Hőszigetelésről általában

Komfort és hőérzet

2013-06-13 09:20:41 | Módosítva: 2013-06-13 09:22:00

A kellemes hőérzet főként a helység belső hőmérsékletétől és annak eloszlásától, valamint a levegő minőségétől (páratartalom, hőmérséklet, frissesség, tisztaság) függ. A lakásban romlik a kellemes közérzetünk, ha a beltéri levegő hőmérséklete és a fal hőmérséklete között 3 °C-os, vagy annál nagyobb különbség van, mert a levegőben hőáramlás indul meg, ami “hideg fal hatás” érzetét kelti. A levegő magas páratartalma miatt a fal hideg oldalán kicsapódás és nyirkosság jelenhet meg. Ezért fontos, hogy a helyiségekben állandó, azonos hőmérséklet legyen.

Ehhez elsősorban az szükséges, hogy a lakott helyiségben folyamatos, és megfelelő fokú fűtés legyen. Természetesen ugyanilyen fontos, hogy az ajtók és ablakok légmentesen zárjanak, és végül az is, hogy a falak hőszigetelése kielégítő legyen. Építésnél és felújításnál a falak hőszigetelése kulcsfontosságú. Minden épületrészt egyforma szinten érdemes szigetelni, mégpedig hosszú élettartamú, tartós anyaggal, hogy a hatékonyságot egy egész életen át megőrizhessük. Az erre fordított pénz viszont nem vész kárba, a hőszigetelés jól megtérülő beruházás, amivel energiatakarékos és energia-hatékony épületeket alakíthatunk ki. 


Egy családi ház energiájának 80%-a a fűtésre fordítódik; a hatékony hőszigeteléssel a fűtési energiaszükségletnek akár a 60%-át is megtakaríthatjuk, (ráadásul a CO2 kibocsátás is csökken). Hőszigetelési szempontból nem érdemes gyenge pontot hagyni az épületen. A szigetelőanyag beépítése folyamatos, megszakítás nélküli legyen, és a lehető legjobban gondoskodjunk a hőhidak megszüntetéséről. Biztosítsuk a nyílászáróknál a lég- és vízmentességet, és – az ellenőrzött szellőztetés mellett – kerüljük el a kültéri levegő beáramlását az épületbe. Szabályozzuk a légcserét és szellőztetést, hogy jobb legyen a beltéri klíma, megfelelő legyen a relatív páratartalom, és védjük meg az épület hideg részeit a párakicsapódástól. 

Veszteségek

Egy lakóépületnél a háromféle hőveszteségi módról szokás beszélni; hővezetésről (szilárd anyagon vagy gázon keresztül), hőáramlásról (a légmozgásnak köszönhetően – minél kisebb a légmozgás, annál kisebb a hőáramlás), és hősugárzásról (minden anyag hőt nyel el, vagy sugároz ki, hőmérsékletétől és sugárzóképességétől függően – ha a sugárzás elnyelődik vagy visszaverődik, kevesebb a hőveszteség). A hőszigetelés csökkenti, illetve gátolja a hővezetési, hőáramlási és hősugárzási hatásokat egyaránt. Az épület jó beltéri klímájának kialakulásában fontos szerepe van a hőszigetelésnek. Ezzel elkerülhetjük télen a “hideg fal” hatás kialakulását, a hőáramlás okozta nem kívánt légmozgásokat. Az épületburkolat nyirkosságának elkerülésére a nagyfokú hőszigetelésen kívül, alkalmazzunk párafékezést is, ahol ez szükséges. A párafékező is javítja a fal légmentességét. A párafékezés akkor optimális, ha minden évszakban működik, télen ugyanúgy mint nyáron. Szigetelés szempontjából számolnunk kell a nyílászárók fokozott hőszigetelésével is. Érdemes alacsony kisugárzású dupla üvegezést alkalmazni.


Egy épületben a beltéri levegő hőmérséklete mellett a páratartalom megfelelő szintje az egyik legfontosabb szempont a komfortérzet szempontjából. A magasabb relatív páratartalmat megfelelően magas hőmérsékleten érjük el. A nedvesség hatással van az épület burkolatára, illetve a falazat és a burkolat hőszigetelésére is. Legjobb, ha a légfrissítéshez szabályozott mechanikus szellőztetést alkalmazunk.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Színekbe öltözött a szigetelési minőség

Az URSA üveggyapot szigetelések vadonatúj köntöst öltöttek: már a termékek csomagolásán is megkülönböztetésre kerül hővezetési teljesítményük, így első pillantásra kiemelt szerepet kap a minőség.