A veszély nem csökken

Fűtőkészülékek légellátása

2013-11-19 15:27:50 | Módosítva: 2013-11-21 12:21:15

Semmiképpen nem szeretnénk olvasóinkat arra bíztatni, hogy maguk állapítsák meg; megfelelő-e fűtőkészüléküknek a légellátása, biztonságos-e a berendezés működése. A gázkészülék legalább éves ellenőrzése, és a kémény ellenőrzése elengedhetetlen, és ezekhez mindenképpen vegyük igénybe a megfelelő szakembert. Vannak azonban olyan jelek, jelzések, amiket mi is észrevehetünk. Sőt, jobb eséllyel észlelhetjük a rendellenességet, hiszen mi lakjuk egész évben a lakást.

Nyílt lángú fűtő és főzőberendezéseink megfelelő légellátást igényelnek – a nyílt égésterűek ehhez a levegőhöz a lakás légteréből, a zárt égésterűek a külső térből jutnak. Ha bármilyen okból ez a légellátás elégtelen, akkor működési zavarok keletkeznek, és veszélynek vagyunk kitéve. Elégtelen légellátás akkor is létrejöhet, ha a kémény állapota megfelelő, mert a hibátlan kémény sem működik, ha nincs levegő utánpótlása. Sokszor a CO mérgezéses balesetek ilyen körülményekre vezethetők vissza.

A levegő áramlásának iránya

Nyílt égésterű gázkazánunknál időnként magunk is ellenőrizhetjük, hogy kap-e elegendő levegőt. A kazán borító falának leszerelése még nem különleges szakmunka. Itt az ún. áramlásbiztosítónál egy égő gyertyával is megállapíthatjuk, hogy a levegő áramlásának az iránya a kémény felé mutat-e: a gyertya lángját a kéményhuzat befelé húzza.

Az üzemelő kazánnál a levegő áramlásának iránya egyértelmű kell legyen, ha az áramlásbiztosítóhoz egy tükröt teszünk, akkor annak száraznak kell maradnia. Ha netán bepárásodik, az azt jelenti, hogy az égéstermék vízgőztartalma visszafelé áramlik, ami a tükör felületén lecsapódik. Ez veszélyes hibára utal, a fűtőkészüléket ki kell kapcsolni, és azonnal hívni kell a szakembert. Erősebb visszaáramlás puszta kézzel is érzékelhető.

Ugyancsak légellátási problémára utal, ha a gázkészülék belseje, hőcserélője erősen el van porosodva, ruhaszárításból eredő textilszöszök, „porcicák” vannak a felületekre ragadva. Ha a huzat megfelelő lenne, akkor a légáramlás ezeket a szennyeződéseket kirántaná, nem tudnának lerakódni.


A gázkazán rossz légellátására utal már az is, ha a kazán külső lemezburkolata erősen melegszik. Normál huzat esetén a lakásból a kémény felé intenzíven áramló levegő hűti a burkolatot, az tehát nem tud felmelegedni. Az erős melegedés azt jelzi, hogy a kémény felől a forró égéstermék visszaáramlik, rosszabb esetben a műanyag alkatrészek is megolvadhatnak. A kazánt azonnal le kell állítani.

Visszaáramlást jelez az is, amikor a hőcserélőn erős koromlerakódás jelentkezik, ami működés közben láthatóan fel is izzik. A korom a kéményből, az égéstermékből származik, tehát mindenképpen rendellenességre utal. A visszaáramlás lehet olyan kismértékű, hogy alig észleljük, de ez is nagyon veszélyes, mert a hőcserélő egyre jobban eltömődik a koromtól, így egyre kevesebb levegőt képes átengedni; fokozatosan tovább romlik a kéményhuzat. Amikor a hideg miatt a kazán nagyobb teljesítményre kapcsol, az égéstermék visszaáramlása életveszélyessé válik.

A korszerű gázkazánok ma már el vannak látva füstgáz-visszaáramlás gátlóval. Ez azon az elven alapszik, hogy amikor a készülék friss levegő ellátása biztosított, akkor ez a beszívott hideg (25-30 °C-os) levegő nem engedi egy bizonyos hőmérséklet fölé emelkedni az érzékelőt. Ha azonban az áramlás megfordulna, akkor az érzékelő hőmérséklete megemelkedik, és letiltja a kazánt. Ha például azt érzékeljük, hogy a kazán túl gyakran, indokolatlanul lekapcsol, akkor az légellátási és huzat problémára utal. A régebbi készülékek viszont még nem rendelkeznek füstgáz visszaáramlás gátlóval, tehát-e fontos biztonsági kiegészítő nélkül használjuk őket.


Tökéletes biztonságot azonban még a korszerű készülékeknél sem jelent a visszaáramlás gátló, mert csökkentett teljesítménynél ez a kiegészítő nem feltétlenül működik, márpedig ez az üzemmód a leggyakoribb. A bekövetkező füstgáz mérgezéses balesetek oka többségében a hőcserélő eldugulása, amikor az égéstermék a hőcserélőtől közvetlenül a helyiség légterébe kerül, és el sem jut a huzatfokozóban elhelyezett szenzorig. Ilyen módon úgy alakulhat ki a halálos füstgáz mérgezés, hogy a készülék abnormális működését semmilyen érzékelő nem jelzi, hiába van beépítve a füstgáz-visszaáramlás gátló.

Sokszor írtunk már a légelszívók, a szagelszívók veszélyeiről, és a nyílászárók cseréjéből adódó életveszélyes helyzetekről is. Legutoljára pedig sajnos a végső „mentsvár”, a szénmonoxid érzékelők megbízhatatlanságról kellett beszámolnunk. Ezekre most nem térünk ki, de még egy – kevésbé ismert – veszélyforrást mindenképpen meg kell említenünk.

A kandallók és cserépkályhák száma örvendetesen gyarapszik családi házainkban, legtöbbször gázkazán mellett, párhuzamosan üzemeltetve. A két készülék két különböző kéménybe dolgozik természetesen, és egy kandallókéményben általában – a nagyobb átmérő és a sokkal magasabb hőmérsékletű füstgáz miatt – jóval nagyobb a huzat. Ha a fűtőkészülékek légellátása nem elegendő, akkor a két készülék egymás ellen kezd dolgozni, az erősebb huzatú legyőzi a gyengébbet, és a kandalló huzata visszafordítja az áramlást a gázkazán kéményében. Különösen akkor nő meg a veszély, ha elzáródnak (elzárjuk!?) a gondosan beépített légbevezetőket, illetve megint csak a korszerű nyílászárók beépítésekor. Gondoljunk erre a veszélyforrásra, ha két, párhuzamos fűtőkészülékünk van, és ellenőriztessük helyes működésüket együtt is a szakemberrel.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Központi fűtés megújuló energiaforrásokból

Az energiaárak folyamatos emelkedése, és az ökológia szempontok miatt egyre inkább megnő az egyedi nem fosszilis fűtőanyagot elégető fűtésrendszerek alkalmazásának az igénye. Ilyen rendszerűek a...


A gázkészülék kiválasztás szempontjai

Egy gázkészülék kiválasztása látszólag egyszerű feladat. Ha azonban a fogyasztó meg akarja tudni, hogy mit is kap a pénzéért, akkor mindenképpen jobban körül kell járni a kérdést.