Hőszigetelés előtt vízszigetelés

2013-09-20 15:10:55 | Módosítva: 2013-09-20 15:16:59

Az épületfelújítások során, legtöbben a külső hőszigetelésre helyezik a hangsúlyt, de a megfelelő hőszigetelés felhelyezése előtt a falnedvesedéssel is foglalkozni kell. A hagyományos technológiákkal készült épületek nagy százaléka küzd vízszigetelési problémákkal is!

A falak nedvesedése nem új keletű gond. Régebben csak a talajnedvesség elleni szigetelés hiánya, vagy a beázás okozta a problémát. Mára ez megváltozott, immár bármelyik lakásban előfordulhatnak nedves falak, különböző okokból. A talajvíz okozta falnedvesedést könnyű felismerni. A ház falain akár méteres, másfél méteres magasságig is felkúszik a nedvesség. A külső vakolaton látszanak a nedvesedés foltjai, illetve a nedves fal ledobja a vakolatot. A penészesedést itt az állandó dohos szag, a belül is pergő vakolat kíséri. A nedvesség átterjed a padlóra, bútorokra.


A végleges megoldást a nedvesség-utánpótlás megszüntetése jelenti. Számos technológia létezik a házak utólagos vízszigetelésére. Sajnos a döntés legtöbbször anyagi alapon születik meg, pedig számos – nem anyagi vonatkozású – kritériuma van a megfelelő technológia kiválasztásának. 

Lábazati szigetelés fontossága

Az épület-felújítás szigetelési koncepcióiból gyakran kimaradnak a lábazati nedvességszigetelések. Gyakran minden nedvességvédelem nélkül, szellőző rés előtti hőszigetelés takarja a lábazatot, vagy csak egy páraáteresztő tulajdonságú felújító vakolatrendszer kerül rá. Ezek – bár átmeneti megoldásként nem rosszak – hosszú távon nem megfelelőek, a lábazat falazóanyagát a nedvesség idővel tönkreteszi. A kristályosodási folyamatok az épületszerkezet felületén mennek végbe, és a folyamatos roncsolódással, mállással ez a folyamat egyre beljebb és beljebb halad. 


Ha felújító vakolat mellett döntünk, érdemes azzal kalkulálni, hogy átlagosan 10-15 évente teljes vakolatcserére lesz szükség. A meglévő vakolatok élettartama valamelyest megnövelhető páraáteresztő, cementbázisú bevonat-szigeteléssel, melynek alkalmazásával a folyadék-gőz halmazállapot-változás tartósan a lábazat határfelületén tartható, így a vakolat élettartama növelhető. 

Ha a párolgási folyamatot teljesen megszüntetjük (pl. bitumenes lemezekkel), akkor a kristályosodási folyamatok nem terhelik a szerkezetet, viszont a páranyomás növekedése a fal és padló nedvességterhelésének fokozódásához, és ezáltal kellemetlen körülmények kialakulásához fog vezetni. A megfelelő szigetelési rendszerben tehát a lábazati vízszigetelés szorosan kapcsolódik a padlószerkezet vízszigeteléséhez, így együttesen biztosítják az épület külső-belső burkolatainak hosszú élettartamát és a kellemes életfeltételeket.

Néhány megoldási lehetőség

A már említett felújító vakolatok, belső páraáteresztő festékek és bitumenes lemezek felületi alkalmazása mellett, több más, tartós, jól bevált lábazatszigetelési eljárás is létezik.

Magasnyomású injektálás


A szigetelendő falba, furatokat készítenek, majd ezekbe magas nyomású injektáló szelepeket rögzítenek. Ezután egy céleszközzel 300 bar nyomással juttatják be a vízszigetelő anyagot, ami - függően a fal anyagától, nedvességtartalmától - lehet műgyanta, szilikon vagy kovásító oldat. Összehasonlításképpen a hálózati víz, mely nyomócsőtörés esetén képes akár néhány perc alatt átáztatni egy vastagabb falat is, 4-6 bar nyomással érkezik. A gép által biztosított nyomás és a szelepek nyomásmegtartó képessége garancia arra, hogy még a legtömörebb építőanyagot is minden pórusában átjárja az ilyen módon bejuttatott szigetelőanyag.

Lemezpréselés


A talajból eredő nedvesség megszüntetéséhez speciális szigetelőlemezt préselnek a fal vízszintes síkjába, hogy lezárják a függőleges kapillárisokat. Az acéllemez a lábazat és az első sor tégla fugájába kerül, 20 mm-es átfedéssel, a fal teljes keresztmetszetében. Az eljárás során nincs szükség fúrásra, fűrészelésre. A vízszigeteléshez hullámosított Cr-Ni, rozsdamentes, lúg- és saválló acéllemezeket használnak.

 Ezek a nagy szilárdságú lemezek gyakorlatilag az épület teljes fennmaradása alatt biztosítják a falszigetelés hatékonyságát. Nem javasolt az olcsóbb anyagok (pl. horganyzott lemez) alkalmazása, mert a falszerkezet igen sokféle lehet, és előre nem látható korrozív hatása miatt élettartamuk bizonytalan. Az eljárással vályogból készült falak utólagos szigetelése is megoldható. Ezeknél a korábban említett vegyi vízszigetelés a magas szervesanyag-tartalom miatt bizonytalan eredményességgel jár.

Falátvágás


Ennél az eljárásnál a falazatot szakaszosan, egy arra alkalmas gép segítségével átvágják, majd modifikált bitumenes vagy polietilén műanyag lemezeket fűznek be. Műanyag ékekkel a falazatot ideiglenesen kiékelik, hogy a fal állékonyságát biztosítsák. Nagyjából 10 m falazat átvágása után, zsugorodásmentes, cement alapú injektáló habarccsal a mintegy 1 cm vastag rést kiinjektálják. Gyémántköteles eljárással nagy vastagságú falak (1 m felett) átvágása is megoldható, míg a falátvágó fűrészekkel max. 1 m falvastagságig gazdaságos.

E módszer buktatója az lehet, hogy 80-100 évvel ezelőtt, a falazat belső magjában az építőanyagot kötőanyag nélkül, mintegy kitöltésként, szárazon rakták be. Ez a megoldás 1 m vastagságú falaknál, földszintes épületeknél az állékonyságot nem befolyásolta, de manapság, az ilyen falazatok átvágásánál a faltest közepén lehulló kődarabok gyakran ellehetetlenítik a szigetelőlemez befűzését. Ilyenkor más technológiát kell választani.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Építőanyag és hőtechnika

Kevesen gondolnák, hogy amikor egy épület fűtésrendszerének optimális kiválasztásáról gondolkozunk, akkor alapvető szempontként kell mérlegelnünk a ház építőanyagát is. Az összefüggésekről Dr....


A szigetelés takarása gipszkartonnal

A belső szigetelések lefedéséhez a legelőnyösebbek a gipszkartonból kialakított felületek. Előnyük, hogy sík felületet biztosítanak, és viszonylag egyszerű a felerősítésük.