Háztető füvesítéssel a jobb levegőért

2013-02-01 22:27:19 | Módosítva: 2014-02-11 11:22:52

Egyes vidékeken nagy hagyományai vannak a háztetők füvesítésének. A klasszikus lapos tetők extenzív tetőkertjei mellett ez a sátortetőkön is kivitelezhető.

Egy manchesteri kísérleti program eredménye szerint abban az esetben, ha akár csak a városközpont tetőit zöldteraszokra jellemző növényekkel borítanák, évente 210 kilogramm szálló port, lehetne megkötni (ez a kísérlet a mikroszkopikus, 10 mikrométernél nem nagyobb részecskékből álló szennyezőanyagra vonatkozott). A brit nagyváros évente több mint 9 tonna ilyen típusú port bocsát ki. A lebegő részecskéket még hatékonyabban le lehetne kötni a mérsékelt égövi füves térségek növényeivel, amelyek például a manchesteri centrumban évente akár 1700 kilogrammnyit kivonhatnának a városi levegőből. Az erősebben szennyezett területeken, a szennyezés forrásaihoz közel természetesen még erősebb lenne a füvesítés tisztítóhatása. A vizsgálatot vezető professzor felhívta a figyelmet arra, hogy az európai városok területének 35 százalékát borítják tetők. A kutató méltatta a párizsi „növényi falakat”, ezeket jó megoldásnak nevezte. Ezekről korábban már írtunk lapunkban

A mikrorészecskék, amelyek mélyen behatolnak a tüdőbe, komoly légzési zavarokat okozhatnak. Európa nagyvárosaiban elsősorban a korszerűtlen dízelmotorok termelik ezeket az ártalmas parányi porszemeket, a különösen súlyos környezeti problémákkal szembesülő Kínában a széntüzelés is hozzájárul a problémához. A városi szálló porban az autók fékberendezéséből eredő nehézfém-részecskék és aromatizált policiklusos szénhidrogének is találhatók.

Jelenleg a legtöbb új növényi tető a német és az amerikai városokban épül, amiben nem pusztán porfogó, de klimatikus hatásuk is szerepet játszik. Aszályos száraz időszakban ezek a tetők csökkentik a városi térségek hőmérsékletét, mivel visszajuttatják a nedvességet a levegőbe. A heves esőzések idején a zöldtetők mérsékelhetik az áradásokat, vagy elejét veszik a csatornahálózat dugulásának azáltal, hogy a vízmennyiség egy részét felfogják - így az lassabban folyik le, mint a hagyományos tetőn vagy az aszfalton. A növényes tetőket elsősorban az új épületek, és főleg a középületek alkalmazzák. Többe kerülnek ugyan, mint a hagyományos fedőanyagok, a pluszkiadás azonban hamar megtérül azzal, hogy hűtőhatásuk nyaranta csökkenti a légkondicionális költségét.

A kivitelezésre többféle technológia adott, ám ezek végeredménye sok szempontból hasonló. Egy tetőnek mindenkor jól szigeteltnek, vízzárónak kell lennie. A rá tett termőréteg, extenzív, azaz kevés gondozást igénylő fűfajok esetén nem túl vastag, így statikailag egy ilyen tetőhéjazatnál nem kell feltétlenül nagyobb teherbírású tetőszerkezettel számolni. A tetőre telepített fűfaj-keveréknek sem kell teljesíthetetlen feltételeknek megfelelnie. Olyan fajok alkalmasak erre a célra, melyek jól bírják a szárazságot és a szélsőséges időjárási és klimatikus viszonyokat. A fűfélék között szép számmal találunk ilyeneket. Lényeges, hogy a fűfajok viszonylag alacsony termetűek legyenek, hiszen ferdetetőn a nyírás nem egyszerűen oldható meg. Jó ha tarackoló fajok is vannak a keverékben, és olyanok, melyek az adott terület klimatikus viszonyaihoz jól adaptálódtak. Ezzel elkerülhető, hogy gyakran fel kelljen újítani a tetőre „szerelt” pázsitot, és a jól záródó növényzet elejét veszi annak is, hogy gyomok férkőzhessenek az állományba.

Az építésnél a tető lejtése az egyetlen, ami miatt esélyes, hogy inkább új építésű tetőknél járható út a füvesítés. Meg kell oldani ugyanis annak a problematikáját, hogy nagyobb csapadékkor az átázott talaj a lejtés miatt lecsússzon a tetőről. E hatás kiváltása egyrészt a lejtési viszonyok mérséklésével oldható meg, másrészt olyan elemek beépítésével, melyek a hófogókhoz hasonlóan megakadályozzák a tetőn található hó, és talajréteg megcsúszását.

A füves tetőknek számos előnye van a bevezetőben említett környezetvédelmi, és levegő minőséget javító hatáson kívül. Utóbbi egyébként is csak akkor érzékelhető, ha sok tetőn alakítanak ki zöldfelületet egy adott, nem kis méretű környéken. De egy-egy egyedi épületnél is van értelme a tetőre zöldfelületet telepíteni. A tetőre tett termőrétegnek és növényzetnek számos jó hatás van: hangszigetel és hőszigetel. Nyáron hűvösebben tartja a házat, télen segít csökkenteni a hő tetőn keresztüli távozását. Emellett esztétikus, meglepő látványt nyújt. A tetőn található fűben – mivel nem vágjuk rendszeresen, mint a kert gyepét – természeteshez hasonló életközösség alakul ki, mely kertünk növényvédelmi szempontjából előnyös.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Zöldtetők

Az extenzív zöldtető vékony (6–15 cm) ültetőközegében szárazságtűrő, kertészeti gondozást, öntözést nem igénylő növényzet él. Az extenzív zöldtetők használatuk módja szerint nem járható tetők....


Gyepek felújítása, hiánypótlása

A téli időszak után, még ha nem is volt túl zord az időjárás alig várjuk, hogy tavaszi képét mutassa a természet, a kert. A fű zöldülése egyik legbiztatóbb jele ennek. A tél azonban nyomot...