcsúszását.

A füves tetőknek számos előnye van a bevezetőben említett környezetvédelmi, és levegő minőséget javító hatáson kívül. Utóbbi egyébként is csak akkor érzékelhető, ha sok tetőn alakítanak ki zöldfelületet egy adott, nem kis méretű környéken. De egy-egy egyedi épületnél is van értelme a tetőre zöldfelületet telepíteni. A tetőre tett termőrétegnek és növényzetnek számos jó hatás van: hangszigetel és hőszigetel. Nyáron hűvösebben tartja a házat, télen segít csökkenteni a hő tetőn keresztüli távozását. Emellett esztétikus, meglepő látványt nyújt. A tetőn található fűben – mivel nem vágjuk rendszeresen, mint a kert gyepét – természeteshez hasonló életközösség alakul ki, mely kertünk növényvédelmi szempontjából előnyös.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Urbanscape rendszer

A Knauf Insulation cég zöldtetőkben, kertészetben, parképítésben alkalmazható ásványgyapot termék gyártását kezdte meg az elmúlt évben. Fontos tulajdonsága, hogy kötőanyag hozzáadása nélkül,...


Gyepek felújítása, hiánypótlása

A téli időszak után, még ha nem is volt túl zord az időjárás alig várjuk, hogy tavaszi képét mutassa a természet, a kert. A fű zöldülése egyik legbiztatóbb jele ennek. A tél azonban nyomot...