Tetőterek tűzvédelme

2013-04-22 09:13:19 | Módosítva: 2013-04-22 09:27:17

A tetőtér egy kényes épületszerkezet, összetett tervezési feladatot jelent az építész számára, melynek során meg kell oldani a hővédelmet, a páravédelmet, a szellőzést, a légzárást, a zaj- és tűzvédelmet egyaránt.
A tetőterek tűzvédelmével általában addig nem foglalkozunk, amíg ki nem gyullad a tető, és jelentős anyagi kár nem keletkezik, vagy emberélet nem kerül veszélybe. A tetőtér-beépítések nagy többsége akkor történik, amikor gyarapodik a család, vagy a gyerekeknek nagyobb helyre van szüksége, mindezzel együtt jár a fokozott tűzveszély is. A hagyományos magyar építési szokások szerint a tetőteret nem lakták. Ezzel párhuzamosan a ház, lakásra használt részeit olyan szerkezetek vették körül, melyek nem vagy nehezen éghetőek. Magyarországon a rendszerváltás óta folyamatosan emelkedtek az ingatlanárak, ezért nyugati példákat követve jelentőssé vált a padlásterek lakótérré való beépítése.

Tűzesetek kiváltó okai

A tetőtérben, tetőszerkezetben keletkezű tüzek két fő csoportba sorolhatóak. A külső tűzkeltő gyújtóforrások közé tartozik a villámcsapás, a szomszéd épületekről (vagy tárgyakról) történő tűzátterjedés, illetve a tetőre szerelt berendezések meghibásodása. Ennél gyakoribbak a belső tűzkeltő gyújtóforrások, ezek közül is a dohányzás, a gyertyahasználat, az elektromos fal- és padlófűtés. A tetőtér határoló szerkezetében is keletkezhet tűz, például az elektromos kábelek hibás csatlakozásainál, álmennyezetben, álpadlóban, kéménytestben.



Szilárd tüzelés esetén a berendezések füstgázának hőmérséklete elérheti a 300-600 °C-ot, így sokkal nagyobb kockázatot hordoz magában ez a fűtési mód, mint akár csak a gázfűtés. Ezt a kockázatot csökkenthetjük a megfelelő bélésű kémény kiválasztásával, de a kockázatot ezzel nem lehet megszüntetni. A magas hőmérséklet elérését kiválthatja az is, ha a fűtés során a kéményben lerakódott korom begyullad, és az így termelődött hő régi, vagy nem megfelelően karbantartott kémény esetében elszökik, és akár közvetlenül a héjazattal (pl. nádfedéssel) is érintkezhet.

Fa tartószerkezetek

A faanyagok égésekor jelentős hőmennyiség szabadul fel. A fa termikus bomlása már 100-105 °C hőmérsékleten megkezdődik, gyulladáspontja 250-350 °C között van. A tűz terjedésével a tűzben mérhető hőmérséklet az 1000 °C-ot is meghaladhatja, így a fa gyulladása elkerülhetetlen. Az égés során a tűznek kitett felületek elszenesednek, ami jó hőszigetelő képessége révén lassítja a belső fa részek felmelegedését és meggyulladását. A faanyagok keresztmetszetének belseje felé irányuló elszenesedését nevezzük beégésnek. Bár a faanyag keresztmetszete beég, de az el nem égett „maradó keresztmetszet” gyakran továbbra is képes a terhek hordására.
A tetőszerkezet károsodását kétféleképpen csökkenthetjük, egyrészt éghetőség csökkentésével, másrészt a tűzállóság javításával. Az „éghető” anyag égéskésleltető szerekkel nem javítható „nem éghető” anyaggá, azonban, ha a tűzállósági határérték követelményértéket megfelelő burkolattal biztosítjuk - amely kedvezőbb éghetőségi főcsoportba tartozik (pl. „nem éghető”) - a körbeburkolt szerkezet a burkolat tűzállósági határértékén belül „nem éghető”-nek minősül.



A nedves faanyagok a beépítést követően rendszerint megrepednek. A berepedt keresztmetszet tűzzel érintkező felülete jóval nagyobb, mint a repedés nélkülié, így a beégési sebesség alapján számított tűzállósági határérték a töredékére csökkenhet. A rétegelt-ragasztott tartók viszont üzemben készülnek, állandó és ellenőrzött minőségben, az égéskésleltetésük is üzemi körülmények között készül, minőségük tehát megbízhatóbb.

Hőszigetelés


Tűzvédelmi szempontból a kőzetgyapot és az egyéb más alapanyagú hőszigetelő anyagok között az a legfőbb különbség, hogy a kőzetgyapot 1000 °C-ot meghaladó hőnek is ellenáll. Az üveggyapot ennél alacsonyabb hőmérsékleten (600 °C) elolvad. A műanyaghabok többségénél már 300 °C hőmérséklet alatt bekövetkezik a teljes tönkremenetel, égnek és/vagy elbomlanak. A kőzetgyapottal hőszigetelt szerkezetek hosszabb ideig képesek ellenállni a tűznek, mint más hőszigetelő anyaggal kialakított épületszerkezetek. Ennek eredményeként több idő áll rendelkezésre a személyek kimenekítésére az égő épületből, és a tűzoltóknak is több idő áll a rendelkezésükre a tűz eloltására, mielőtt az épület teljesen lángba borulna, majd összeomlana.



Az épülettüzek nagy részénél a vezető halálok nem az égés okozta sérülés, hanem a keletkezett füst miatti mérgezés, fulladás. A füst nem csak az épületben tartózkodók menekülését, a látást és a láthatóságot korlátozza, hanem jelentősen megnehezíti a mentés feltételeit. A maró füst nem csak az emberekre veszélyes, de az épületben található gépek, berendezések tönkremenetelét is okozhatja. A keletkező füst összetétele bonyolult, tartalmaz párát (gőzt), gázokat, lebegő részecskéket, mint a korom és a hamu. A valóságos tűz lefolyása nagyban függ az égés oxigénellátásától, valamint az éghető anyagok mennyiségétől.

Tűzjelző, előírások

A tetőtér tervezésénél szóba jöhet az automatikus tűzjelző rendszer kiépítése. Kialakításánál érdemes mérlegelni, hogy a be nem épített terek is kapjanak érzékelőket, főleg, ha azokban villamos vezetékek, elszívó-berendezések, füstgázelvezetők vannak. Mivel a tűzjelző elsődleges feladata a benntartózkodók korai figyelmeztetése, ezért általános esetben elegendő a rendszer megfelelően kialakított hangjelzőkkel való kiegészítése, de mentési nehézségek esetén javasolt a tűzoltósághoz való közvetlen bekötés is. Ha a lakóépületek tűzvédelmi előírásaival kapcsolatban kezdünk el kutatni, tucatnyi szabványra lelhetünk az anyagok tűzállóságától kezdve, a tűz terjedésén keresztül, a tűzvédelmi berendezések telepítéséig. Magyarországon az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) előírásai az irányadóak, ezt érdemes tervezőnek és terveztetőnek is tanulmányoznia.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Tetőtérbeépítés engedélyeztetése

Amikor egy család kinövi a házat, szinte az első gondolat mindenhol, a tetőtér beépítése. Azonban a végleges döntés meghozatala előtt sok-sok szempontot kell mérlegelni, és szakember bevonásával...


Biztonság a tetőtérben

A tetőtéri ablakok a tető síkjában való elhelyezkedésük révén fokozottan ki vannak téve az időjárás hatásainak, így a megfelelő típus kiválasztásánál bizonyos tulajdonságokat tekintve nem érdemes...