Ereszcsatornák felkészítése a zordabb időkre

A gyakorló háztulajdonosok megvárják, míg a falevelek java a földre kerül, s csak azután takarítják össze az avarszőnyeget. A sárgult levelek azonban nemcsak a kert gyepét fedik be, jut belőlük a tetőre is, és az ereszcsatornát is „kibélelhetik”. A vályúk „telitettségét” persze lentről nem, csak a létra tetejéről tudjuk felmérni. A tető vízelvezető rendszerét legalább egy évben egyszer, általában lombhullás után célszerű átvizsgálni, és ki is kell takarítani.

Az biztos, hogy évről évre fel kell készülni a hóra, vagy a bő esőzésekre. A vályúk alján kialakult hordalékgátak, vagy az eldugult ejtőcsövek miatt túlcsorduló csapadékvíz ugyanis eláztathatja az otthonunk falát. Ha az ereszcsatornát lombfogó hálóval fedtük le, akkor ezeket előbb vegyük le, tisztítsuk meg a rátapadt levelektől, és átkefélve szabadítsuk meg a lyukakba rakódott szennyeződésektől. A vályúk alját is tisztítsuk meg teljesen az esetelegesen összeállt szennygátaktól. A lazább levélüledéket erős lombszívóval (inkább a fújó fokoztban) is eltávolíthatjuk, de a letapadt szennyeződéseket lapáttal célszerű kiemelni a csatorna aljáról.
Ne feledkezzünk meg a lefolyócsövekről sem, mert azokban is szűkületet vagy akár dugulások is okozhatnak a levelek. A lefolyócső torkába helyezett lombfogó kosár gátolja a falevelek ejtőcsőbe jutását, viszont körülötte alakul ki szennygát. Ezt feltétlenül el kell távolítani még a fagyos idők beállta előtt. S ha már tiszta a vályú, a csatorna egyenletes lejtését is ellenőrizzük. A lehajlott részen emeljük meg tartókonzolokat, amivel elősegítjük a víz gyors lefolyását. Vizsgáljuk meg a hófogókat is, a hiányzókat pótoljuk, az elhajlottakat meg egyengessük ki. Az olvadáskor megcsúszó hóréteget ezek tartják meg a tetőn. A jégcsapok többnyire a vályúba csúszott hógátakról lecsurgó vízből híznak veszélyes méretű jéglándzsákká.
Ezt megelőzhetjük, ha az esőcsatorna aljára – gyártmánytól függően – egymástól kb. 7-10 cm távolságra speciális fűtővezetékeket erősítünk. A fűtőkábelek bármilyen anyagból készült csatornában rögzíthetők, sőt az eljegesedésre hajlamos vápák jégmentesítését is megoldják. A kábeleket természetesen az épületek leginkább jegesedésre hajlamos részein kell elhelyezni, de ügyelni kell arra is, hogy ahol a fűtés abba marad, ott jégdugók kialakulására számíthatunk. Ezért a fűtőhálózat kiépítéséhez, a kábelek hosszának kiszámításához szakember közreműködése ajánlott. A fűtőrendszer 230 V-os feszültséggel működik, fogyasztása folyóméterenként 36-40 W. Működése manuálisan és automatikusan vezérelve is lehetséges. Ez utóbbi esetben a távhőmérő kábelek között mért környezeti hőmérséklete alapján kapcsol be a termosztát. Teljesen automatizált vezérlésű csatornafűtés is megvalósítható; ebben az esetben a fűtés csak akkor üzemel, ha a beállított érték alá esik a csatorna környezetének hőmérséklete és nedvesség is van a csatornában. Az ereszcsatornák fűtésével nem alakulnak ki veszélyes jégcsapok, és a hólé fokozatosan folyik le.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Víztakarékos háztartás

Vízzel takarékoskodni nem egyszerűen pénzügyi kérdés, sokkal inkább egy szemléletet jelent. Sok olyan apró trükk létezik, amikkel visszaszorítható háztartásunk vízfogyasztása anélkül, hogy életünk...


Fénycsatorna

A fénycsatorna nem ablak és nem is felülvilágító, habár a tetőbe építve úgy néz ki, mint egy tetőtéri ablak. Egy nagy fényvisszaverő képességű, flexibilis vagy merev csövön keresztül vezeti be a...