Vakolat felújítása

2013-03-03 22:21:00 | Módosítva: 2013-03-04 13:20:03

A falak károsodását leggyakrabban a nedvesség okozza, hiszen a régi épületeink nagy része vízszigetelés nélkül készült. Karbantartásuk és felújításuk szárító- és felújító vakolatokkal is lehetséges.

A víz és a só számos problémát okoz az épületek falain. A falak hőszigetelő képessége romlik, a falfelületen sókivirágzás jelenik meg, a vakolat leválik. Mivel a nedves és hideg felületen lecsapódik a víz, penészgombák képződnek, ami komoly egészségügyi kockázat a lakóknak.

Az épülethomlokzat felújítása gyakorlatilag kétféle módon történhet. Az energiatudatos felújítás során a cél az épület energetikai jellemzőinek a javítása. Ez a határoló falszerkezetek utólagos hőszigetelő rendszerekkel való ellátásával valósítható meg a leghatékonyabban. A másik „nem energiatudatos” felújítás során általában az eredeti (vagy azt megközelítő) állapot helyreállítása a cél. Szükségessé válhat egy teljesen új homlokzati burkolatrendszer kialakítása is, a védelmi funkció fokozása, illetve az esztétikus megjelenés visszaállítása.

Vizsgálandó tényezők

A feladat legtöbbször az, hogy megállapítsuk, a vizsgált felület elég stabilitással rendelkezik-e ahhoz, hogy a felújításnál alkalmazott további rétegek terhét biztonsággal elviselje. Az alapfelület legyen szilárd, tiszta, mozgás-, zsugorodásmentes és kellő teherbírású. Teherbíró képességét szükség esetén vakolattartó háló (rabicháló) alkalmazásával kell helyreállítani, illetve fokozni. A nyúlásmentes acélhálót kellően kifeszített állapotban dübelezéssel kell a falszerkezethez rögzíteni. A toldási hibák elkerülése érdekében a felületképző réteget egy felületi síkon belül folyamatosan, és a teljes felületre kiterjedően kell elkészíteni. Csak műszakilag összeférhető vakolat-, illetve festékrétegek kerülhetnek egymásra. Vakolatszerű javításoknál az előírt, illetve megengedhető rétegvastagságokra ügyelni kell.

Felújítás vagy újravakolás?

A felújítások során nem kell mindig leverni a régi vakolatot az épület teljes magasságában, csak a látható vízterhelés felett 1 m-ig. Ha a vakolat megfelelő minőségű, úgy a felületek azonos nedvszívó képességének biztosítása érdekében a teljes felületre szálerősítésű javítóhabarcsot húzunk fel. Az ilyen módon előkészített felületek páraáteresztő festékkel festhetők, vagy páraáteresztő színező-vakolatokkal áthúzhatók.

Abban az esetben, ha a falszerkezet kevés vizet tartalmaz, és mérsékelt a sóterhelés, úgy szárítóvakolattal tartós, jó eredményt érhetünk el. A munka során a régi vakolattól megtisztított felületre előfröcskölő anyagot (gúzt) kell felhordani, 50%-os borítottsággal, majd ennek megszilárdulását követően legalább 2 cm-es rétegvastagságban vakolunk a szárítóvakolattal.

Ha a mérések nagyobb só- és vízterhelést mutatnak, akkor összetettebb rendszert kell használnunk. Az összetett vakolatrendszer a vakolaton kívül olyan alkotókat is tartalmaz, amelyek megakadályozzák a pontszerű vízterhelés kialakulását (pl. vízeloszlató alapozó) ill. a még nedves vakolat sóval való telítődését. Ebben a rendszerben a vakolat is két különböző tulajdonságú anyag (alsóvakolat) és (felsővakolat).

A felsővakolatot az alsóvakolat kiszáradását követően kell felhordani. A homlokzatokon vagy akár belső terekben is a felújító vakolatrendszert ásványi alapú, páraáteresztő színezővakolattal célszerű díszíteni.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs

Címkék: vakolat, burkolat, homlokzat

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-6156/Vakolat_felUjitasa