Álcázott vezetékek

Ilyen esetekben fontos, hogy csövek közel a fal mellett legyenek rögzítve. Elrejtésükhöz föléjük olyan széles lécet kell a falra erősíteni, hogy annak éle a csöveket rögzítő bilincsek faltól mért távolságán 2-3-szor nyúljon túl. Helyüket ceruzával jelöljük a falra. A csövek alá egy alsó tartólécre is szükség lesz, ezek külső éle a kiálló bilincsekkel legyen egy vonalban. Az alsó lécek mérete 10-15x15 mm-es legyen, felfogásukhoz 300-500 mm-enként fúrjunk lyukat a facsavarok számára, majd csavarozzuk a padlóra. A felső tartólécet a vezetékek fölé, kis térközt tartva csavarozzuk fel. Térnyerés miatt a bilincseknél a tartólécet szorosan melléjük illesztve szakaszosan is felerősíthetjük. A lécek felső éle azonban felül ebben az esetben is egy síkba kerüljön. Felerősítésüket beütő dübelekkel, ezekhez igazodó, előfúrt lyukkal könnyíthetjük meg. Felcsavarozásukhoz célszerű felül vezetőlécet alkalmazni. Következhet a takaró szegély darabok elkészítése. Ezek egy szélesebb lécből és az élükre ragasztott vékony deszkából állnak. Az L-alakú idomok kialakításakor a léceket csavaros szorítókkal fogassuk a deszkák lapjára. A ragasztó megszilárdulása után a szegélyidom felső élét kerekítsük le idommaróval, vagy gyaluljuk ferdére. A szükséges hosszúságú idomokat próbaként illesszük a helyükre. Hosszabb látható szakaszokon valószínűleg toldásra kényszerülünk, amit ferde élekkel illesztve oldjunk meg. A szegélylécek felületét csiszoljuk simára, majd színtelen lakkal, esetleg pácolva és lakkozva, vagy színre mázolással felületkezeljünk. A kész takarószegélyeket ezt követően bognárfejű szegekkel, lyukasztóval kissé a felszín alá ütve rögzítsük a tartólécekre. Az ilyen szegélyeket azonban bútorok mögött nem célszerű alkalmazni, csak a csővezetékek látható szakaszainak elrejtésére használjuk, mert különben pl. a szekrények túl távol kerülnének a fal síkjától.