Kapcsolatteremtés mobiltelefonunkkal

Napjainkban egyre inkább elmosódik a határ a mobiltelefon és nagy tudású kéziszámítógépek között. A konvergenciának több oka van. Egyrészről a gyártók felismerték, hogy az emberek többségének nem praktikus, ha a szórakozást ill. munkát segítő funkciókat különböző céleszközök biztosítják. Sokkal egyszerűbb, ha MP3-lejátszó, diktafon és fényképezőgép helyett csak a mobiltelefonunkat kell magunkkal vinnünk. Az ilyen nagy tudású mobilokat nevezik „okostelefonoknak”.

A gyártástechnológia fejlődése szintén megteremtette a lehetőségét, hogy egyre több funkciót integráljanak egy mobiltelefonba. Csak azok a cégek maradhatnak sikeresek, akik másoknál több, jobb szolgáltatásokat nyújtó készülékeket képesek kifejleszteni. A gyártók másik célja a felhasználókat rávenni arra, hogy minél sűrűbben cseréljék le meglévő telefonjaikat. Ezzel persze a felhasználók sem járnak rosszul, hiszen félévente, évente a mobiltelefonok újabb generációi jelennek meg, egyre több szolgáltatást kínálva. A ma kapható készülékek – az alapfunkciók mellett – egyre fejlettebb multimédiás képességekkel rendelkeznek. Lassan minden készülék elengedhetetlen kelléke a beépített digitális fényképezőgép. A legújabbak olyan nagyfelbontású képek (akár 2 Megapixel) készítésére is alkalmasak, amellyel mindennapos használat során kiváltják a digitális fényképezőgépeket. Sokszor a képek egyszerű szerkesztésére (pl. kivágás, átméretezés) is képes a telefon. Egyre több készüléket vérteznek fel hangfelvevő és zenelejátszó funkciókkal. A hangfelvétel révén a telefonnal egy diktafon helyettesíthető. A felvétel természetesen digitálisan kerül rögzítésre, így utólag bármikor könnyen feldolgozható. Hatékony tömörítési eljárások segítségéve – kihasználva, hogy az élőbeszéd érthető rögzítése nem igényel magas minőségi követelményeket – akár többórányi felvétel is tárolható a telefon memóriájában. Sok telefon képes MP3 állományok lejátszására is, a számok a telefon belső memóriájában vagy egy memóriakártyán tárolódnak. Az aktuális zeneszám adatai megjelennek a telefon színes kijelzőjén, ahol kedvünkre válogathatunk a számok között, így a telefonunk egyben az MP3 lejátszónk is lehet. Egyes készülékek már videó rögzítésére is képesek, azt azonban túlzás lenne állítani, hogy ezzel kiváltották a videokamerákat. Bluetooth headsetekTelefonunkon akár felhasználói programokat is futtathatunk. Ezek a kis – játék, esetleg felhasználói – alkalmazások általában Java programnyelven íródnak. A Java-technológia teszi lehetővé, hogy az alkalmazások a készülék típusától függetlenül futtathatók legyenek. Léteznek azonban megkötések, hogy egy adott alkalmazás futtatásához milyen „tudású” készülék szükséges. A „legokosabb” telefonok saját, szabványos operációs rendszerrel (ilyen a Symbian operációs rendszer a Nokiától, vagy Windows Mobil platform, (amelyet a Microsoft fejlesztett ki) rendelkeznek. Ha ilyen telefont választunk, akkor harmadik fél által fejlesztett alkalmazások tömkelegéből válogathatunk. Különösen igaz ez a Windows Mobil platformra, amelyhez szinte az összes kedvenc Windows alkalmazásunk megfelelő verzióját megtalálhatjuk. Az alkalmazásokat általában számítógépről kell a telefonra feltölteni (bizonyos esetekben maga a telefon képes letölteni az alkalmazást az Internetről), ezután a program futtatható a telefonon. A végére hagytuk azokat a legalapvetőbb funkciókat, amelyek már az alsókategóriás telefonokban is megtalálhatók. Ezeket a funkciókat összefoglaló néven PIM (Personal Information Management, személyes információ menedzsment) funkcióknak nevezzük. Ebbe a kategóriába tartoznak a határidőnapló-bejegyzések, a teendők listája, ill. a telefonkönyv-bejegyzések listája. Ezeket a funkciókat valamilyen szinten minden telefon megvalósítja, de a megvalósítás módja és részletessége telefononként eltérő lehet. Egyes készülékek esetében például a telefonkönyv-bejegyzések kiegészülhetnek egyéb személyes információkkal is: cím, e-mail cím, fénykép stb. Az „okostelefonoknál” a PIM információkba beleérthetjük az e-mail üzeneteket, szöveges vagy hang-feljegyzéseket, vagy akár az időzített emlékeztetőket is. Láthatjuk tehát, hogy egy mobiltelefon képes lehet sokféle és nagy mennyiségű információ rögzítésére és tárolására. Azonban mindaddig, amíg a készülék nem tud kapcsolatot teremteni a külvilággal, ez az információ „be van zárva” a telefonba. Miért szükséges tehát, hogy hozzáférjünk a telefonunkban lévő adatokhoz? A legfontosabb talán, hogy szeretnénk a készülékben lévő információt biztonságban tudni. Ennek érdekében rendszeresen archiválnunk kell a mobilon tárolt PIM információt és egyéb állományokat (pl. fényképeket, videókat). Szintén fontos, hogy a PIM információk naprakészek legyenek, ezt a szinkronizáció biztosítja. A szinkronizácó általában a telefonon lévő PIM adatbázis és egy a számítógépen lévő megfelelő szoftver adatbázisa (pl. Microsoft Outlook, Outlook Express, esetleg Mozilla Thunderbird) között történik. Szinkronizációra, ill. adatmentésre akkor is szükség lehet, ha új telefont vásároltunk, és szeretnénk a régi készüléken lévő adatokat átvinni az újra. Ez rendszerint a számítógép közbeiktatásával tehető meg, mert a telefonok között nem tudunk minden információt szinkronizálni. A telefonhoz általában kapunk olyan szoftvert, amellyel a szinkronizáció és adatmentés elvégezhető, de léteznek külön gyártótól származó szoftverek (pl. Mobil Master) is, amelyek nagyon sokféle készüléket támogatnak. A telefonon tárolt állományok elérése is igen fontos lehet. Ennek legfőbb oka, hogy a készülék memóriája véges, a rajta lévő képek, hangok, videók pedig relatíve sok helyet foglalnak. Felmerülhet az igény az ilyen állományok utófeldolgozására, csoportosítására, ami legkönnyebben egy számítógépen tehető meg. Szöveg típusú bejegyzéseket számítógépen könnyebben létrehozhatunk, egész egyszerűen azért, mert a legtöbb telefon nem rendelkezik olyan billentyűzettel, amellyel hatékonyan, gyorsan vihetünk be szöveget. Jobb, ha a számítógépen begépeljük a szöveget, majd feltölthetjük a telefonra. Hogyan kapcsolódhatunk a telefonhoz? Egy „okostelefon” sokféle módon képes kapcsolódni a külvilághoz, ezeket két csoportra oszthatjuk. A készülék kiépíthet kapcsolatot a hálózat felé (szűkebben értelemben a hálózat egyik bázisállomásával) beszéd-, ill. adatátvitel céljából. A másik technológia a mobiltelefon és egy közeli másik eszköz között teremt kapcsolatot. A másik eszköz általában egy számítógép, mobiltelefon, de lehet akár hálózati eszköz vagy nyomtató is. Választhatunk vezetékes vagy vezeték nélküli megoldást is. A legegyszerűbb módszer, hogy a mobilt egy adatkábel segítségével összekötjük a számítógéppel. Ez minden telefon esetében alkalmazható, de sajnos ahányféle mobilkészülék, annyiféle adatkábel létezik. A kábel csatlakozhat a PC USB vagy soros portjára. A soros kapcsolat elég lassú (max. 128 Kb/s), nagyobb adatállományok (képek, zene, videó) mozgatására nem alkalmas. USB összeköttetést használva sokkal gyorsabban érhetjük el a telefonon lévő adatokat. A telefon memóriája és az esetlegesen benne lévő memóriakártya általában meghajtóként látszódik, így könnyen másolgathatunk tetszőleges állományokat a számítógép és a telefon között, akárcsak egy pendrive esetében. …a notebookba illesztve = kinyílik a világhálóSok telefon rendelkezik ún. infravörös (IRDA) kapcsolattal. Ebben az esetben az adatok vezeték nélkül, infravörös fény által továbbítódnak az adó és a vevő között. Fontos, hogy közvetlen rálátás szükséges az adó és a vevő között, és – mivel a mobiltelefonból kijövő jel elég gyenge – a telefont viszonylag közel kell tenni a PC infra-portjához. IRDA-porttal általában a laptopok rendelkeznek, de asztali számítógépek is kiegészíthetők vele, ekkor az „infravörös jeladó” a számítógép soros vagy USB portjára csatlakozik. Az infravörös kapcsolat is meglehetősen lassú (max. 115 Kb/s), de pl. két telefon között a névjegykártyák átküldésére kiválóan alkalmas. A Bluetooth az egyik legmodernebb vezetéknélküli átviteli technológia. Működése rendkívül érdekes, ezért röviden megismerkedünk vele. A Bluetooth a 2,4 GHz-es ún. ISM (Industrial, Scientific, Medical) frekvenciasávban működik, amely elvileg “ipari, tudományos, és orvosi” célokra van fenntartva. A lényeg, hogy ezt a frekvenciasávot a világon egyetlen országban sem adják ki más felhasználásra. Ez nem azt jelenti, hogy egyetlen más eszköz sem használná ezt a frekvenciasávot, hiszen pl. a WLAN (Wireless LAN, vezeték nélküli helyi hálózatok) eszközök is ebben a tartományban működnek. (A mikrohullámú sütő is pontosan ebben a tartományban bocsát ki zavaró jelet.) A Bluetooth azonban nem érzékeny a külső zavarásokra, mert különleges módon védekezik ellene: ún. frekvenciaugratást alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy a moduláló jel frekvenciáját folyamatosan változtatja (egy másodperc alatt több százszor is) egy előírt ugratási sorozat szerint, így az adás nem lesz érzékeny keskenysávú zavarásra. A Bluetooth ezenkívül hibavédelmi kódolást is alkalmaz, hogy az „éteren” át küldött adatok nehogy megsérüljenek. Emellett gondoskodik az adatok titkosításáról, hogy illetéktelenek ne legyenek képesek lehallgatni az „adást”. A Bluetooth-szal áthidalható távolság nagyjából 10 m, az adóteljesítmény növelésével ez a távolság esetleg kiterjeszthető 100 m-re is (de ezt nem alkalmazzák). Az adó és a vevő között nem szükséges direkt rálátás, mert az információt rádióhullámok hordozzák. Az elérhető legnagyobb átviteli sebesség 1 Mb/s - a Bluetooth 1.1-es verzió esetében. Elkészült azonban a 2.0-ás változat, amellyel elméletileg ennek a sebességnek tízszerese is elérhető. Manapság egyre több eszközt készítenek fel Bluetooth kommunikációra: mobiltelefonokon kívül, headset-ek, laptopok, vezeték nélküli billentyűzetek, egerek, nyomtatók. Praktikus, mert megszüntethető a PC körül kialakuló kábelek rengetege. Ha Bluetooth eszközök egymás közelébe kerülnek, automatikusan kapcsolatot teremtenek egymással, és készen állnak az információátvitelre. USB Bluetooth adapterA legtöbb esetben két Bluetooth eszköz kommunikál egymással, de akár 8 eszközből álló hálózat (piconet) is automatikusan kiépülhet. Az Bluetooth eszközök közti zökkenőmentes kommunikáció érdekében definiáltak ún. profilokat. Egy profil azt határozza meg, hogy az adott eszköz milyen adatátviteli funkciókat támogat. Minden telefon támogatja például a headset-profilt, mely lehetővé teszi, hogy a telefonhoz headset kapcsolódjon. De létezik többek között fax-profil, vagy telefonos hálózat profil, amely biztosítja, hogy a telefont a számítógép fax-ként, ill. modemként használja. Minél több profilt támogat a telefonunk ezek közül, annál szerencsésebbek vagyunk. Ha asztali számítógépünket szeretnénk Bluetooth kapcsolattal felruházni, akkor beszerezhetünk pendrive méretű, USB-re csatlakoztatható Bluetooth adaptert. Amennyiben pl. Bluetooth egeret veszünk, akkor a készletnek része az adapter, amely minden egyéb Bluetooth eszköz csatlakoztatására is alkalmas. A „legokosabb” telefonok (vagy inkább telefonként is használható kéziszámítógépek) rendelkezhetnek WLAN csatlakozással is. Ezek a készülékek általában a 802.11b típusú WLAN szabványt támogatják, mely 11 Mb/s-os adatátviteli sebességet biztosít akár 100 m távolságra is. Természetesen a sebesség nagyban függ a terepviszonyoktól. A WLAN technológia segítségével elérhetjük például az Internetet a repülőtér várójában vagy egy Internet-kávézóban. Megfelelő szoftver segítségével az imént felsorolt kapcsolódási technikák bármelyikén keresztül módosíthatjuk a telefon beállításait, letölthetjük, szinkronizálhatjuk az adatokat, és elérhetjük a telefon egyes funkcióit (pl. SMS-küldés, telefon modemként/faxként való használata) is. WLAN router és PCMCI kártyaMivel sem az IRDA, sem a Bluetooth nem biztosít túl nagy átviteli sebességet, nagy adatállományok másolása esetén (pl. amikor több száz megabájtnyi MP3-at szeretnénk feltölteni a telefonunkra) használjunk adatkábelt, vagy vegyük ki a készülékben lévő memóriakártyát, és tegyük bele egy kártyaolvasóba! Ha a mobiltelefon csak azért szükséges, hogy segítségével (modemként használva a telefont) laptopunkkal az Internetre kapcsolódjunk, akkor használhatunk ún. kártyatelefont is. A kártyatelefon gyakorlatilag egy PCMCI kártya, mely a laptop megfelelő aljzatába csatlakozik. Kezelőfelület – nyomógombok, kijelző – nincsen rajta, de a SIM kártyának van benne hely. A kártyatelefont a gépbe tűzve a telefon-funkciókat a számítógépen keresztül érhetjük el. SMS-t küldhetünk, kapcsolódhatunk az Internetre, vagy akár telefonálhatunk is egy fülhallgató és egy mikrofon segítségével. A jobb kártyatelefonok többféle hálózati elérést is támogatnak (GPRS, EDGE, 3G, WLAN), ezek közül mindig az elérhető leggyorsabb hozzáférést igyekeznek kiválasztani, anélkül, hogy a kapcsolat közben megszakadna. Vásárláskor mindig a felhasználási céljainkat szem előtt tartva válasszunk mobiltelefont.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Perényi Marcell

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-694/Kapcsolatteremtes_mobiltelefonunkkal