Tiszta levegőt a lakásba

Előző számunkban bemutattuk, hogy milyen eszközökkel csökkenthetjük lakásunk levegőjének páratartalmát. Mostani írásunkban a porok és más allergén anyagok hatásáról és eltávolításukról ejtünk szót.

A tiszta levegő 78% nitrogént, 21% oxigént és 1% körüli egyéb gázokat és anyagokat tartalmaz. Az 1% első hallásra kevésnek tűnik, de ez a mennyiség mégis nagyon sok összetevőt tartalmaz. Az egyik nagy kategória a szilárd összetevők csoportja, melybe nagyrészt a porok tartoznak. Pornak általában a szabad szemmel is látható lebegő részecskéket szokás hívni, de ide tartoznak a sokkal nagyobb mennyiségben jelen lévő, de szemmel láthatatlan szemcsék is. Ezek átmérője az ezred mikrométer nagyságrendtől a milliméterig terjed.
Por sokféleképpen keletkezhet, természetes vagy mesterséges úton, emberi vagy ipari környezetből. A porszemcse nagyságának azért van különös jelentősége, mert többek közt ettől függ, hogy azt belélegezve meddig jut el a légutakban. A nagyon kis szemcsék lejutnak ugyan a tüdőbe, de nagy részük kilégzéskor el is távozik. A nagyobb (5 mikrométernél nagyobb) szemcsék általában már a tüdő előtt elakadnak. A kettő közti tartomány a tüdőhólyagocskákban tapad meg és csökkenti a tüdő oxigénfelvevő felületét.
A porral együtt sok más, allergiát kiváltó anyag is a szervezetünkbe kerülhet, így például poratkák, mikroorganizmusok, spórák. A nem szezonális allergiás panaszok nagy részét a háziporatka okozza. Az atkák a bőrünkről leváló hámpikkelyeken élnek, fél gramm hám csaknem egymillió atkának nyújt táplálékot. A szabad szemmel nem látható rovarok ürüléke finom porrá oszlik szét a levegőben, s megül az ágyneműben, ágybetétben, takaróban, szőnyegben, kárpitokban, plüssállatokban is.
Az építő- és burkolóanyag-ipar számos, ma már veszélyesnek minősített anyagot használ fel. Ennek eredményeképpen az építő-, kötő-, burkoló- és ragasztóanyagokból olyan szennyező anyagok kerülhetnek a belső terekbe, mint például a formaldehid, alifás aldehidek, fungicidek (gombaölők), benzol, toluol, xilol és más illékony szerves oldószerek.
Az egyes cégek kínálatát végigböngészve sokféle légtisztító berendezéssel találkozhatunk, melyek egyszerre több feladatot is elláthatnak.

Alaptípusok

A légszűrő berendezések a légtér allergén-utánpótlását nem szüntetik meg, de kiszűrik az allergéneket. Ezek a készülékek többféle elven működhetnek, léteznek mechanikus elven működő részecskeszűrők (HEPA filter), illetve elektromos töltéskülönbség alapján dolgozó eszközök, valamint e kettő kombinált szűrőhatását kifejtő gépek. Ha megtehetjük, használjunk HEPA-szűrős légtisztítót, amely a legapróbb részecskéket is képes kiszűrni a levegőből. Például egy közönséges porszívó munka közben szétszórja az allergéneket a levegőben, a HEPA-szűrős gépek viszont tiszta és megszűrt levegőt bocsátanak ki. A légtisztítók utolsó fázisa sok esetben egy aktívszenes szűrés, mely elsősorban a kellemetlen szagok kiszűrését szolgálja.

Nedves mosóval ellátott készülékek

A nedves mosók egy folyadékkal (általában vizes oldat) teli tartályon fúvatják át a levegőt. Elterjedésük az igen egyszerű felépítésnek (folyadéktartály + ventillátor) és az olcsóságnak köszönhető. A szilárd szennyeződéseket ugyan jó hatásfokkal elnyelik, de a vízben kevéssé oldható anyagokkal szemben nem hatásosak. Ráadásul megemelik a beltéri levegő páratartalmát, ami igen kártékony hatást fejthet ki, ugyanis számos allergénforrás (pl. penészgomba, poratka stb.) sokkal aktívabb magasabb páratartalom esetén.

UV-fénnyel működő légtisztítók

Az UV fénnyel történő mikroorganizmus-ölő hatás elméletben kiválóan működik. A gyakorlatban viszont problémát jelent, hogy az a kibocsátott hullámhosszú UV-fény, amely az egyik baktériumfajt megöli, a másikat egyáltalán nem biztos, hogy elpusztítja. Nemigen létezik viszont olyan UV-fényforrás, amely széles spektrumban működik, és megfelelően hatásos. A fényforrások élettartama viszonylag rövid, ami igen nagy költséget jelent az üzemeltetés során. További probléma, hogy ózon termelődik az UV-fény hatására.

Ózonnal tisztító készülékek

Az ózon kitűnő hatásfokú fertőtlenítő gáz, de nagyon erős egészségkárosító hatással bír (pl. roncsolja a tüdőszövetet). Szerencsére manapság már csak néhány modell kapható, a gyártók többsége más elven működő készülékekre állt át.

Elektrosztatikus elven működő készülékek (ionizálás)

Azokban a helyiségekben, ahol elektromos berendezések, pl. komputer monitorok, TV vagy mikrohullámú készülékek működnek, a sztatikus feltöltődés miatt pozitív ionok keletkeznek. Ennek a következménye idegesség, fáradtság és allergia is lehet. A levegő-ionizátor negatív ionokat juttat a levegőbe. Ez a negatív töltés kiszűri a cigarettafüstöt, kellemetlen szagokat, baktériumokat, háziállatok szőrét, sőt, az allergiakeltő háziport és virágport a helyiség levegőjéből.

A Plasmacluster technológia

A Plasmacluster Ion technológiát 2000-ben fejlesztették ki, s így megszületett az a légtisztítási elv, mely azon alapult, hogy megbénítsa a levegőben lebegő mikroorganizmusokat rábocsátott pozitív és negatív ionok segítségével. A szabadalmazott légtisztítási technológia egy ún. plazmagenerátor felhasználásával nagy mennyiségű pozitív és negatív iont állít elő a légtér víz- és oxigénmolekuláinak átalakításával, majd ezen ionokat újra a levegőbe bocsátja. Az ionok a levegőben szálló allergéneket körbeláncolva kémiai kölcsönhatásba lépnek azokkal, így a gomba spórák, influenzavírusok stb. végül inaktívvá válnak, azaz nem váltanak ki allergiás reakciót az emberi szervezetben.
Allergiát elsősorban fehérjék okoznak, és nemcsak ételallergia, hanem légzőszervi allergia esetén is. A fehérjemolekulák olyan hosszú láncok, amelyek jól meghatározott, rájuk jellemző térszerkezetet vesznek fel. Ebben a gyakran gombolyaghoz hasonlító formában a molekulának mindig ugyanazok a részletei kerülnek közel a térben egymáshoz. Ha egy ilyen részlet az emberi szervezetben kötődni tud egy receptorhoz, allergiás reakciót válthat ki az arra érzékenyeknél. Ha viszont akár kisebb mértékben is, de módosítani tudjuk a fehérje térszerkezetét - például a Plasmacluster technikával, akár egy oldallánc dehidratálásával -, akkor az allergiás reakció megszűnik. A fehérje megváltozott térszerkezetéből ugyanis hiányozni fog az a részlet, amelyik korábban képessé tette a receptorhoz való kötődést, megszűnik az allergiás reakció.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-664/Tiszta_levegot_a_lakasba