Amit a kutakról tudni érdemes

2014-09-03 14:30:27 | Módosítva: 2016-12-08 10:32:00

Az öntözéshez, esetleg a nem ivóvíz minőségű víznyeréshez kiválóak az ásott vagy fúrt kutak. A létesítésük befektetési költsége hamar megtérülhet, akár hónapok alatt is, amennyiben intenzíven öntözzük kertünket. A kutak viszonylag egyszerű elven működő szerkezetek, ám néhány dolgot feltétlenül érdemes tudni róluk.


Engedély márpedig kell

A 30 méternél sekélyebb talpmélységű fúrt kútra, amiből évi 500 köbméternél kevesebb vizet termelnek ki, arra a települési önkormányzat jegyzője adhat ki engedélyt, az eljárás díja 5 ezer forint. Az ennél mélyebb kutak – amelyekből több vizet nyerhetünk – építését a vízügyi felügyelőség engedélyezi, és különböző igazgatási szolgáltatási díjakkal jár.



Kútfúró-kútjavító szakemberek tapasztalatai szerint főleg a települési engedélyezés csak papírgyártás, az elvégzett munkát a hatóság részéről általában senki nem ellenőrzi, pedig egy szakszerűtlenül fúrt kúttal jelentős környezeti károk okozhatók, bár ezek nem láthatók. A helytelen kivitelezéskor megeshet, hogy a különböző rétegek közötti vizek között átjárás alakul ki, ami miatt a felsőbb szennyezett rétegek vize a mélyebb tisztább rétegekbe is lekerülhet. A szakminisztérium szakemberei megbecsülni sem tudják, hány illegális kút található hazánkban. Ami tény: ha lebukunk, hogy engedély nélkül fúrtunk kutat az udvarban, akár 300 ezer forint bírságot is kaphatunk. A dolog másik oldala, hogy mivel a kút nagyobb része a föld alatt található, a felső rész meg rövid idő alatt nyomtalanul eltüntethető, még nem sokan buktak le vele.

Számoljunk, miért éri meg?

Személyenként naponta átlagosan 140 liter vizet használunk el, ebből következően egy családi ház napi fogyasztása közel 500-1000 liter (mosás, fürdés, WC stb.). Éves szintre felszorozva ez kb. 200-500 m3. Ebben nincs benne az öntözésre elhasznált víz, amely egy átlagos, nem túl kicsi, de nem is nagy kert esetében akár napi 5 m3 is lehet. Évi 100 napos öntözéssel számolva a telek vízigénye elérheti az 1000 m3-t.

Az olcsóbb kisebb mélységű kutakból bár emberi fogyasztásra alkalmatlan víz jön, de számtalan dologra ez is alkalmas: mosás, takarítás, WC öblítés, öntözés stb. És a már kész kút esetén a víznyerés költsége csak a szivattyú áramdíja, ami elenyésző a vezetékes vízdíjhoz képest.

Öntözésre, kerti használatra minden további nélkül használhatjuk a kútvizet, ám a házba bevezetve már problémásabb az ügy, hiszen a csatornarendszerbe nem köthetjük be a kútról üzemelő vízhálózatot, mert ha ez kiderül, horribilis bírságra számíthatunk. A szolgáltató ugyanis annyi csatornadíjat számol fel, amennyi ivóvíz beérkezett a házba – a hálózatból. Ha a kútból bejutó víz a csatornába kerül, azzal a csatornahálózati díj fizetését kerüljük ki illegálisan, hiszen annak mennyisége nem mérhető a szolgáltató számára, mint a vezetékes víz mennyisége a vízórával.

Milyen kutak vannak?

A kút fogalma szerint: vízellátás céljából a föld felszíne alá mélyített építmény. Többféle változata van, mint például a gémes kút, kerekes kút, nortonkút, ásott kút, fúrt kút, artézi kút. A kutakat mélységük szerint is csoportosíthatjuk – hiszen ez a vízminőség, vízhozam és az engedélyeztetés miatt is lényeges tulajdonsága egy kútnak. A mélyfúrású kutak 500 m-nél mélyebbek, a közepes mélységűek következnek ezek után a sorban: 200-500 méterrel. A kis mélységűek közé a 30-200 méteresek tartoznak. A sort a lakossági használatban leggyakoribb sekély kutak zárják, ezek mélysége 30 méternél kevesebb. Kialakításuk szerint a kutak lehetnek ásottak, vertek vagy fúrtak.




A kútkészítés technikai változatai

Az ásott kút elkészítése hosszadalmas, hiszen ki kell ásni, falát téglával vagy betongyűrűkkel kirakni. Mélységük változó, mert némileg a talajvíz tükör alá kell hatoljon a kúttest, és ez a szint területenként eltérő. Vízszintjük ingadozó, nagyban befolyásolja a lehulló csapadék, hiszen abból táplálkozik. Tárolókapacitása kb. 0,5-2 köbméter közötti. Hátránya még, hogy a víz utántöltődése lassú, száraz nyári időszakban pedig a kút akár kiszáradhat. Emberi fogyasztásra az innen nyert víz alkalmatlan, hiszen az a réteg, amiből táplálkozik, akár műtrágyákkal is szennyezett lehet. Mivel a kút vize teljesen szabadon van, bármilyen szennyeződés belekerülhet, a döglött macska sem ritka vendég ezekben.

A vert kút készítésekor a perforált vascsövet a talajvíz szintjéig leverik, amely majd e lyukakon át telítődik vízzel. Elsősorban kis vízhozamok kielégítésére alkalmas, mert maximum 8-10 méteres mélységig lehet leverni. Hátránya, hogy nem tisztítható, valamint a talajviszonyok sok helyen nem teszik lehetővé kialakítását.

A fúrt kút készítésekor egy fúró berendezéssel a földbe mélyített bélelt furatot készítenek, amelynek a mélysége az átmérőjéhez képest nagy. Fúrható pár méteres mélységűre, de akár 100 méteres mélységűre is készíthetünk ilyen módszerrel kutat. Ettől függően a szerkezet gyűjthet felsőbb talajvizet, vagy mélyebbről ivóvíz tisztaságú rétegvizet. Fő előnye, hogy folyamatos vízadásra képes, akár napi több 100 köbméteres mennyiségben is. A kútfej zárt, így szennyeződés nem juthat le bele – a felszínről.




Talajvíz vagy rétegvíz kell nekünk?

A talajvíz az első vízzáró réteg fölött található, a rétegvíz pedig a lejjebb lévő vízzáró rétegek között elhelyezkedő víz neve. Azok a kutak, melyek talajvízből táplálkoznak, ki vannak téve az időjárásnak. Talajvíz akkor keletkezik, amikor a csapadék vagy egyéb felszíni víz beszivárog a talajba. Emiatt a talajvíz szintje évszaktól függően változik, tehát a kút vízhozama is változhat. Tavasszal hóolvadás után több víz van a talajban, ősszel a száraz nyarat követően kevesebb. A talajvíz 2-5 méterrel a felszín alatt található, ez azonban a domborzati viszonyoktól függően és az évszaki sajátosságok miatt változhat.

A rétegvíz a kőzetek pórusaiban helyezkedik el két vízzáró réteg között, az első vízadó rétegtől legalább egy vízzáró réteg választja el. Hazánkban 30-150 méter mélységben találhatunk rétegvizet, melyek minél mélyebben találhatók, annál tisztábbak.

Érdeklődjünk, a szomszédok tudhatják

Mielőtt kutat fúratunk érdemes átgondolni, hogy milyen célokra kell, milyen minőségű és mennyiségű vízre van szükségünk. Ebben segítségünkre lehetnek a szomszédok és a környékben lakó kúttulajdonosok, hiszen legjobban tőlük tájékozódhatunk arról, milyen mélységű kutat csináltassunk, ez mennyire ad majd egyenletes vízhozamot. Tőlük tudhatjuk meg esetleg azt is mennyire kemény és milyen mélyen található az alapkőzet, azaz mennyire lesz egyszerű a kút elkészítése.

Fontos hogy milyen kiegészítők kellenek az adott területen a kút optimális működéséhez, és azok milyen karbantartást igényelnek. Ilyen lehet a kavicsszűrő vagy az iszapzsák. Szintén a környékről gyűjthetünk tapasztalatot, hogy milyen típusú kézi pumpák és szivattyúk használatosak ott a víz kinyerésére. Ha a víz például gázos, másfajta szivattyúra lesz szükség. Azok között, akik saját fúrású kutat használnak a környéken, lehet hogy találunk olyat, aki bevizsgáltatta a vizet. Így a minőségéről is képet kapunk, ami öntözéskor is hasznos, de ilyenkor derülhet ki, ha nemcsak ivásra de még fogmosásra sem használható esetleg a víz mikrobiológiai vagy vegyi összetétele miatt. Ha a laboreredmény több ével korábbi, akkor ne higgyünk neki: azóta a helyzet jó és rossz irányba is változhatott.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Lombikkutyák születtek

A világon elsőként alkalmaztak sikerrel lombikeljárást kutyáknál amerikai szakemberek, akik a PLoS One című folyóiratban számoltak be az évtizedek munkáját dicsérő tudományos áttörésről.


Kutyakanapé

Maga az ötlet nem saját, egy állati felszereléseket árusító áruházban találkoztam vele és szinte egyből elhatároztam, hogy egy ilyen kell a Mese nevű kutyánknak otthonra, kell hogy csináljak egyet.