Kinek a dolga?

Gallyazás az elektromos vezetékek körül

2013-04-09 10:20:19 | Módosítva: 2013-04-09 10:24:31

A családi házak nagy részének elektromos bekötése az utcáról érkező légvezetékkel történik. A kerten kívül és belül folyamatosan növő fák és bokrok előbb-utóbb elérik a vezetékeket, a szél a vezetéknek csapkodja a gallyakat, megsértve annak szigetelését, esős időben zárlatot okozhatnak az elektromosságot jól vezető vizes ágak.
A fák koronájának alakítására legalkalmasabb a lombhullatás utáni időszak. Az elektromos vezetékek biztonsági övezetében levő fák, bokrok ágait az ingatlan tulajdonosa (kezelője) köteles rendszeresen eltávolítani, a kertjén belül. A kerítésen kívül az elektromos művek gondoskodnak a veszélyhelyzetek elhárításáról. Ha az ingatlantulajdonos nem képes a saját kertjén belül sem elvégezni a gallyazást, akkor ezt megteszi helyette az elektromos szolgáltató megbízottja – a tulajdonos ezt köteles elviselni –, de ezt a munkát érdemesebb magunknak végezni, mert a saját telkén belül nyilván mindenki gondosabban, a kert és a növényzet maximális kímélésével teszi ezt meg.



Ez a gondosság a szolgáltató embereitől nemigen várható el. A szolgáltató eleve csak a jogszabályi kötelezettségének tesz eleget, csak azt a szelvényt fogja kitisztítani, ami a vezeték számára veszélyes. Sokszor érdemes lenne a fát amúgy is metszeni, formázni, ami egybe eshetne a vezeték miatti gallyazással, de ezt csak magunk tudjuk elvégezni, a szolgáltatónak mások a szempontjai, tőlük nem várhatjuk el. A növényzetet olyan állapotban kell tartani, hogy a következő gallyazásig – a növekedést is figyelembe véve – a biztonsági távolságok megmaradjanak.
Amikor az ingatlan tulajdonosa a fák gallyazásába kíván fogni, előtte feltétlenül kérni kell az elektromos művek segítségét, hogy a munka idejére feszültségmentésítsék az oszlopról jövő vezetéket.

Kertes-házas övezetben jellemzően a kisfeszültségű (400 V-nál kisebb, 230 V-os és 360 V-os háromfázisú) vezetékek a jellemzőek. Az ilyen vezetékek biztonsági övezetének csupasz vezeték esetén 1 méteres távolságot kell tekinteni, ha az ágak ezen belül vannak, akkor már a szél a vezetéknek fújhatja őket.

Jó tudni

Fontos tudnivaló, hogy a biztonsági övezetben tilos olyan fát telepíteni, amely a vezetéket veszélyezteti. Ha fát ültetünk, mindig gondolni kell a fa végleges formájára, méretére, tehát arra, hogy a fa néhány év múlva sokkal nagyobb lesz. Inkább olyan helyre telepítsük, ahol hosszabb távon sem zavarja a vezetéket, illetve: ahol a vezeték később sem fogja a fa életét megnyomorítani. A szabadvezeték alá csak olyan fafajták ültetése célszerű, amelyek kifejlett koronamagassága nem éri el a vezeték biztonsági övezetét. Ebben az esetben a gallyazás gyakorisága és mértéke jelentősen csökkenthető, esetlegesen teljesen elhagyható.



Gyümölcsfák közül vezeték alá nem javasolt a magasra növő diót, mandulát, cseresznyét, meggyet, szilvát, almát, körtét, sárgabarackot ültetni. Ezek közül törpe alanyra oltott változatban ültethető például az alma, a körte vagy a meggy. Fajtától függetlenül választható az őszibarack, birs, illetve általában a cserjék: ribizli, köszméte stb. A mogyorót nem ajánljuk, mert ugyan bokor alakban ismert, de szerencsés körülmények között akár 6-7 méter magasra is megnőhet.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Gyémánt vágótárcsák

Kemény vagy erősen koptató anyagok vágásához speciális vágóéllel rendelkező szerszámok szükségesek. Legtöbbször beton, kő vagy kerámia vágásakor lehet szükségünk gyémánt vágótárcsákra. Borsos áruk...


Vezeték kötések

Egy áramkör működésének egyik legkritikusabb hibafaktora lehet maga a kötés. A rossz kontaktus az elfogadhatónál nagyobb hőterheléssel jár, ami tovább rontja az érintkező felületek áramátadási...