Fűtés biomasszával

2014-11-18 14:13:34 | Módosítva: 2014-11-18 14:21:49

Biomasszának egy adott élettérben jelen lévő szerves anyagok és élőlények összességét nevezzük. A növények a levegő szén-dioxidjából, ásványi anyagokból és vízből a napenergia segítségével szerves anyagot állítanak elő. Tehát a biomassza energiája a zöld növények által a fotoszintézis során a nap sugárzó energiájából átalakított és megkötött kémiai energia.


Ha a biomasszát fűtésre használjuk, a kazánban történő elégetése során ugyanannyi szén-dioxidot termel, mint amennyit a növény élete során elfogyasztott, tehát az egész egy körfolyamatban van, és a légkörben nem növekszik a CO2. Általánosan elmondható, hogy a tüzelésre alkalmas biomasszának alacsony a széntartalma és magas az oxigén tartalma, kén alig, hidrogén pedig 6-10% arányban van bennük. Ez nagy előnye a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben, mint a szén, a kőolaj, vagy a földgáz, amelyek elégetésekor a már évmilliókkal ezelőtt megkötött szén kerül vissza a levegőbe. Másik nagy előnye, hogy sokkal kevesebb káros anyag kerül a levegőbe, így a szén-dioxidon kívül szén-monoxid, kéndioxid stb., a fosszilis energiahordozókhoz képest.



Ugyancsak fontos jellemző a magas 60-80% illó-éghető anyag tartalom. Ez a tűztér kialakításánál fontos. Az ilyen anyagok ún. kettős-tűzteret igényelnek. A primer tűztérben folyik az anyag gázosodása, míg a szekunder tűztérben a felszabadult gázok égnek el. A kettős tűztér lehetőséget biztosít arra, hogy az égés két hőfokszinten történjen. A primer tűztérben alacsony, 800-900 fokot meg nem haladó a hőmérsékleten, míg a szekunder tűztérben az illó-éghetők magas, 1500 fok körüli hőmérsékleten égnek el. Az égési folyamat jól szabályozható, mert az adagolásnál a primer és szekunder levegőn kívül a tüzelőanyag mennyiségét is meghatározhatjuk.

Biomassza források előállítására hazánkban is jó lehetőségek vannak, bár a világban viták folynak ennek a gyakorlatáról. Az egyik vélemény szerint az élelmiszer túltermelés miatt parlagon heverő földterületek nagy mennyiségű energianövény termelésére, biomassza előállítására hasznosíthatók. Az ellenzők viszont azzal érvelnek, hogy élelmiszer túltermelés csak a világ kisebbik részén van, míg a nagyobb részére az élelmiszer-hiány és az éhezés jellemző. Már pedig ezt a szomorú tényt még rontja, ha a termelők abban érdekeltek, hogy élelmiszer helyett bioenergia forrást állítsanak elő.


A biomasszával való fűtés egy háztartás méreteiben is lehet gazdaságos megoldás, még az erősen nyomott gáz árak mellett is, nem beszélve arról, hogy a földgáz nem mindenhol áll rendelkezésre. A fűtéshez legalkalmasabb fűtőberendezés kiválasztásához azonban sok szempontot kell mérlegelnünk.

Először el kell döntenünk, mekkora teljesítményű kazánra van szükségünk. Ehhez figyelembe kell vennünk a fűtendő ház méretét, falainak szigetelését, a nyílászárók állapotát és szigetelő képességét, azt, hogy az épület mennyire van védett helyen, és milyen a szubjektív hőigényünk. A kazán teljesítményét hozzávetőlegesen mi is megállapíthatjuk, ha tudjuk a létesítmény fűtendő köbméterét és azt 35–50 W-tal szorozzuk (a ház szigetelésétől függően, ahol a hőszigeteléssel nem rendelkező, „huzatos” nyílászárós épületnél ezt 50-nel, megfelelően szigetelt épületnél 35-tel szorozzuk. Az így kapott szám megadja kW-ra váltva a körülbelüli kazán méretet.


Például egy 100 m2 alapterületű, 2,70 cm belmagasságú, megfelelően szigetelt épület fűtendő légmennyisége 270 m3. A hőszigetelési fokozat igen jó, ezért a legalacsonyabb szorzót alkalmazzuk, 270x35=9450, azaz kb. 10 kW teljesítményre van szükségünk az épület fűtéséhez. Ha ugyanez az épület rosszul szigetelt lenne, akkor a 270 légköbmétert 50-nel szorozva 13 500-at kapunk, tehát biztonsággal legalább14 kW-os kazánt kell alkalmaznunk. Ezek természetesen csak hozzávetőleges számok, a pontos számításokhoz már mindenképpen fűtéstechnikai szakember segítségét vegyük igénybe.

Tudnunk kell természetesen, hogy milyen fajta és minőségű bioenergiát fogunk felhasználni kazánunkban. Az egyik legelterjedtebb és legjobban automatizálható alternatíva a pellet. A pellet minőségét különböző szabványok és jelölések mutatják. A fa vagy agripellet (fapellet: fából fűrészporból, forgácsból, agripellet: mezőgazdasági melléktemékekből készül) pellet mérete (6-8 cm) hamutartalma (fapellet: 1%, agripellet: 3-10%) sűrűsége, tömörsége (1-1,3 g/cm3) nedvességtartalma (<12%). Minél tisztább fa alapanyagból készül a pellet, annál kisebb lesz a hamutartalma, annál kevesebbet kell a kazánt tisztítani.

Milyen a jó apríték?

A fa aprítékot sokféleképpen osztályozhatjuk, megkülönböztethetünk például, faipari és erdészeti aprítékot. Amire viszont a legjobban figyelni kell az az apríték mérete és nedvesség tartama amire Európában a következő jelölés terjedt el:

– méret: G10–G150 (10 mm – 150 mm)
– nedvesség: W15–W50 (15% – 50%)

Kazán vásárlása előtt járjuk körbe, hogy milyen aprítékot tudunk beszerezni környékünkön, és csak akkor vegyük meg a kazánt, ha meggyőződtünk, hogy az általunk kiválasztott készülék üzemel vele.

A faelgázosító kazán 90% feletti hatásfokkal működik, ha megfelelő tüzelőanyagot használunk hozzá. Fontos, hogy kellően kiszárított fát égessünk a faelgázosítóban, így az energiát nem a nedvesség csökkentésére használjuk feleslegesen, és a kazán élettartamát is növeljük. Legalább 2-3 éves fát érdemes használni, nem csak a faelgázosítóba, hanem egyszerű fás kazánba is.

Másik kiváló tüzelőanyag az elgázosító kazánhoz a fabrikett. A brikett már eleve száraz fából, faforgácsból vagy fűrészporból készül. A nedvességtartama megegyezik a pelletével.

A biomassza kazánhoz érdemes puffertárolót használni, ami a fűtési meleg víz tárolására szolgál. A puffertároló elősegíti a kazán egyenletesebb működését, kevesebbet kapcsol be, illetve nagyobb lehetősége van maximális teljesítményen üzemelni. A puffertároló beépítése a fűtési rendszerbe mindig ajánlott szilárd tüzelésű rendszereknél.

Szabályozott szilárd tüzelésnél (pelletkazán, aprítékkazán) a puffertároló kapacitása 15-20 liter/kW. Tehát pl. egy 25 kW-s pellet vagy apríték kazánnál kb. 500 liter pufferkapacitással kell számolni. Vegyes tüzelésnél és faelgázosító kazánnál a puffertároló kapacitása 40–50 liter/kW. Tehát pl. egy 35 kW-s faelgázosítónál kb. 1500 literes puffertárolóval számoljunk. Ajánlott mindig jól leszigetelni, hogy a tárolt hőt minél tovább tudjuk használni.

Forrás: http://biomasszakazan.hupont.hu

Forrás: http://biomasszakazan.hupont.hu/2/a-biomassza#ixzz3BVPCzZ3Z

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Megújuló energiaforrások

A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, amiből energia nyerhető ki, és ami akár naponta többször, ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül...


Otthonos energiahatékonyság

2022. júliustól léptek hatályba az új lakóépületek használatbavételére vonatkozó energetikai előírások, melyek szerint a 300 m2-nél nem nagyobb lakóingatlanok esetében az épületek...