Kerti út építése

2015-04-20 14:40:49 | Módosítva: 2015-04-22 19:34:30

Térköveinkből betonozás nélkül, ún. szárazon rakott technológiával is kialakíthatunk kerti utakat, járdákat, kocsi beállót, egyéb kerti burkolatokat. Mint minden egyéb hasonló munkálatnál, itt is fontos, hogy az első kapavágást alapos és megfontolt tervezés előzze meg. A precíz kivitelezésről Somlói Károlyt, az Otti Manufactura egyik tulajdonosát kérdeztük.


Fontos kérdések

– Rögtön az elején döntsük el, hogy például milyen mélyre ássuk a földalapot, és hogy milyen anyagokkal töltsük azt fel?

– Igen, ezek fontos kérdések, de még előbb a kerti utunk és járdánk leendő nyomvonalát, és azok kívánt szélességét határozzuk meg! A zöldségeskert ágyásai között elegendő lehet egy 60 cm széles, kővel burkolt keskeny utacska, vagy inkább ösvény is, de például a kaputól, a bejárattól a teraszig vezető járda jó, ha legalább 100-110 cm széles. Ha valamilyen fal mellet halad, számoljunk hozzá még körülbelül 30cm-t. Így két ember is kényelmesen elfér egymás mellett.

A nyomvonal megrajzolásánál is lehet elkövetni hibákat. Egy járda mindig vezet valahonnan valahová, mondjuk a példa kedvéért, a terasztól a kert kútig. Ennek a járdának ugyan nem fontos nyílegyenesen futnia, lehet íve, hogy például minél nagyobb egybefüggő területet hagyjunk a pázsitnak, de ha túl nagy vargabetűt rajzol a nyomvonal, akkor valószínűleg gyakran le fogjuk vágni a túl nagy ívű és felesleges kanyart, vagyis nem a járdán fogunk közlekedni, hanem mellette a füvön.

– Hallottunk már olyanról, hogy egy köztéri parkban úgy tervezték meg a burkolatok helyét, hogy előbb megfigyelték milyen nyomvonalakon járnak az emberek.

– Ezt gondolatban is lemodellezhetjük. A kerti járdánknak két fontos meghatá­rozója lesz, az egyik az esztétikus megjelenés, a dizájn, mindenképpen elengedhetetlen, hogy szép legyen, de ugyanennyire fontos a funkció is, hiszen a példánál maradva, ezen járva akarunk eljutni a kútig, és nem a gyepen keresztül.


– Ezeket valóban érdemes alaposan végiggondolni… Tegyük fel, hogy ez már megvan, hogyan tovább?

– Nos, ha fejben összeállt a kép, és le is rajzoltuk a terveinket, hozzáfoghatunk az érdemi munkához. Első lépésben kijelöljük a járda, vagy az út pontos nyomvonalát, majd hozzálátunk a tükör kialakításához.

– Mit jelent ebben az esetben a tükör?

– Így nevezik szaknyelven a kiásott földalapot. Ki kell ásnunk a teljes nyomvonal mentén a földet, amit majd erre megfelelő anyagokkal pótlunk vissza, hogy a térköveknek megfelelő, stabil alapot kapjunk.

– De ugye nem kell túl mélyre ásni?

– Ez elsősorban a várható terheléstől függ. Egy gyalogos járdához elegendő a 15-20 centiméter vastag alépítmény, de ha autóval is ráállunk, akkor már legalább 20-25 cm mélység kell. Amikor rendszeresen nehezebb járművel hajtunk rá, például teherautóval, busszal, akkor minimum 35 cm kell. Ezzel nem szabad spórolnunk, mert később sok bosszúságot okozhat a megsüllyedt burkolat. Ezek a számértékek megfelelnek a hazánkban szokásos értékeknek, de például Németországban sokszor ezeknél is vastagabb alapot képeznek. Minél mélyebb, annál erősebb, stabilabb, és annál jobban vezeti el a vizet is. Ezekhez a számokhoz adjuk hozzá még a térkövek vastagságát is. A bevibrált térkő szintje még fél- egy centit süllyedni fog, ezzel számoljunk!

– Az önök által gyártott kövek milyen vastagok.

– A szárazon rakott burkoláshoz az Otti Manufactura 5, és 7 cm vastagságú köveket készít, többféle formában, méretben és színben. Ezek kipróbált és bevált méretek.

– Miért fontos a térkövek vastagsága?

– A térkőnek, különösen ebben az esetben, amikor nincs alatta beton alap, jó teherbírásúnak kell lennie, és egy három centiméter alatti lap - túl azon, hogy nem bírna ekkora fizikai terhelést – az alulról beszivárgó víz miatt fel is fagyhatna. Fontos az is, hogy a térkőnek legyen tömege, és a vastagabb köveket a fugák is jobban tartják, de erről később. A lényeg, ha például az autóval gyorsítunk, lassítunk, fékezünk, a kő ne mozduljon meg, vagy ha csak a szélére lépünk, ne billenjen meg, stabilan álljon. Ezeken túl a térkő legyen kopásálló, és jó, ha a felülete csúszásmentes. Szóval a járda esetén, ami a példabeli kerti kúthoz vezet, öt centiméter vastag kő esetén legalább 25-30 cm mélyen kell kiásni az alap helyét. Ez megfelelő lesz. Amikor ezzel megvagyunk, hozzáfoghatunk a szegélyezéshez.

– Szegélyezni is kell?

– Ez fogja össze oldalirányból a járdánkat.

– A szegélyt mi tartja, a kiásott földalap függőleges széle?

– Ez nem lenne elég. Mi az Otti Flóra szegélyköveket betonnal rögzítjük. Ez természetesen később nem fog látszani, ez az alapja. Azt is mondhatom, ez egy bent maradó zsalu. Majd a kövek lerakásában is segíteni fog, ehhez tudunk mérni, mint egy vezető sávhoz. Így biztosan nem fog oldalirányban sem meglazulni a járdánk.

– Kiástuk az alap helyét, rögzítettük a szegélyköveket. Mi a következő lépés?

– Most kialakítjuk az alapot. A jól kialakított, kellően tömörített- vibrált, jó teherbírású alap nem fog megsüllyedni. Több rétegben, 0-55 mm méretet használva, feltöltjük sóderral a kiásott vájatot, közben tömörítjük. A megfelelően ledöngölt sóderrétegekre terítjük a finom szemcséjű 1-5 (vagy 2-5) kőzúzalékot, amit tömöríteni már nem kell, viszont ezzel állítjuk be a pontos szintet.


– Jöhetnek végre a kövek.

– Így van. Hozzáláthatunk a térkövek lerakásához.

– Ha ezzel végeztünk, kitöltjük a fugák helyét és kész a járda?

– Tulajdonképpen igen, de azért még itt is kell beszélnünk néhány fontos mozzanatról. Most, amíg még nem töltöttük ki a fugák helyét, el kell döntenünk, hogy akarjuk e impregnálni, felületkezelni a térköveket. Ez egyébként az általános gyakorlatban nem szokás, az esetek nagy részében nem impregnáljuk a térköveket, de extrém esetekben szükséges lehet. Az impregnáló anyagok megvédik a térkövet az olyan szennyeződésektől is, mint pl. az olajok, zsírok, vörösbor stb., vagyis olyan helyeken, ahol az autónk áll, vagy a grillsütő környékén. Miután leraktuk a köveket, permetezővel, vagy akár hengerrel, ecsettel felhordjuk a térkő felületére a folyékony impregnáló anyagot, és ha ez már megszáradt, utána söpörjük be a fugákat.


– Homokkal?

– Nem. A homok nem tartana a rusztikus Otti köveknél, és el is folyik az esővel. Ráadásul a növényi magok is kikelnek a nedves homokban. Olyan anyagot használjunk, ami tartást ad a térköveknek. Besöprő kővel töltjük fel a fugákat. Apró szemcséjű, 1-4, vagy 1-5 mm méretű zúzott kővel. Lehetőleg olyannal, ami nem gömbölyű szemcsékből áll, mert azok képesek elgördülni egymáson. Szilánkosra tört szemcséjű besöprő kő a legjobb. Ennek a szemcséi nem gördülnek, inkább egymásba kapaszkodnak, így adva még nagyobb stabilitást, főleg a rusztikus élű Otti térköveknek, meggátolva az oldalirányú dőlést, a kövek kimozdulását.

– Kell ezt még vibrálni?

– Ajánlott; finoman, gumilapos vibrátorral. Még annyit megemlítenék a besöpréssel, a fugák feltöltésével kapcsolatban, hogy többféle színű zúzott kő közül választhatunk. Itt is a funkció és a külső megjelenés visszatérő kettősségével találkozunk. Válasszunk olyan színű besöprő követ, ami a térkövünkhöz illik. Sötét, feketés bazaltot, bézs mészköveket, fehér dolomitot.


www.ottiburkolat.hu


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Mediterrán életérzés

Egyre több embertől hallom, hogy mediterrán stílusú házat, mediterrán jellegű teraszt, kertet szeretne, és valóban, egyre több olyan családi házat, kertes házat látni, ami némileg emlékeztet...


Gyepráccsal megerősített pázsit

A füves terület a kertben sok gondozást igényel. Ha igazán szép zöld pázsitot szeretnénk, rendszeresen kell nyírni, öntözni, gyomtalanítani, a tápanyagot utánpótolni. Funkciója bővíthető, ha...