A kertben is tilos az avarégetés

2015-06-25 12:09:01 | Módosítva: 2015-07-24 11:51:00

Idén tavasszal lépett hatályba az új tűzvédelmi rendelet, amely jelentős változásokat hoz mind az önkormányzatok, cégek működésében, mind a lakosságra vonatkozó előírások esetében. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy ezentúl belterületen égetési tilalom van, vagyis a kerttulajdonosok csak az önkormányzat által megjelölt időben szabadulhatnak meg így az avartól, kerti hulladéktól.


Míg az új rendelet…

…a nagyvárosokban és a főváros belterületén nem is okoz különösebb problémát, a vidéki településeken jelentős változást hozhat. Ezen lépéssel előtérbe helyezheti a komposztálást, mely kiemelt lehet a környezetvédelem szempontjából. Hazánkban széles körben elterjedt „népbetegség” a kerti hulladékok és az avar égetése. Kevesen tudják, hogy ez a tevékenység mennyire káros a környezetre és az emberi egészségre. Az értékes szerves-anyagból az égetés során hamu keletkezik, mely csak korlátozottan alkalmas talajerő-utánpótlásra, nagyobb mennyiségben egyenesen rombolja a talaj humuszkészletét. Ezzel szemben komposztáláskor maradéktalanul elbomlanak a növényi részek és hasznos humusz keletkezik. Egy átlagos kerti tűz, melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, légszennyezést okoz. A nagy szennyezést elsősorban az váltja ki, hogy alacsony a tűz hőmérséklete, így aminek égni kellene nem ég el, vagy csak félig. Például a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett mérgező szén-monoxid keletkezik.


Egy svájci tanulmány szerint egy nagyobb kupac avar 6 órás égésével annyi szállópor keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során! Sajnos a kerti hulladékok elégetése során sok mérgező vegyszermaradvány is elég, s nem ritka, hogy a meggyújtott zöldben műanyag és egyéb háztartási szemét is keveredik, ami különösen káros egészségünkre.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Bellami avatarja

Bellami         avarégetés

Nem azért égetjük az avart, mert nem akarunk komposztálni, hanem azért, hogy a bennelevő kártevőket elpusztítsuk. Különben a következő évben, nem győzzük megenni azt a sok vegyianyagot (mérget), amivel ezeket a nemkívánatos lényeket pusztítjuk. Igaz, ugyan nem keletkezik POR és HAMU, (vagy mégis, gondolok itt azokra a vegyi anyag előállító gyárakra, és azok működésére)
"...vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat...)
Talán jobb lenne, ha pontosabban fogalmazna a cikk írója. "...FŰNYESEDÉKET..." soha nem égetünk. Azt komposztálunk.
-A hamuból MOSÓSZERT (hamulugot) lehet készíteni, ami nem okoz annyi bőr problémát mint a különféle "vegyipraktikák".
-Az a bizonyos svájci tanulmány amire hivatkozik a cikkíró, semmi konkrétumot nem ír (NAGYOBB KUPACOT) Ez milyen mértékegység?
"...Sajnos a kerti hulladékok elégetése során sok mérgező vegyszermaradvány is elég, s nem ritka, hogy a meggyújtott zöldben műanyag és egyéb háztartási szemét is keveredik, ami különösen káros egészségünkre.:::"
El kéne dönteni, hogy VEGYSZERT, HÁZTARTÁSI HULLADÉKOT, vagy MŰANYAGOT, netán AVART égetünk. Nem beszélve arról, hogy a zöld FŰ NYESEDÉKET nem is lehet begyújtani

A kertihulladék-égetés káros

A jó idő beköszöntével nemcsak vidéken, de a városok családi házas övezeteiben is egyre több helyen szállnak az ég felé füstgomolyagok. Ezt az összegyűlt levelek és egyéb kerti hulladékok...


Biohulladékok elkülönítése és kezelése

Egy magyarországi lakos átlagos éves hulladéktermelése meghaladhatja a 430 kg-ot. Ennek akár 45%-a is állhat biohulladékból (településenként ez a szám 40-70% között mozog), amit főleg a kertekben...