Kiskerti gyümölcsösök fajtaösszetétele

2014-10-06 10:05:54 | Módosítva: 2014-10-06 11:00:42

Egy családellátó kert gyümölcsfáinak fajtaösszetétele az esetek többségében sajnos a véletlen műve. Olyan gyümölcsök vannak a kertben, amit a szerencse odahoz: ismerős adta, amikor épp a tulajdonosnak ültethetnéke volt, épp olyat kapott a közeli faiskolában, kinőtt valami a földből és ott maradt… Pedig kis átgondolással, tervezéssel, és irányított beszerzéssel sokkal jobban is hasznosítható lenne a házi gyümölcsöskert.


Friss gyümölcs nyár elejétől ősz végéig

Érdekes módon az emberek ruházat és autók terén például márka hűek, vagy legalább is ismerik az adott tárgyak „fajtáit”. Gyümölcsök, zöldségek terén azonban a legritkább esetben tudjuk, hogy milyen fajtát vásárolunk a boltban, vagy a piacon, pedig igen nagy íz-, és felhasználásbeli különbségek adódhatnak. A faj például az alma, körte szilva. A fajta például az alma fajon belül az Éva, Golden, Early Gold, Jonathan… És itt válik lényegessé, hogy miért ne „csak almafát” vegyünk a kertünkbe, hanem fontos az is, hogy milyen fajtájút!

Rossz termés, jó termés

Sokaknál okoz gondot a gyümölcsfák változó termésmennyisége és minősége. Ennek van egy természetes formája is, amikor a gyümölcsfa bizonyos évente pihenőévet iktat be (alternál), és akkor alig terem. Másik gyakori oka a korán virágzóknak, a fagykár, ami miatt kevés lehet a termés – ez ellen sem tudunk semmit tenni. Ám ha a termés mindig kevés, akkor valami gond van. Lehet, hogy egy sok mindenre érzékeny fajtát választottunk rezisztens, vagy sok mindent elviselő tájfajta helyett.

Miért jó a tájfajta?

Bár még mindig nem túl egyszerű beszerezni, de egyre több régi gyümölcsfajtát lehet némi internetes kutakodás után találni hazánkban. Ezek a tájfajták sok szempontból ideálisak a házikertekbe. Míg a faiskolai árudákban klasszikus, ismert fajtákkal találkozunk ugyan, ezek többségének a hátránya, hogy üzemi termesztésre lettek nemesítve, azaz egy elég kötött növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási tervet követve adnak kiváló termést. Ezt egy üzemben meg tudják oldani nekik, ahol hektárszámra ugyanaz a fajta terem, de egy házi kertben egy-egy példány kedvéért már elég macerás betartani a fajta „használati utasítását. Mindenesetre, ha ilyen növényt tudunk csak beszerezni, akkor olyan fajtákat válasszunk, amelyek a faj klasszikus betegségeivel legalább részben ellenállók, rezisztensek. A tájfajták általában kevesebbet teremnek, kisebb a gyümölcsük, ám cserébe jóval kevesebb gondozással is beérik, könnyebb házilag velük bio-gyümölcsöt előállítani.


Érési sorok fontossága

Az érési sor táblázatából látható hogy több gyümölcsfaj is igen hosszan érik. Az almafajták közül a koraiak már augusztusban szedhetők, míg a késői tárolási fajták még októberben is betakaríthatók. Ezért kedvenc gyümölcseinkből érdemes olyan fajtasort összeállítani kertünkbe, ami hosszabb ideig érik, így a betakarításban nincs dömping.

Az érési sor mellett fajtaválasztásnál legyünk figyelemmel arra is, hogy az adott fajták milyen hasznosításúak. Az almás példánál maradva a nyári érésűek előnye, hogy már korán van almánk, ezek azonban nem tárolhatók, friss fogyasztásra, vagy tartósításra alkalmasak. A késő őszi érésűek ellenben akár hónapokig tárolhatók. Lényeg, hogy semmiképp sem érdemes egy fajtából sok fát tenni kertünkbe, mert akkor az egyszerre érik, egyszerre annyi gyümölcsünk lesz, hogy nem tudunk vele mit kezdeni. Tehát munkaszervezés szempontjából is előnyös, ha érési fajtasorban gondolkodunk.

Másik dolog a gyümölcsfák már korábban említett alternálása. Ez azt jelenti, hogy bizonyos években nem terem, pihen. Ennek oka lehet tápanyaghiány, és sok más tényező. Általában az erre hajlamos fajták 4-8 évente iktatnak be egy ilyen évet, de megvan az a jó tulajdonságuk, ha mondjuk tavaszi fagy miatt elveszítik a virágaikat, emiatt nem lesz termésük, azt betudják pihenőévnek.


Ha egy fajta fából van több, esélyes hogy a dúsan termő években mind jól terem majd, tehát annyi gyümölcsünk lesz, amivel nem tudunk mit kezdeni. Az alternáló években meg egyik sem terem majd – várhatóan egyszerre tartanak termésszünetes évet, akkor meg nem lesz gyümölcsünk. Míg, ha vegyesen ültetjük az egy fajon belüli fajtákat, akkor nincs ilyen gond. Idegen megporzásúaknál is lényeges hogy több fajtát tartsunk, mert ezek egymásnak jó megporzói lehetnek. Itt számításba vehetjük a 100-200 méteres körben a szomszédságban levő gyümölcsfákat is. Például a nemesebb meggyek sokkal jobban teremnek, ha van cigánymeggy a közelben – aminek a termése apró, nem haszontalan ugyan, de elég gyenge termést ad a nemes fajtákkal ellentétben. Ha van a szomszédságban cigánymeggy, akkor nekünk felesleges ültetni, az jól porozza majd a mi meggyfáinkat is. A probléma akkor adódik, ha a szomszéd kivágja a fáját, akkor nekünk kell pótlásról gondoskodni a további jó termés érdekében.

Hazánkban még most is divat faluhelyen gyümölcsfát ültetni az utcára, a házak elé. Nem szerencsés, mert a hulló gyümölcs csúszóssá teszi a járdát – de ez van. Ahol ez divat, ott az értéktelenebb gyümölcsű, de jó porzó fajtákat ültették az utcára, a nemesebbeket a kertbe. Így az utcán lévő nem foglalja a kertben a helyet, de porozza a kertieket, a gyümölcse meg értéktelenebb, azt az utcáról úgyis leszedik. De az a haszna megvan, hogy a benti, őrzött példányok jól porozottak lesznek, jó lesz a terméskötődésük.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Törpe gyümölcsfák

Egyre nagyobb divatként hódítanak a törpe gyümölcsfák, melyek akár a balkonon egy nagy cserépben is jól megélnek. A fa törpe, de agyümölcs normálméretű – talán ez a népszerűségük titka. De mitől is...


Gyümölcsfajok és terméskötésük

E kora tavaszi időszak egyben a gyümölcsfa oltványok vásárlásának és ültetésének is az ideje. Az, hogy egy-egy faj, fajta öntermékenyülő-e, vagy más pollenadó fajtársaira is szükség van a jó...