Belvízi elöntések elleni védekezés

2013-04-02 12:20:28 | Módosítva: 2013-04-02 12:28:20

A belvizek gyakoriságára jellemző, hogy az utóbbi 57 évből mindössze három olyan év volt (1973, 1976 és 1990), amikor nem került sor belvízvédekezésre. A kilencvenes évek második felében pedig jelentős belvíz alakult ki.
Nagyon ne csodálkozzunk, hiszen a hazai időjárás bizony roppant szeszélyes. 2010-ben rekord mennyiségű eső esett, 2012-ben rekordméretű szárazság volt. Sajnos itthon egyszerre kell a sok csapadék, és a hosszú aszály kártételei ellen védekeznünk.

Most ismét a belvíz veszélyeztet. Miért kerülnek jelentős területek víz alá ilyenkor? Ennek oka, hogy Magyarország körülbelül egynegyede olyan mély fekvésű sík terület, amelyről természetes úton nem folyik le a víz, ezért ott időszakonként belvízi elöntéssel kell számolni.
Sajnos az utóbbi időben ún. zöldterületeken jelölik ki az önkormányzatok az új lakóterületeket, figyelmen kívül hagyva az adott terület belvízi, árvízi veszélyeztetettségét. Mivel ezeken a területeken nem volt kialakult utcahálózat, hiányoztak a vízelvezető árkok is. A víz pedig nem tehet mást, a fizika törvényeinek megfelelően a mélyebb részekre igyekszik lefolyni. Ha erre nincs módja, mert épület, kerítés stb. akadályozza ebben, akkor az akadályon feltorlódva a környezetben felgyülemlik, és területeket önt el.



A belvíz elleni védekezés alapelve az, hogy az értékes, a vízelöntéstől mentesítendő területekről a mélyebb részeken lévő természetes vízfolyásokba, tavakba, időszakosan vízzel teli nádas, gyékényes vizes részekre vezesse árkokkal, csatornákkal a felszínen összegyűlt vizeket. A régebben - lakott területeken - ezek az árkok ki lettek alakítva, azokon a keletkező felesleges vizeket levezették. Azonban az utcákat burkolták, járdát, kocsibejárót építettek, meg „sohasem folyik ebben víz” felkiáltással egyszerűen feltöltötték az árkokat. Természetes így már nem vezették le a vizeket, és elöntésre került a fél település.

A cselekvés fő iránya

A belterületeken a meglévő árkokat ismét olyan állapotba kell hozni - kitisztítással, felületrendezéssel, elzárások megszüntetésével -, hogy egyrészt a saját ingatlanunkról oda kivezetett vizet be tudja fogadni, másrészt a többi ingatlanról összegyülekező vizekkel együtt a mélyebb részeken lévő patak, tó, vizes rétek felé tudja vezetni.

Az új lakóterületeknél, ahol hiányoznak ezek az árkok, az önkormányzattal közösen ki kell azokat alakítani a település csapadékvíz elvezetési tervéhez (ha van!) igazodóan. Ha önálló külterületi lakóingatlanunk van, akkor annak a területét önálló árokrendszerrel az elfolyó vizet befogadó vízfolyásba, annak hiányában az ingatlan mélyebb részén kialakított tóba stb. kell elvezetnünk. Természetesen új ingatlannál, épületnél célszerű a szokásosnál részletesebb, főleg az ingatlan lejtésviszonyait feltáró, helyszínrajzot készíttetni a tervezővel. Ebből kiderül, hogy melyek az ingatlan mélyebb, belvízelöntés szempontjából veszélyes részei, valamint melyik magasabb részekre célszerű építenünk.



A belvízelvezetést az ingatlanunkon kell megkezdeni. Kis földmedrű árkokkal összegyűjthetjük, és az értékesebb ingatlanrészekről elvezethetjük a felszíni vizet az utcai árkokba vagy a saját vízgyűjtő helyeinkre; kerti tóba, szivárogtató aknába stb. A kis földárkokat kéziszerszámokkal, nagyobb területű ingatlannál kis kerti traktorokkal lehet kialakítani. A fölmunkához célszerű erős jó minőségű szerszámokat beszereznünk, hiszen az árkok karbantartásához, felújításához folyamatosan használni szükséges azokat. Az árokkarbantartáshoz érdemes egy 0,8-1,2 kg súlyú ún. krumpliszedő kapát vásárolni. A lényeg, hogy kovácsolt, és ne lemez anyagú legyen.

A kis árkokat a növényzet előszeretettel benövi, mert egy kis nedvesség mindig van a környezetükben. A növényzet kordában tartásához javasolunk egy nagyobb teljesítményű robbanó motoros háti kaszát használni, melyre a damilos vágófej mellett vágókéses fej is szerelhető. Így nemcsak az erős lágyszárú növényzetet (sás, gyékény), hanem a fászárú növényeket is kordában tudjuk tartani a vízelvezető árkok körül.
A kisebb mennyiségű - hóolvadásból, csapadékból származó - belvizeket könnyen tudjuk kezelni ezekkel a vízelvezető árkokkal. Nagyobb mértékű belvízelöntés esetén azonban a közterületi belvízelvezető rendszerek megtelnek, nem képesek befogadni az ingatlanokról összegyülekező vizeket, így a lakó és telekingatlanokat is elönti a belvíz.

Ennek a helyzetnek a kezelése a Katasztrófavédelem belvízvédelmi csoportjának feladata, ami tevékenységét a Vízügyi Igazgatóság szakmai irányításával végzi. Az ingatlanon belül viszont sajnos a tulajdonosokra vár a védekezési, kármegelőzési munka zöme.

Veszélyes méretű belvízelöntés esetén a következőket tehetjük

- A lakóépület körül a lehető legmagasabb szintű feltöltést célszerű kialakítani, úgy, hogy mindenképpen az épület felöl folyjék le a víz az ingatlan többi részére. Nagyon fontos előírás, hogy a szomszéd ingatlanokra nem folyatható át a víz!
- Ha a környezeténél mélyebb részen található az ingatlan, akkor készüljünk fel a lakó és melléképületek elöntés elleni védelmére. A védekezés alapeszköze az épület fala körül részben a talajra és részben a falra helyezett, kb. 1,5 m széles fóliasávra rakott homokzsákos védőtöltés kialakítása. A homokzsákokkal biztonságosan mintegy 50 cm magas vizet tudunk az épülettől távol tartani. A homokzsákokat, a homokot és a fóliát a helyi Katasztrófavédelem belvízvédelmi csoportjától igényelhetjük.



Az épületen belül az elektromos és egyéb berendezéseket, az átázásra kényes bútorokat, a ruhaneműt a magasabb lakásszintekre, padlásra célszerű felrakni. Amennyiben pince, garázs, szuterén is van az épület alatt, akkor onnan lehetőség szerint minden értékes tárgyat hordjunk fel az épületbe, vagy a telek magasabb részeire. A villany, víz és gázvezetéket folyamatos ellenőrzés mellet használhatjuk addig, amíg azt központilag ki nem kapcsolják. Amennyiben az épület megfelelő vasbeton alapozású- és szigetelésű, a falazata sem átázás veszélyes, akkor annak magasabb részeit a belvízi elöntés alatt is használhatjuk. A vályogfal, vert fal, vegyes fal, szigeteletlen téglafalból készült épületeket, azoknak összeomlásra való veszélyessége miatt ilyenkor sajnos el kell hagynunk!

A belvízi elöntések sajnos hosszú ideig tarthatnak, ezért sokáig fennállhat az ingatlan szükséghasználata is. Ha a hosszantartó elöntés miatt ki kellett költözködnünk az ingatlanból, akkor a visszatérés a katasztrófavédelmi és a vízügyi szakemberek engedélye után lehetséges.
A belvíz levonulása után az ingatlanon visszamaradt vizet kell előbb eltávolítani. A mélyebben fekvő területekről, a pincékből, valószínűleg csak szivattyúzással lehet a vizet elvezetni. Célszerűen az energiaellátástól függetlenül üzemeltethető, robbanómotoros szivattyút használhatunk erre a célra.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.


Árvíz utáni újjáépítés

Összesen mintegy 317 lakóházat kellene újjáépíteni a májusi és júniusi árvíz miatt. Felsőzsolcán hivatalosan 180 tönkrement házat összesítettek, a legújabb adatok szerint azonban már a kétszázat is...