Járda és kocsilehajtó fűtés

A járdafűtés jó használatot tesz a fagyos napokon, mivel bekapcsolása után röviddel leolvasztja a járdára hullott havat, a ráfagyott jeget. Hogy miért jobb, mint egyszerűen letakarítani a havat? Először is a frissen hullott hó valóban könnyen eltávolítható, ez azonban már nem mondható el a kissé olvadtról, esetleg az újra visszafagyott latyakról. Lejtős kocsibeállókon különösen fontos a csúszásmentes felszín. Ugyanez elmondható ott is, ahol idős ember van a családban, aki már nehezebben mozog, könnyebben csúszik el a síkos felszínen. Valóban csúszásmentes felületek a hó eltakarításán kívül vagy erős sózással, vagy rendszeres homok-faforgács kiszórással érhetők el. Előbbi károsítja a növényeket, utóbbiak látványa pedig nem túl esztétikus az olvadást követően. A járdafűtés technológiája nagyrészt megegyezik a fal- és padlófűtés kiépítésével, amiről novemberi számunkban már olvashattak. Ahogy a falba, úgy a járdába is hajlékony rögzítő sínek, és polietilén csőregiszterek kerülnek, amelyekkel tökéletesen követhető a fűteni kívánt felület alakja. A műanyag csövek hőtágulása miatt kialakuló repedések speciális üvegszálas háló beépítésével kiküszöbölhetőek. A járdafűtés kiépítésének költsége je lentősen függ annak felületétől, hiszen minél nagyobb területre építjük ki a rendszert, annál alacsonyabb az egy négyzetméterre jutó fajlagos költség. Egy 40-50 m2-es kocsibeálló jégmentesítő fűtésének megépítési költsége 20 000 forint/m2 ár körül mozog. A beépített extrák függvényében ez az összeg persze jóval magasabb is lehet. Az árat befolyásolja, hogy milyen csősűrűséggel, milyen vastagságú csövekkel számolunk (vékony 5 mm-es, vagy 20 mm-es), valamint milyen vastagságú a beton, illetve arra kerül-e még egyéb burkolat. A járdafűtést kapcsolhatjuk kézileg (ez a gyakoribb – már amennyire gyakorinak lehet nevezni napjainkban a kocsibeállók, teraszok, járdák fűtését), vagy egy beszerelt jegesedés érzékelő is beindíthatja a rendszert. A járdafűtés bekapcsolásakor a felület olyan hőmérsékletűre melegszik, hogy azon rövidesen megkezdődik az olvadás. A járdafűtési rendszer egy hőcserélő szivattyúval van leválasztva a ház fűtési rendszerétől, aminek három oka van. Egyik, hogy felesleges olyan magas hőmérsékletű fűtőfolyadékot áramoltatni a rendszerben, mint a szobák fűtéséhez, hiszen az olvadás ennél jóval kisebb hőmérsékleten is megkezdődik. A másik dolog, hogy míg télen a ház fűtésrendszere folyamatosan be van kapcsolva, addig a járdafűtést csak időszakosan kell működtetni, a ráhullott hó, vagy ráfagyott jég leolvasztásakor. A különválasztás harmadik oka abból adódik, hogy a kültéri burkolatokat fűtő rendszerekben fagyálló folyadék kering, hiszen amikor nem használjuk, akkor tiszta vízzel való feltöltés esetén szétfagynának a csövek. A modern fűtőregiszterek és elosztócsövek, melyek kültéri járdafűtésre és beltéri padlófűtés kialakítására egyaránt alkalmasak, kémiai összetételükből adódóan nagyon strapabírók. Ez azt jelenti, hogy 60 °C-os tartós üzemi hőmérsékleten és 4,5 bar tartós üzemi nyomáson üzemelve 50 év az élettartamuk. Fűtött járda kialakításakor, a működésének hatékonysága érdekében különösen fontos a burkolat vízelvezetésének megoldása.