Finanszírozási koncepció lakásfelújításra

2014-03-05 10:34:40 | Módosítva: 2014-03-05 10:56:38

Az uniós források mellett nemzetközi fejlesztési és kereskedelmi banki pénzekre van szükség, amelyből a lakosság és a vállalkozások a vissza nem térítendő támogatások mellé olyan kedvezményes hiteleket kaphatnak, amelynek részletei az energia megtakarításból törleszthetők, ismertette sajtótájékoztatón az öt szakmai szervezet által kidolgozott javaslatcsomagot Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) igazgatója.


A magyar lakások zöme elavult, energiazabáló, az állomány kétharmada megérett a felújításra, pénz nélkül azonban ennek nincs realitása. A magyar háztartások jövedelmük 16 százalékát fordítják rezsire, leginkább azért, mert az épületállomány rendkívül elavult. Egy komplex energiahatékonysági felújítás 50-60 százalékkal csökkentheti a rezsit, s felmérések szerint a felújítók háromnegyede eléri a beruházással megcélzott állapotot.

Energiahatékonysági felújítás

Az energiahatékonysági felújítás nem műszaki, hanem finanszírozási kérdés, és az épületállomány fokozatos megújítására a most induló EU-s költségvetési időszak történelmi lehetőséget teremt. Az építésszakmai szervezetek által kidolgozott koncepció központi eleme az elérhető források gyűjtésére hivatott innovatív finanszírozási eszköz, a Hazai Hatékonyság Alap. Az alapba gyűjtött pénz egyharmadát, évi 60 milliárd forintot – a különböző EU-s alapokból erre a célra szánt összeg adná, egyharmad nemzetközi fejlesztési, vagy beruházási bankoktól (EIB, EBRD) származna, a maradék egyharmad kereskedelmi banki hitelekből folyna be. Ez az uniós támogatások 6,5 százaléka, s hét év alatt 420 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást jelent, amelyet energiahatékonysági felújításra lehet fordítani.


A felújítás 33 százalékos támogatással számolva 5-10 év között megtérül. A futamidőt a rezsicsökkentés ronthatja, viszont általa az egész problémakör nagyobb figyelmet kap. 2020-ra az elért rezsi megtakarítás elérné a 101 milliárd forintot, ami egy átlagos család szintjén 8 százalékos fizetésemelésben realizálódhat. Mindemellett 40 ezer új munkahelyet teremtene, a befolyó járulékok és áfa bevételek pedig évi 70 milliárdos bevételt jelenthetnének a költségvetésnek.

Mivel a felújítások jó része nem építési engedély-köteles, a lakásfelújítások volumenét csak becsülni lehet. Az Energiaklub felmérése szerint az elmúlt 3 évben a felújított lakások 18 százaléka finanszírozta hitelből a felújítását. A KSH adatai szerint az elmúlt 3 évben évente átlagosan 21 ezer felújítási hitelt vettek fel, átlagosan 1,6 millió forint értékben. Ebből kiindulva, a teljes felújítási piac mérete évi mintegy 120 ezer lakásra becsülhető, amivel szemben az utóbbi években mintegy 10-12 ezer lakást építettek, azaz 1 új lakásra jutott 10 felújítás.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Beltéri ajtók

Új ház építésénél vagy lakásfelújításnál gyakran felmerül az a kérdés, hogy milyen ajtók kerüljenek beépítésre. A méreteket a kialakított ajtónyílás és a fal vastagsága alapján lehet eldönteni....


Energiahatékonyság

Az utóbbi években, hazánkban is szinte mindenki szembesülhetett az energiaárak rohamos növekedésével. A leggyakrabban használt energiahordozók készletei végesek, ezért az energia egyre csak drágább...