Az állattartás „új” szabályozása

2014-08-12 18:39:22 | Módosítva: 2014-08-12 18:50:30

Kísérletek bizonyítják, hogy azok az emberek, akik haszon- vagy hobbiállatot tartanak, jobb kedélyűek, és az állat miatt az életükben kialakuló rendszeresség is pozitív hatással van a mindennapjaikra. Korábban hazánkban az önkormányzatok helyi rendeletben szabályozhatták a településen az állattartást. A haszonállatok esetében ennek már vége. A Miami és a Saint Louis Egyetem szakértőinek kutatása szerint az állattartás nem csak a betegek és fogyatékossággal élők számára nyújthat szociális és érzelmi támogatást, hanem az egészséges átlagemberek számára is. Az állattartók boldogabbak, egészségesebbek és elégedettebbek, mint azok, akiknek nincsenek állataik. Egyik kísérletükben 56 kutyatartónál vizsgálták meg az általános kedélyállapotot. Az eredmények szerint a kutyatartók kedvencük miatt hasznosabbnak és magabiztosabbnak érzik magukat, és úgy érzik, tartoznak valakihez, ami szociális szempontból fontos. Az állattartásnál lényeges, hogy mindez egészséges szinten maradjon: az emberi kapcsolatokat ne veszélyeztesse, a családi légkört ne helyettesítse, hanem kiegészítse.


Üdülőövezetben is lehet sertés

Valamivel több, mint egy éve megváltoztak az állattartás szabályai: a mezőgazdasági haszonállatok tartását az önkormányzatok már nem korlátozhatják helyi rendeletekben. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása értelmében ugyanis a haszonállatok tartását korlátozó, megtiltó önkormányzati rendelkezéseket – például állattartási övezetekre vonatkozó előírások, tartható állatok száma - hatályon kívül kell helyezni. Így tehát önkormányzati rendelet ezentúl nem korlátozhatja egyebek mellett sertés, szarvasmarha vagy ló tartását sem. Az intézkedés célja az állattenyésztés, illetve a növénytermelés egyensúlyának helyreállítása, a korábbi falusi állattartás hagyományainak felélesztése, a mezőgazdasági munka szerepének erősítése, a háztáji állattartás növelése.



Mindez azonban nem jelent feltételek nélküli állattartást: az állatok tartása ugyanis „nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, és nem károsíthatja a környezetet”. A jövőben ugyanúgy be kell tartani az állategészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szabályokat, előírásokat, ahogy eddig. Csak épp nem tiltható meg a baromfitartás valakinél azért, mert a háza egy város turisztikailag kiemelt övezetében van. Haszonállat tartással kapcsolatban a fajtól függően 4-8, lovak esetén tizenegy törvény és rendelet van, melyek aktuális tartalmát a jogkövető állattartóknak ismerniük kell. Fontos, hogy e szabálymódosítás nem vonatkozik a kedvtelésből tartott állatokra - köztük kutyákra, macskákra.


A hobbiállat más kategória

Az előbb említett törvény célja, hogy az utóbbi évtizedben bekövetkezett kedvezőtlen változást visszafordítsa, nevezetesen, hogy újra tartsanak az emberek kertes házban állatokat, újraéledjenek ezek a családellátó kisgazdaságok. Emiatt a hobbiállatok nem tartoznak a törvény hatálya alá, bár a legtöbb szomszédvita általában a kutyák miatt robban ki.

Van jó néhány rendelet, mely az állattartás körülményeit szabályozza annak szellemében, hogy a szomszédban élők jogai se szenvedjenek csorbát, illetve az állat is megfelelő körülmények között élhessen. Jellemző azonban a hazai viszonyokra, hogy a jogszabályok adottak ugyan, de állatkínzásért például alig vonnak felelősségre valakit, és ha rábizonyítják is a bűncselekményt, nevetséges büntetéssel megússza. Tehát a törvény szigorára nem nagyon lehet számítani, ennek ellenére állataink jóléte és a jó szomszédi viszony miatt érdemes betartani ezeket a rendelkezéseket.


Íme néhány:

– Az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatokat el kell különíteni.

– Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszerességű, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.

– Szintén az állattartó kötelessége, hogy biztosítsa az állat megfelelő és biztonságos elhelyezését, szakszerű gondozását, valamint hogy megakadályozza az állat szökését. A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is meg kell teremteni azonban a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.

– A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.

– Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat nem rakható ki, a tartásával felhagyni nem szabad. Tilos az állatot elűzni, elhagyni vagy kitenni.

– Az állattartás céljára szolgáló létesítmények építésére és karbantartására az építésügyi, az állat-egészségügyi, a környezet- és természetvédelmi, valamint a közegészségügyi jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Az állatkínzás bűncselekmény

De sokszor gyilkosokat sem kapnak el… Emiatt itt is inkább lelkiismereti okokból érdemes tudni, hogy mi számít állatkínzásnak, és mi nem. Tilos az állatnak indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, így különösen kínozni, emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani, természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni. Állatkínzásnak minősül az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat.


Állatkínzásnak számít továbbá az öröklődő betegségben szenvedő – nem kísérleti célra szánt – állategyed tenyésztése, szaporítása. Nem minden testi vagy lelki bántalmazás tekinthető állatkínzásnak: a nevelés, az idomítás, a hasznosítás céljából történő fizikai ráhatás szükségszerű lehet. Azonban ebben az esetben is rangsorolni kell, meg kell határozni, hogy melyek azok az alkalmazott eszközök, amely büntetendőek, és melyek azok, amelyek nem.

Egyik leggyakoribb társállat a kutya, és az akvárium, ami dísztárgy is


De sokan nem ehhez méltóan tartják. A kutyákra vonatkozó rendelkezés szerint az ebeknek minimum 10 négyzetméternyi mozgásterületet kell biztosítani, ezen kívül 4 méternél rövidebb láncon sem tarthatók.

Tilos gömbakváriumban halat tartani, és számítási képlet vonatkozik arra, hogy egy centiméternyi halra mennyi víznek kell jutnia. A kereskedőknek minden egyes házi kedvencnek eladott kisállat mellé „használati útmutatót” kell adnia a vásárlóknak, amelyben a tartásukkal, etetésükkel kapcsolatos alapvető információkat írnak le.


A kedvencünk nem biztos, hogy a szomszéd kedvence is

Állattartás kapcsán is érvényesülnek a Polgári Törvénykönyv szomszédjogra vonatkozó előírásai. A tulajdonos az állattartás során is köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Egyes személyek fokozott érzékenysége nem járhat azzal a következménnyel, hogy a szomszéd az államigazgatási hatóság által engedélyezett és ellenőrzött állattartói tevékenység megszüntetésére kényszerüljön. Olyan kertes, családi házakkal beépített környezetben, ahol az állattartás megengedett és szokásos, a haszonállattartás, például a csirkenevelés önmagában nem kifogásolható.

Az állattartás azonban nem lehet olyan mértékű, hogy azzal a szomszédos ingatlan tulajdonosait szükségtelenül zavarjuk. Aki állatot tart, az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz. Fontos tudni, hogy az állattartás helyben szokásos szabályait az előbb ismertetett előírásokon túl a települési önkormányzat rendeletben szabályozhatja. Sok településen szabályozzák az egy ingatlanon tartható kutyák számát, a kutyatartás módját és egyéb feltételeit, valamint a kutyafuttatásra és sétáltatásra kijelölt helyeket is. Ezekről tehát érdemes időben tájékozódni.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Plaszlo avatarja

Plaszlo        

Akik ezt a törvényt megalkották, biztos olyan helyen laknak, ahol fel sem merülhet haszonállat tartása, így fogalmuk sincs milyen szaggal jár a szomszédjukban lakni.
Vegyünk például egy üdülőövezeti telket, ahol eddig kutyán és macskán kívül nem volt más állat. Most jön valaki és betelepít 2-3 disznót, esetleg néhány lovat és vége a nyugalomnak. A szag nem áll meg a telekhatárnál!! Hirtelen a környék tele lesz nagy fekete legyekkel és bögölyjel, valamint a bűzzel, ami óhatatlanul elkezd szállongani. Akármilyen rendesen tartanak haszonállatot, szag keletkezik, mivel nem lehet 24 órában mellettük lenni. Általában üdülőövezetben olyanok vettek telket, akik erre nem voltak kíváncsiak, most meg lenyomják a torkukon ha tetszik, ha nem. Egyszerűen nem értem erre miért volt szükség, ezzel nem oldódik meg semmi, csak konfliktust szül. Nem beszélve az ingatlanok értékvesztéséről, mert ki akar egy disznóól szomszédságába költözni? Eddig is voltak és vannak is olyan övezetek, ahol lehetett haszonállatot tartani, aki odaköltözött, tisztában volt ezzel, vagy épp ezért költözött oda. Miért kellett az üdülőövezeteket hazavágni???
Vissza a középkorba...

Kutyakanapé

Maga az ötlet nem saját, egy állati felszereléseket árusító áruházban találkoztam vele és szinte egyből elhatároztam, hogy egy ilyen kell a Mese nevű kutyánknak otthonra, kell hogy csináljak egyet.


Vigyél Haza

A kóbor kutyák azonosításának megkönnyítése érdekében 25 budapesti kutyabarát vendéglátóhelyen mikrochip-leolvasót helyez el a Vigyél Haza Alapítvány.