Passzívház, aktívház

2014-08-14 11:43:51 | Módosítva: 2014-08-14 11:51:52

A passzívház fogalma egyre jobban bekerül a köztudatba, és tervezgetés szinten sok építkező gondolkodik e korszerű építési megoldásban. Újabban azonban egy másik fogalom is kezd kapcsolódni e témakörhöz; az aktív ház. Ismerkedjünk meg ezzel is!


Passzívház fogalom alatt olyan épületet értünk, amelynek energiafogyasztása éves szinten rendkívül alacsony. Csupán annyi külső energiát kell felhasználnunk egy passzívház működtetése során, ami a rendszeres légcserével párhuzamosan a megcserélt levegő utánfűtéséhez vagy nyáron az utánhűtéséhez szükséges további levegő visszaforgatása nélkül. Az éves fűtési (és hűtési) energiaigénye nem lehet több 15 kWh/m2 év-nél, az épület csúcshőigénye nem lehet több 10 W/m2-nél, a kívülről bevezetett teljes energiaigénye (ebbe bele tartozik a fűtés, a melegvíz előállítása, a világítás és mindenféle elektromos készülék áramfogyasztása is) pedig nem több, mint 120 kWh/m2 évente. A passzív ház kritériumához tartozik még a falak légtömörségének értéke, és a nyári túlmelegedés szinten tartása is.

Takarékosan az energiával

A kifejezésben a passzív arra utal, hogy a ház valamilyen formában igyekszik felhasználni az épülettel kapcsolatba hozható mindenféle energiákat – a házban tartózkodók által termelt energiától a külső napenergiáig. Ha mindezek nem elégségesek, csak akkor kell kiegészítő fűtésről gondoskodni, ami lehet hagyományos vagy megújuló energiát felhasználó fűtés.

A passzívház kulcsa a falak légtömörségében rejlik, illetve abban, hogy a szükséges szellőztetések során kárba vesző hőenergia minél nagyobb hányadát vissza lehessen nyerni az épület energiaigényének biztosítására. A passzívházaknál ennek legtakarékosabb módja az igen magas hatékonyságú hővisszanyerős szellőzés alkalmazása, aminél a távozó elhasznált, de meleg levegő felfűti a kinti friss, de hideg levegőt. Megfelelő hővisszanyerő szellőzőrendszer alkalmazásával akár az elhasznált levegő energiatartalmának 90%-a is visszanyerhető.


Több vagy kevesebb

Attól aktív egy ház, hogy több energiát termel, mint amit elhasznál, de ezt az energiát a sok-sok ablakon beáradó napfényből, napelemmel, napkollektorral, hőszivattyúval állítja elő. Az épület energiafogyasztása meghaladhatja a fent említett 120 kWh/m2 értéket, de az „ingyenes” energiatermelő egységei fedezik a szükséges energiaigényt, így az aktív ház éves energiamérlege pozitív.

Ha egy házat úgy építenek fel (jó hőszigetelés, jó minőségű ablakok stb. ellenére), hogy a hőszükségletet csak külső hőmennyiség bevitellel tudjuk megoldani, akkor könnyen belátható, hogy e külső hőmennyiség mértéke egyáltalán nem közömbös. Amíg a passzívház törekszik e rásegítő fűtés minimalizálására, addig az aktív ház megelégszik azzal, hogy nagyobb energiatermelő kapacitást épít be, és ezzel a nagyobb kapacitással kompenzálja a nagyobb hőszükségletet.


Mindez azt eredményezi, hogy az aktívházakban igen komoly és ebből következően igen drága energiatermelő berendezéseket – pl. napelemek, napkollektorok, hőszivattyú – építenek be, amiknek a megtérülését pillanatnyilag semmilyen gazdaságossági számítással nem igazoltak még.

Pazarló takarékosság

Amíg a passzívháznak – a radikálisan lecsökkentett hőszükséglete miatt – viszonylag kevés aktív fűtésre van szüksége, addig az aktívháznál nem az a fő szempont, hogy minél kisebb legyen a hőszükséglet, hanem az, hogy a hiányzó energiát, megújuló energiaforrásból állítsuk elő. Ha ehhez elegendően sok és költséges berendezést használunk fel, akkor elérhetjük, hogy a villany- és gázszámla minimális lesz, csak kérdés, hogy a beépített drága berendezések költsége megtérül-e valaha is. Mondhatjuk, hogy az aktív ház akár energiapazarló is lehet, hiszen olyan energia megtermelésére kell kapacitást kiépítenünk, amit nem is kellett volna elfogyasztanunk. Nem beszélve arról, hogy az energiatermelésre beépített drága berendezéseknek élettartama van, 15-20 év múlva cserélni kell őket, és így még kétségesebb, hogy ezen élettartamon belül megtérül-e a rájuk fordított beruházás. A passzív ház passzív elemeinél – falak anyaga, szigetelése, jó minőségű ablakok – ez a várható élettartam sokkal hosszabb.


Az aktívház „életciklus-gazdaságossági” szempontból meg sem közelíti a passzívházat. Ez is lehet a magyarázata annak, hogy miközben passzívházak ma már szerencsére tömegével épülnek, addig aktívházból – az erőteljes marketing kampány ellenére is – csak néhány családi ház készült el eddig.

Forrás: koos.hu

 

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Korszerűsítési javaslatok

Többször írtunk már az épületekre kötelező energiatanúsítványról, aminek minden adásvételkor rendelkezésre kell állnia, ésfontos információkat ad avevő számára alakás várható energiafogyasztására.


Passzívház Magyarországon 1.

Budapesttől alig harminc kilométerre, Szadán megépült Magyarország első minősített passzívháza. Rövid ízelítőt adunk az épület különleges megoldásairól, és összefoglaljuk a passzívházak koncepcióját.