Általános öntözési tanácsok

2015-05-29 12:05:37 | Módosítva: 2015-05-29 12:08:15

A kezdő szobakertészek általában naponta juttatnak néhány cseppnyi vizet a növényeiknek és az öntözés gyakoriságát még a tél beálltával se csökkentik. Amikor azután a levelek fonnyadni, sárgulni kezdenek, arra a következtetésre jutnak, hogy szomjaznak. Ezért aztán még bővebben locsolnak, és a virágföldből így valami vizenyős massza lesz, amit egyetlen szobanövény sem bír ki. Az átázott földben a létfontosságú levegő nem jut el a gyökerekhez, viszont lábra kapnak a gyökér rothadását előidéző betegségek. A növények vízigénye viszont változó, ezért a fajtájuk szerint igyekezzünk a vízigényüket kielégíteni. 


Változó vízigények

A sivatagi kaktuszok és a szárazságtűrő fajok pl. tavasztól őszig a nedves/száraz csoportba tartoznak, ez az ún. aktív növekedési időszakuk. Télen ezért hagyjuk szinte teljesen kiszáradni a földjüket.

Nedves/száraz talajú növényeket – a legtöbb szobai levéldísznövény ebbe a csoportba tartozik – viszont tavasztól őszig bőségesen és gyakran öntözzük, télen viszont két öntözés között hagyjuk kiszáradni a talajuk felső 1 cm-ét. Az öntözések között kiszáradó földfelszín különösen fontos a késő októbertől márciusig tartó pihenési időszakukban.

A mindig nedves talajú növények (a legtöbb virágos növény) földjét általában nedvesen kell tartani, de nem vizesen! Ha a felszínük kiszárad, öntözzük, de a talajukat ne áztassuk át túl!

Nagyon kevés növény tartozik a mindig vizes talajú növények közé. Ezek azonban gyakori és alapos öntözést igényelnek, hogy földjük ne csupán nedves, de vizes legyen.


Az öntözés megfelelő gyakorisága azonban általánosságban nem határozható meg, ez függ a növény és a cserép méretétől, annak fajtájától, a környezettől és nem utolsó sorban az évszaktól. A kellő nedvesség pedig akár szabad szemmel is ellenőrizhető.

Az öntözéshez csaknem minden növénynél megfelel a csapvíz. Azért ajánlatos a vizet egy éjszakára állni hagyni, hogy szobahőmérsékletre melegedjen. A kényesebb szobanövények ezt kifejezetten igénylik. Ha az öntöző csapvíz kemény, azt egy idő után a talaj felszínén kiülepedő fehér kéreg jelzi. Ez ugyan általánosan nem káros, de az állandóan szobában tartott, mészre érzékeny növényekre hátrányosan hat.

Az öntözés szükségességének megállapításához a legegyszerűbb módszer a föld felszín vizsgálata; télen hetente, nyáron pedig naponta. Ha a felszín száraz és porhanyós, akkor öntözni kell azokat a növényeket, melyek mindig nedves talajt igényelnek. A többi növény esetében csak akkor öntözzünk, ha az ujjunkat a talajba nyomva azt száraznak érezzük. Ez alól kivételek a kaktuszok és egyéb szárazságtűrő növények, melyeket téli időszakban csak akkor öntözzünk, ha már a fonnyadás jeleit mutatják.




Öntözéskor a növények növekedési szakaszában töltsük fel vízzel a föld felszíne és a cserép pereme közötti részt. Télen pedig akkor hagyjuk abba, amikor a víz elkezd kiszivárogni a cserép alján. Minden időben kis várakozás után öntsük ki a cserép alatti tálkában összegyűlt vizet. Teljes napsütésben ne öntözzünk, mert a levélre csöppent víz nagyítóként működik és perzseli a levelet. Ha télen fűtetlen a szoba, akkor mindig reggel öntözzünk. A kifolyó nélküli cserépbe ültetett növények öntözése nehézkes, mivel a szükségesnél több víz nem tud kifolyni, így könnyen túlöntözhetünk.



Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a levélfelület és minél gyorsabb a növény növekedése, annál gyakoribb öntözésre van szükség. Télen a növekedési folyamat lelassul, tehát az öntözés gyakoriságát csökkentsük. A tavasszal meginduló növekedési szakaszig általában elég havonta 1-3-szor, nyáron pedig heti 1-3 alkalommal öntözni. A hőmérséklet és a fényerősség növekedésével a növények vízigény is nő, ám az átültetés előtt álló, kiscserepes és a nemrégiben átültetett növények kevesebb vizet igényelnek. Az agyagcserepes növényeket ajánlatos gyakrabban öntözni, mint a műanyag edényeseket.


Forrás: Zöldvilág info

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Növények szárazságtűrése

A vízhiány elviselése részben a növény fajából adódó genetikai hátterétől függ: lényeges, hogy eredetileg milyen élőhelyről származik. A nemesítés mellett némi szoktatással, edzéssel is javítható a...


Szezonális esővízgyűjtés

Előző évi lapszámainkban már foglalkoztunk a csapadékvíz-gyűjtés és felhasználás eszközeivel, megoldási módjaival. Ezek a rendszerek egész éves működésűek, azaz a téli fagyveszélyes időszakban is...