A beteg lakás

A tél különösen kedvezőtlen időszak egészségi szempontból. Egyrészt a fényszegény napok, a hideg és nedves időjárási körülmények miatt szervezetünk ellenálló képessége csökken. Az egészségtelen otthon okozta tünetek is ilyenkor jönnek ki leggyakrabban. A vizesedő falak sem nyáron vizesednek, hanem ilyenkor. Mivel hideg van a fűtés meg drága, ezért kevesebbet szellőztetünk, aminek az az eredménye, hogy a lakásban levő egészségkárosító vegyületek, részecskék bent maradnak a lakásban. Nagyobb koncentrációban, mint más évszakokban, amikor többet szellőztetünk, vagy egész éjszaka nyitva tartjuk az ablakot. Egy rosszul karbantartott, elhanyagolt lakás tehát nem csak esztétikai problémaként okozhat gondot. Balesetet is okozhat, de legfőképpen az egészségtelen körülmények tartós fennállása az ott lakóknál különféle tünetek, később betegségek okozója lehet.

A por nem csak tisztasági kérdés

Nem csak tisztásági kérdés, hiszen a por nem csak kosz lehet. A málló vakolat, vagy régi már pergő mészfesték a falon, mind milliónyi porszemcsét ereget a levegőbe. A porallergiában szenvedőknek létkérdés, hogy pormentes legyen a lakás, de aki nem allergiás a porra, előbb-utóbb az is azzá válhat. Mit tehetünk por ellen? Sok mindent. Először is takarítsunk rendszeresen, nedves felmosással, azzal a por nagy része a felmosó vödörben köt ki.

Jó hatással van a ház pormentességére, ha könnyen tisztítható, nem porfogó felületű burkolatokat, berendezési tárgyakat teszünk bele. A szőnyeget soha nem lehet annyira pormentesre tisztítani, mint a kőlapot, vagy a szalagparkettát, ami vizesen felmosható. Egy bőrgarnitúra is könnyebben tisztántartható, mint a kárpitozott bútorok. De a vékony függönyök is kevesebb port szívnak magukba, minta a vastagok. A vizes porszívók előnye, hogy a víz kiszűri a port, míg a hagyományos porszívóknál a por egy része a porzsákban marad, de másik része kijön. Ez nem túl jó, mert a lakásban keveri a port takarításkor, ám ha eközben csinálunk egy kereszthuzatot, az kiviszi a por nagy részét. Sokan nem szellőztetik a szobájukat legalább 5-10 percig naponta. Pedig ez megszabadít minket a túlzott páratartalomtól, füsttől, dohány- és más kellemetlen szagtól, és friss levegő áramlik a helyükre. A légfrissítők nem helyettesítik a szellőztetést: bár üde lesz a levegő, ami megtévesztő, mert attól még egészségtelen.

Huzat

Az ma már köztudott, hogy egy ház természetes szellőzése nem biztosan hátrányos. Sokan tapasztalják meg, hogy miután kicserélik régi nyílászáróikat, elkezd penészedni a lakás. Ennek oka, hogy a ház a régi „rossz” nyílászárókon keresztül szellőzött, kiment a pára, most ez a szellőzés megszűnt, ami fűtési költség megtakarítást jelent, ám ha penészedik a ház, az nem jó alternatíva. A huzat is káros az egészségre, könnyen megfázhatunk, és fülpanaszok is felléphetnek. Érdemes kikísérletezni, hogy mely ablakok kinyitásával oldható meg a házban a gyors, de nem huzatszerű légcsere.

Vegyszerek

Sajnos itt nem csak a háztartási tisztítószerekre kell gondolni, hanem számos káros anyag párolog ki folyamatosan a bútorokból is. Ma már a bútorok többsége nem tömör fából, hanem faforgács lemezből van, ami gyakorlatilag fahulladék apríték összeragasztva, és dekor-lemezzel fedve. E ragasztóanyagokból akár évekig is párologhatnak ki számunkra káros vegyi anyagok. Megoldás nem sok van: vagy cseréljük le bútorainkat tömörfa bútorokra, bár a felületkezelés itt is vegyszeres többségében. A rendszeres szellőztetés is segít tehermentesíteni ezektől a lakást. Kísérletek bizonyítják, hogy néhány szobanövény - mint a szanzaviéria vagy a vízipálma - nagy mennyiségben képes megkötni ezeket a vegyületeket.

Vizesedés, penészedés

A vizesedő falak idővel penészedni is elkezdenek, ami azért probléma, mert az itt megtelepedő gombák spóráikat a levegőbe engedik. Ezt pedig az ott lakók akár igen nagy koncentrációban belélegzik. Míg egy kertben élő penészgomba spórái a széllel messze jutnak, így a szabad levegőben ezek az allergének csak kis koncentrációban vannak jelen, addig a lakásból csak egy szellőztetés tudja a spórakoncentrációt csökkenteni, de csak időlegesen, és nem túl nagymértékben.

Allergia, asztma, ekcéma

Az ekcéma, az asztma és a szénanátha az allergia fajtáinak tekinthetők. A fiataloknál majdnem minden asztma allergiás eredetű. E betegek asztmára hajlamos géneket örököltek, de a tünetek megjelenéséhez hozzájárulnak a környezeti allergén elemek - a házi poratka, a kutya és a macska -, mint elősegítő tényezők. Egy porszem tartalmazhat anyagrészecskéket, emberi bőrt, baktériumokat, állati szőrt, pollent, szemcséket, penész spórákat, ételdarabokat, atkákat valamint atkák maradványait.

Tehát általában akkor jelentkeznek az emberen allergiás tünetek, ha egyrészt érzékenyek erre, másrészt ezek az allergiát okozó részecskék nagy mennyiségben vannak jelen. Az atkák csak mikroszkóppal láthatók, a meleg és nedves helyeket szeretik. Mivel a borításokon élnek, szeretik az ágyhuzatot, kárpitot, kárpitozott bútorokat, ruhákat, szekrényeket és autóüléseket. Általában túlélik az átlagos porszívózást, mivel mélyen beleássák magukat az anyagba, valamint szívó párnácskák vannak a lábaikon. A padlószőnyeg a poratkák paradicsoma, egy négyzetméternyi szőnyegen akár 100.000 darab is lehet belőlük.

A síkossággal egy másik cikkünkben részletesen foglalkozunk. A lényeg, hogy egyes felületek csúszóssága nem csak objektív kategóriaként határozható meg. Lehet, hogy egy felület nem számít csúszósnak egy fiatalnak, de már nem megfelelő egy idősebb, mozgásában kevésbé biztos ember számára.