Burkolatragasztók

2013-08-14 15:33:53 | Módosítva: 2013-08-20 14:51:28

Amikor a lakóhelyiségek kerámia lapburkolatainak a felújítása szükségessé válik, először az új burkolólapok választékát szokás alaposan áttekinteni. A kiválasztásuk természetesen sok szempont figyelembevétele után történik meg, ám már ilyenkor is kell gondolni arra, hogy a felragasztásukhoz milyen egyéb anyagokra lesz szükség. Még akkor is érdemes e téren is informálódni, ha az új burkolatot mesterember fogja lerakni, mert a burkolat tartóssága az alkalmazott ragasztótól is függ. Nemcsak az alapfelület és a burkolólap tulajdonságaihoz igazodjon, hanem egyéb igényeknek is meg kell felelnie.

A gyártók ragasztói választékának alapanyagai többnyire azonosak, mindegyiket homokból, cementből, műgyanta és egyéb adalékszerek keverékéből készítik el. Hogy egy ragasztó milyen feladatokra alkalmazható, illetve a különféle ragasztóanyagok speciális tulajdonságait a költséges műgyanták és egyéb adalékszerek mennyisége határozza meg. Ezek növekvő aránya természetesen nemcsak a különleges tulajdonságaik tekintetében, hanem az árukban is megmutatkozik. Az ún. alapragasztó habarcsokat ezért csak olyan esetekben célszerű használni, ha a burkolat minimális igénybevételnek van kitéve, és az aljzat is megfelelő az adott fajta burkolólap rögzítéséhez.


A különféle kerámia lapok azonban eltérő tulajdonságúak, mint ahogyan az aljzatok sem egyformák. Az sem mindegy, hogy külső, vagy belső térben, netán vizes helyiségben lesznek-e lerakva. A tartós burkolati kötés érdekében a megfelelő rétegrendre is ügyelni kell. Még a burkoló szakemberek is gyakran hajlanak az olcsóbb megoldások felé, ami lapfelválásokat, töréseket okozhat. Ezért érdemes a hazai gyártóktól szaktanácsot kérni, különösen, ha az ilyen munkákra saját kezűleg vállalkozik valaki.


Elsődlegesen lényeges az aljzat összetétele. Ez lehet beton, esztrich, vakolat, gázbeton, gipsz építőanyag, fa, fém vagy akár a meglevő kerámia burkolat. Rendszerint mindegyikük valamilyen kiegészítő alapozást igényel, majd erre lehet felkenni az igénybevételnek és a burkolólap anyagához megfelelő ragasztóanyagot. Beszerezhetők azonban olyan ragasztóhabarcsok is, amelyek alkalmazása nem igényel külön aljzatkiegyenlítőt, mert ezek alkalmasak az aljzat kiegyenlítésére és a burkolólapok ragasztására is egy fázisban. Ezen kívül vásárolhatók közepes- és hagyományosnak tekinthető vékonyágyazású-, és folyékony ágyazású burkolatragasztók is. 

Fontos információk

A gyártó a csomagoláson mindig részletesen feltünteti az anyag főbb műszaki adatait, jellemzőit. Ez tartalmazza a keverési arányt, a vízigényt, a pihentetési- és a nyitott időt, valamint a kötési időt, amíg a burkolatot nem lehet használni. A pihentetési idő a bekeverést követő időre vonatkozik, ami után már használható a ragasztó. A nyitott idő pedig azt jelenti, hogy a felterített ragasztóba még meddig fektethetők le biztonsággal a lapok úgy, hogy a kötés még szilárd lesz. A kötési időre vonatkozó adat arra utal, hogy mennyi idő szükséges ahhoz, hogy a ragasztó elérje azt a szilárdságot, amelynél már teljesen terhelhető és igénybe vehető a burkolat. Normál kötésidejű ragasztóknál ez általában néhány nap, a gyorskötésű habarcsoknál viszont akár már 1 nap múltán terhelhető a burkolat. Ezen adatok mellett a ragasztóanyagok egyéb tulajdonságára is érdemes figyelni, ajánlatos a gyártó honlapján tájékozódni, vagy a tanácsadó szolgálatuknál informálódni.


A speciális tulajdonságú ragasztóknál külön betűjel utal a ragasztóhabarcsok csökkentett lecsúszású (T), a nyújtott idejű (E) vagy a gyors kötésű (F) változataira. Csökkentett lecsúszású ragasztót pl. akkor érdemes használni, ha a burkolást felülről kezdik, vagy átlós lapelhelyezésnél, ahol nincs mód a lapok alsó megtámasztására. A nyújtott idejű ragasztóknál pedig nő a korrigálási idő, ami kedvezőtlen környezeti körülmények, pl. magas hőmérséklet, élénk szél esetén előnyös. A gyors kötésű habarcsoknál csak rövid időn belül lesz lehetőség a lapok korrigálásra vagy egyéb javításra.


A ragasztók alakváltozási képessége azaz flexibilitása is fontos tényező, különösen olyan felületek burkolásánál, ahol szélsőséges hőmérsékleti hatásoknak lesz kitéve a burkolat. A hőingadozások miatt a burkolat és az alapfelület is eltérő mértékben mozog. Az eközben keletkező feszültség a két réteg között annyira eltérő lehet, hogy az meghaladja a ragasztó kötőerejét, és a lapok leválhatnak az aljzatról, vagy elrepeszthetik a lapok egy részét. Az alakváltozásra képes ragasztóhabarcsok azonban képesek – bizonyos mértékig – követni az aljzat méretváltozásait a burkoltfelület sérülése nélkül, és ezt a tulajdonságukat hosszú távon is megtartják.


Flexibilitásuk szerint az ilyen habarcsok alakváltozásra képes, azaz S1, illetve nagy mértékű alakváltozásra képes S2 kategóriába sorolhatók. Ezeket a ragasztókat szokás flexibilisnek nevezni, az alakváltozásuk minősítését mindig jelölni szokták. Szélsőséges hőingadozásoknak kitett burkolatokhoz nagy mértékű alakváltozásra képes ragasztókat kell alkalmazni - a burkolat hosszantartó épsége és tartóssága érdekében.

A ragasztókon kívül ugyanilyen fontosak a fugázó anyagok tulajdonságai, amelyeknek harmonizálni kell a ragasztó jellemzőivel. Az is fontos szempont, hogy a fugázás előtt a hézagok tiszták legyenek, hogy besimításukkor teljesen és egyenletesen kitölthessék a lapok közötti hézagokat, és alakváltozásuk is követhesse a burkolatét. Így elkerülhetők a felületükön kialakuló repedések. A burkolati ragasztók kiválasztását tehát alaposan meg kell fontolni, és kétségek esetén a gyártók szaktanácsait követve célszerű dönteni. Ne a ragasztóhabarcs olcsósága legyen beszerzéskor a döntő érv, mert egy későbbi javítás vagy újraburkolás sokszorosan többe kerül.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Ragasztók és burkolólapok párosítása

Új épületeknél, felújításoknál gyakran kétséges, hogy a különféle burkoló­anyagokhoz milyen a megfelelő ragasztó, és azt milyen aljzaton lehet biztonsággal használni. A burkolóanyagok választéka...


Fugázás felsőfokon

A hidegburkolás két különálló, egymást követő munkafolyamatból tevődik össze: a burkolat leragasztásából és a leragasztott burkolat kifugázásából. A két munkafázis végül együtt adja meg a burkolat...