Az EU válasza az ukrán válságra: több energiahatékonyságot

MEHI

2014-03-25 18:40:43 | Módosítva: 2014-03-25 18:49:25

Az EU államfői új energiahatékonysági szabályrendszert iratnak az EU Bizottsággal.

Az ukrán válság felerősíteni látszik az EU energiahatékonysági politikáját.  Ez az EU kormányfők március 21-ei találkozójának egyik fontos eredménye, ahol egy napon tárgyalták az ukrán válságot és az EU 2030-as klíma - és energiacéljait. Mindkét témában előrelépés, hogy felkérték az EU Bizottságot: még az idén dolgozzon ki új, előremutató energiahatékonysági keretszabályokat.

A EU kormány- és államfők március 21-ei találkozóján Orbán Viktor személyesen képviselte Magyarországot.  A témák között kiemelten szerepelt az EU válasza az ukrán válságra, illetve az EU 2030-as klíma- és energiacéljainak meghatározása.  Az utóbbi azért sürgős feladat, mert az ENSZ klímatárgyalások 2013-as varsói fordulóján a résztvevő államok (köztük az EU), vállalták, hogy 2015-ig nyilvánosságra hozzák hosszú távú kibocsátás-csökkentési vállalásaikat, amelyek egy új átfogó nemzetközi klímavédelmi egyezmény alapjai lehetnek.

Bár a hivatalos dokumentumok erről nem szólnak az ukrán válság és az EU energiapolitikája erősen összekapcsolódhattak a kormányfők fejében. A krími szankciók, valamint a 2030-as klímacélok mellett új hangsúly jelent meg a záródokumentumban[1]: az energiahatékonyság.  Az EU kormányfői megállapodtak abban, hogy:

  • Csökkenteni kell az EU energiafüggőségét, elsősorban az energiahatékonyság ösztönzésével.  Erről 2014 júniusára az EU Bizottságnak akciótervet kell készítenie.
  • Az energiahatékonyságnak az EU klímacélok elérésében is nagyobb teret kell adni.  Ezért 2014 októberéig a Bizottságnak energiahatékonysági keretszabályokat kell kidolgoznia, amely felülvizsgálja az EU Energiahatékonysági Irányelvet.
  • Az EU 2030-as klímacéljairól várhatóan 2014 októberében döntenek a tagállamok. Az EU Bizottság még januárban javasolta, hogy az EU 2030-ra 40%-kal csökkentse üvegházgáz-kibocsátásait.

“A Tanács megadta azt a politikai ösztönzést a Bizottságnak, ami hiányzott ahhoz, hogy az energiahatékonyság igazán komoly szerepet kapjon az EU klíma- és energiapolitikájában, és egyúttal megerősítette, hogy határozottan fel kíván lépni az éghajlatváltozás ellen.” mondta dr. Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. igazgatója. 

“Magyarország számára ez kétszeresen is előnyös,” folytatta Bart, „egyrészt, hazánkban EU viszonylatban is jelentős az energia-megtakarítási potenciál, különösen a lakóépületek felújítása terén.  Egy ambiciózus EUs energiatakarékossági politika az országnak és a lakástulajdonosoknak több beruházási forrást jelenthet. Másrészt, az ambiciózus EU’s klímacélok Magyarországnak jelentős versenyelőnyt hoznak, hiszen mi egy eurónyi értéket sokkal kevesebb üvegházgáz kibocsátása mellett állítunk elő, mint közép-európai versenytársaink.”

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

MEHI


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Milyen a jó kémény?

Összegyűjtöttük az ismérveket.


Jelentős hitel lakásfelújításra

Uniós forrásból 115 milliárd forint kamatmentes hitelt biztosít az MFB magánszemélyeknek, társasházaknak és lakásszövetkezeteknek. Több tízezer lakás vagy lakóház újulhat meg az...