Átmeneti fűtések, nyaralófűtés

2013-05-24 11:57:52 | Módosítva: 2013-05-24 12:04:10

Az átmeneti évszakokban gyakran alternatív fűtési módszerek után nézünk. Szükség lehet erre a lassan beüzemelő nyaralókban, de akár az állandó fűtési rendszerű lakásokban is, ahol a központi fűtésrendszerrel már le-le állunk, nem kívánjuk már a nap minden szakában az egész rendszert működtetni, de a napsugár kiegészítésére bizony még szükség lehet. Az egyik szóba jöhető, gazdaságos alternatíva a hűtő-fűtő klíma; fűtési üzemmódban.

Persze ameddig gázzal fűthetünk, addig érdemesebb azt leszabályozva, vagy lokalizálva használni; ne fűtsünk felesleges helyiségeket, csak amiket használunk, és csak akkor. Az alkalmi fafűtés – kandallóban, kályhában – is gazdaságos lehet. A fa amúgy is jelenleg a legolcsóbb fűtőanyagunk, és az átmeneti időszakokban már kevésbé jelentkezik a hátránya; időben is egyenletes fűtésre kevésbé alkalmas.
A nyaralókban gyakran használt olajradiátorok, olcsó fűtőventilátorok a leggazdaságtalanabb megoldások. Ezek gyakorlatilag a villanyáram tarifáján állítják elő a hőt, ami minden szóba jöhető fűtőenergia között a legdrágább. Persze egyszerű, olcsón beszerezhető, percek alatt üzembe helyezhető készülékekről van szó; tehát ezeknek is van előnye.

Hűtő-fűtő klíma

Lényegében a hűtő-fűtő klíma is villanyáramot használ, csak az előbbieknél sokkal jobb hatásfokkal, így az előállított energia átkerül abba a tartományba, ahol már érdemes használni. A klímaberendezés hűtési üzemben egy hőszivattyú, ami azt jelenti, hogy ilyenkor hőmennyiséget szállít a hűtött térből a külvilág felé. Egyszerű és ésszerű gondolat, hogy ez megfordítva is működik. Egy kis szerkezet beépítésével megfordítható a folyamat, így most a külső térből szállítható a hőmennyiség a belső tér felé – tehát a készülék fűt.


A klímás fűtés még a legrosszabb esetben is háromszor annyi fűtési teljesítményt „szállít be” a lakótérbe, mint amennyi elektromos áramot fogyaszt, és ez a szám akár ötre is felmehet. A készülék fűtő üzemmódban hőszivattyúként – tehát gazdaságosan – állítja elő a meleget, kitűnően automatizálható, programozható, és rendkívül gyors. A bekapcsolása után pár perccel már intenzíven fújja a meleget. Téli hidegben ugyan nem lenne alkalmas fűtőberendezés, mert a kültéri egysége nincs felkészítve erre az üzemmódra, de alkalmi nyaralófűtésre az egyik legjobb megoldás.

Megéri?

Már a jelenlegi gáz árakkal összehasonlítva is gazdaságos lehet inverteres klímával fűteni, akár lakásunkat is. Ezt pontosan kiszámolni és biztosan állítani nem könnyű, hiszen a lakások hőtechnikai szempontból eltérnek egymástól. Egy középső szinten lévő lakás, ami körbe van fűtve a szomszédos lakások által, egészen máshogy viselkedik, mint a legfelső szinten, és ott is az épület szélén lévő. Ezen kívül még rengeteg befolyásoló tényező van, pl. lakás tájolása, nyílászárók, üveg felületek, falak szigetelése stb. Viszonylag megbízható adatot akkor kapnánk, ha egy adott lakásban 1 hónapig csak a hagyományos pl. gáz központi fűtéssel fűtenénk. Míg egy másik ugyan olyan átlag hőmérsékletű hónapban csak a klíma berendezés használnánk fűtésre.


A klíma hatásfoka függ a külső hőmérséklettől. Bizonyos hőmérséklet alatt a hatásfoka csökken, ennek mértéke viszont nagyban függ a berendezés konstrukciójától. Ugyanakkor hazánkban a fűtést igénylő napok számából csak töredék azon napok száma, amikor a klímaberendezés esetleges teljesítmény csökkenésével kellene számolni. Egyértelműen a klímás fűtés mellett szól viszont a biztonságos üzemeltetés. A gáz- és vegyes tüzelésű berendezésekkel szemben közvetlenül nincs, égéstermék, és ha nincs égéstermék, akkor nincs égéstermék visszaáramlás, nincs szénmonoxid mérgezés sem. Igen sokszor elő forduló probléma ha kémény hossza esetleg nem megfelelő, és nincs megfelelő huzat. Ha a gázkészüléket vagy vegyes tüzelésű kazánt hosszabb ideig nem használjuk, a kémény jelentős mértékben lehűl, és indításkor a hideg kémény miatt az égéstermék nem tud megfelelően távozni.


Amikor egy 3,5 kW-os vagy 5,2 kW-os klímáról beszélünk, akkor ezek a számok a leadott teljesítményre vonatkoznak. De mennyi a felvett teljesítménye? Mennyit fogyaszt? A 3,5 kW-os klímaberendezés villamos hálózatból felvett teljesítménye kb. 0,8 kW/h és 1,1 kW/között mozog, ami igaz mind a két üzemmódnál, tehát hűtésnél is és fűtésnél is. Ez kisebb, mint sok, általánosan használt háztartási készülék (vasaló, bojler, porszívó) fogyasztása. Egy korszerű inverteres szabályzású klímaberendezés még kevesebb energia felhasználásával is képes hatékonyan működni. A klímás fűtésnek más előnye is van. A berendezés – amellett, hogy hatékonyan és gazdaságosan tud fűteni – jelentősen képes a lakás levegőminőségét javítani. Ugyanis a beszívott levegőt felfűtve és szűrve juttatja vissza a lakásba. A mai modern berendezések már nem csak a por kiszűrésére alkalmasak, hanem a kellemetlen szagokat és allergiát okozó baktériumok jelentős részét is kiszűrik, semlegesítik. A kicsit magasabb árkategóriába tartozó klíma berendezések pedig további hasznos levegőkezelési rendszereket is alkalmaznak.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Klímabarát Otthon Program

A Klímabarát Otthon Program folytatásaként a hagyományos lakóépületek klímavédelmi célú energiahatékonysági felújítására, megújuló energiaforrások alkalmazására, valamint új építésű...


Elektromos fűtés, csak okosan

Ha fűtés rendszert tervezünk, felújítunk, vagy csak szeretnénk kiegészíteni a meglévő fűtésünket, ma már komoly alternatívaként kerül szóba a jó minőségű elektromos fűtőpanelek használata....