Lakásvásárlási illetékek

2014-05-12 10:27:25 | Módosítva: 2014-05-12 10:31:45

Azzal többnyire mindenki tisztában van, hogy ha lakásvásárlásra szánja el magát, „pár forintnak” a zsebben kell lennie az adásvétellel kapcsolatosan felmerülő költségek fedezésére. Ez többek között az ügyvédi díj, de ha a lakáscél megvalósításához hitelre is szükségünk van, akkor a banki induló költségek is ide tartoznak. Amiről viszont hajlamosak vagyunk megfeledkezni (talán mert nem előre fizetendő) a tulajdon gyarapodása okán kiszabott vagyonszerzési illeték, amely kapcsán összeszedtük a leghasznosabb tudnivalókat.


Jelen pillanatban alapvetően az ingatlan forgalmi értékének 4%-át kell befizetnünk az adóhatóságnak. Az illetékfizetési kötelezettségünk az adásvételi szerződés megkötésének napján keletkezik, de természetesen az illeték kiszabása ezt követően történik, amelyről határozatot kapunk. Az illeték alapjául szolgáló értéket a hatóság ellenőrizheti, azaz egy helyszíni szemlét követően az adásvételi szerződésben szereplő forgalmi értéket felülbírálhatják. Ez nem csak a nagy értékű ingatlanok esetében fordul elő. Egy 5 millió forintos kis családi ház esetén is van esélyünk, hogy ellenőrzést kapunk, nem csak egy 100 millió forintos villa esetén.

Közös tulajdon megszüntetése

Egy ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén illetéket akkor kell fizetni, ha valamelyik fél ennek következtében nagyobb értékhez jut a közös otthonból. Ez esetben az illetéket a különbözet alapján szabják ki. Azaz, ha egy 10 millió forintos ingatlanban 50%-unk van, és a közös tulajdon megszüntetése folytán a teljes ingatlant megszerezzük, akkor 50%-kal szereztünk belőle nagyobb értéket, tehát a forgalmi érték 50%-ára fogják a 4%-os illetéket kiszabni. Ezek a szabályok a házastársak közös tulajdonának megszűnésére nem vonatkozik.


Lakás csere

Lakástulajdonok cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt ingatlanok terhekkel nem csökkentett (a szocpol nem vonható le), forgalmi értékének különbözete. Azaz ha 10 milliós házamat 8 milliósra cserélem, nem kell illetéket fizetnem, de ha 12 milliósra cserélem, akkor a 2 milliós különbözetre szabják ki. Ugyanez a szabály vonatkozik arra az esetre is, ha a vásárlást megelőző, vagy azt követő egy éven belül a korábbi lakástulajdonunkat eladjuk.

Házastársak illetéke

Változott a házastársakra vonatkozó illeték a közös tulajdon megszüntetését illetően. Megszűnt az a szabály, amely szerint nem kellett illetéket fizetni abban az esetben, ha az egyik fél csak azért kapott a közös vagyonból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállalt át, és az átvállalt tartozás összege legalább akkora volt, mint a megszerzett ingatlanvagyon értéke.

Ami jó hír, hogy a módosult szabályok szerint már nem kell ilyesmit számolgatni, ugyanis a házastársak egymás közötti vagyonátruházása és a vagyonközösség megszüntetése is illetékmentes.


Illetékmentességek

Nem kell illetéket fizetni többek között:

– újonnan épített lakás vásárlásakor, ha a forgalmi érték nem haladja meg a 15 millió forintot,

– ha előbbi pont szerinti vásárláskor meghaladja a 15 millió forintot, de nem haladja meg a 30 millió forintot, a 15 millió forintra eső részt nem kell megfizetni,

– visszlízing esetén, a futamidő végén történő tulajdonszerzéskor,

– a fentebb említett csere esetén, vagy vásárlásnál, ha a korábbi ingatlan a vásárlást megelőző vagy azt követő évben eladásra kerül és az új ingatlan értéke a korábbi, vagy elcserélt ingatlan értékénél kisebb,

– egyenes ági rokonok egymás közötti vagyonátruházása,

– házastársak egymás közötti vagyonátruházása vagy a vagyonközösség megszüntetése.

Kedvezmények

Fiatalok első lakásszerzése:

A 35. életévét be nem töltöttek első lakástulajdon megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosultak, ha a lakás forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja meg. Első lakástulajdont szerzőnek minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű joga (pl. haszonélvezeti jog). Nem veszik azonban figyelembe az olyan lakástulajdont, amely özvegyi, haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá azt a tulajdont, amely a nagykorúvá válás előtt került le a nevünkről.


Részletfizetés:

Első lakáshoz jutók esetében kérelmezhető részletfizetés maximum 12 hónapra, amely havonként egyenlő részletekben fizetendő és pótlékmentes. Az egyes részleteket azonban határidőre be kell fizetni, ugyanis ha nem teljesítjük, a tartozás egy összegben válik esedékessé, és a még fennmaradó részre már késedelmi pótlékot is felszámítanak.

A szocpol összege levonható:

Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatásban részesül, azt a lakástulajdon forgalmi értékéből le kell vonni, kivéve a lakáscserénél.

Forrás: bankmonitor

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Lakás- és házvásárlás 1.

Amikor lakást vagy házat keresünk, vannak alapszempontjaink, amelyeket az ingatlanos hirdetési oldalakon a részletes keresőben be tudunk jelölni, így csak azok az eladó ingatlanok jelennek meg,...


CSOK és a bankok

Az otthonteremtési támogatás – vissza nem térítendő állami, és kedvezményes kamatozású banki hitel formájában – valóban megmozgatta a magánerős építkezést. A kölcsönt igénylők azonban gyakran...