Antik- és stílbútorok a modern lakásban

2013-08-22 10:00:07 | Módosítva: 2013-08-26 10:08:17

A régi értékekhez való ragaszkodás sok ember otthonában is valós igényként jelentkezik. A bútorok külső megjelenésén jelenlévő építészeti stílusjegy határozza meg a bútorstílust, hiszen a bútortörténetet „kis építészetként” is meghatározhatjuk.

A modern környezetkultúra a XX. század elejétől törekszik a történelmi utalások nélküli formarendszer megteremtésére. Ezt a törekvést inspirálta az új technológiák megjelenése. A vasbeton, acél, és üveg alkalmazása a funkcióban rejlő szépség előtérbe kerülésével új esztétikai értékeket teremtett. 

Aztán, mint annyiszor történelem során szükségét éreztük a változásnak és visszataláltunk a régi stílusokhoz. Ma egyénileg választjuk ki a nekünk tetszőt: ki klasszicistát, ki barokk-rokokót, biedermeiert, szecessziót… A XXI. sz. elején kiválóan megfér egymás mellett minden érték, egyénileg válogatva, felépítve egy sajátos, csak az egyénre jellemző környezetet. Otthonunk képe lehet teljesen hagyományos, válogató vagy minimalista, a lényege, hogy biztonságot nyújtson, lehetővé tegye a feltöltődést, és olyan esztétikus hátteret adjon magánéletünknek, ami a legjobban kifejezi egyéniségünket.


A stílusismeret ezen szintjén is a fogalomtisztázás az első lépés. Ha eredeti történelmi korból származó berendezési tárgyaink vannak, azok antik bútorok. Ha egy antik bútor későbbi időpontban gyártott másolatával találkozunk, az stílbútor. Az antik bútorok nagyon értékesek, sérülékenyek, ennek megfelelően óvjuk őket, de a legújabb törekvések szerint nem mindig az eredeti, autentikus módon állítjuk helyre őket. A faszerkezeteket gyakran átfestjük arany, ezüst vagy bronzos festékkel, vagy az ugyanilyen divatos antikolt fehér (szürke, zöld) alkalmazásával adunk mai arculatot neki.

A kárpit

A kárpitok is megkopnak az idő múlásával, hiszen akár több száz év is nyűtte az anyagokat. A berendezés hangulatának vagy egyéni elvárásunknak megfelelően itt is több lehetőség kínálkozik.

– Marad az öreg, kopottan, szakadtan is szép anyag.
– Az alaptextilt, a durva vásznat tartjuk meg látványkárpitként.
– Új, de autentikus anyagot keresünk.
– Egészen meglepő, szokatlan kárpitot választunk.


Sok lakótérben igyekeznek összeillő darabokból megkeresni a funkciók minden elemét. Fotelt, pamlagot, komódot, asztalkát keresnek évekig kitartással, míg kialakul az elképzelt berendezés. Más elképzelés életre hív olyan antik berendezésű tereket, ahol több korból származó szép bútorok állnak egymás mellett tökéletes harmóniában valamilyen jól átgondolt rendezőelv alapján, ami lehet szín, minta vagy belsőépítészeti elem.

Mire figyeljünk?

Egy-egy családi darab, vagy antikvitásban, árverésen megszerzett bútor modern környezetben is otthonunk díszévé válhat. Bármelyik megoldás is szolgáljon kedvünkre, pár dolgot figyelembe kell venni 

– Túlságosan kis alapterületre nem zsúfolhatjuk be, ezeket a bútorokat.
– Klasszikus formarendszerű házak jobb hátteret biztosítanak hozzájuk.
– Kiváló alapja a berendezés összeállításának a kandalló.
– A padló, a mennyezet és a fal burkolata irányítsa a figyelmet a bútorokra.
– A kiválasztott kárpitok, függönyök is társai legyenek az antikvitásoknak.
– A nagyméretű, díszes tükrök szervesen tartoznak az ilyen berendezéshez.
– Színválasztásnál legyünk kreatívak és bátrak! Ebben segítenek a színtanácsadó könyvek.
– Ha modern darabokkal együtt állnak a régiek, az újak is legyenek különlegesek.


Az eddig tárgyalt antik bútorok drágák és nem mindenki számára elérhetők. Stílbútorokkal is teremthetünk hasonló hangulatot. A nagy múltú műhelyekben nemes anyagokból, kézműves technikával gyártott klasszikus formájú darabok mai életvitelünkhöz is kiválóan alkalmazkodnak.
Modern szerkezetekkel nyílnak, íróasztalaik alkalmasak a számítástechnikai eszközök befogadására, a TV és HIFI elrejthetők e célra kialakított szekrényekbe, hogy ne bontsák meg az összhangot, ha valakinek ez az elvárása. A lakás berendezésének rendezőelvei ugyanazok, mint antik bútorok esetén. A beépített szekrények, konyha-és fürdőszobabútorok is legyárthatók nemes anyagból, stílusban odaillően megfelelő díszítőelemekkel és fogantyúkkal.


Van egy érdekes probléma ezen a területen, mégpedig az úgynevezett koloniál bútorok területe. Ezekből viszonylag sokat gyártottak és mivel tömörfából készült, tartósnak bizonyult, és ma is sok otthonban megtalálható. Az esztergált, függőlegesen ráhelyezett díszítőelemről kapta a nevét. Ezek igazából nem koloniális bútorok. Szekrénysorok, könyvespolcok, íróasztalok, ritkábban ülőbútorok, amiről beszélünk. Nagyok, és szürkébe hajló erőteljes tölgy erezetükkel ránehezednek bármely környezetre. Ha meg akarjuk őrizni, legalább könnyítsünk ezen a hatáson. Ha megosztjuk a szekrénysort, különválasztva kevésbé lesz nyomasztó. Legjobb megoldásnak az átfestése bizonyulhat. Kiváló bútorfestékek kaphatók minden RAL színben. Tulajdonképpen megvidámíthatjuk az elavult, de elnyűhetetlen darabokat.


A modern bútorgyártásnak van egy izgalmas szegmense, amire nagy a fogadókészség a vásárlók körében. Ez a klasszikus bútorok átfogalmazása az ipari formatervezők által. Sorozatgyártásra alkalmas módon, de kis szériásan kerülnek piacra. Ezek a klasszicista vagy barokk-rokokó, empire berendezési tárgyak megtartják eredeti alapformájukat, de gazdag faragás helyett a díszítést fémes festéssel pótolják, esetleg alumíniumból, szálcsiszolt acélból vagy teljesen átlátszó műanyagból készülnek. Korunk neves tervezői a minimál ellensúlyozására szívesen nyúltak ezekhez az eszközökhöz, ami méltán vált népszerűvé, még az elvakult modernizmus hívei körében is.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Draveczki Julianna

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-6435/Antik__es_stilbUtorok_a_modern_lakasban