Szakszerű tüzelés a kályhában

Kizárólag természetes, légszáraz, maximum 20% nedvesség tartalmú tűzifa alkalmas kályha fűtésére. A megfelelő szárazsági fok két év megfelelően szellőző, nyitott, de fedett tűzifa tárolóban való tárolás után érhető el. A magas nedvességtartalmú, friss fa használatával jelentős mértékben csökken a kályha teljesítménye, hatásfoka és élettartama. Minden fajtájú természetes fa használható, a kemény és puhafa is, de első sorban a keményfák javasoltak, a nagyobb sűrűség ugyanis nagyobb energia tartalmat is jelent.

A hosszú élettartam titka

Magyarországon az akác, tölgy, bükk, csertölgy a leggyakoribb tűzifák. A hasábok vastagsága legfeljebb 10 cm legyen. Hasítsuk fel a rönköket erre a méretre. Válasszunk a kályha tűzteréhez illeszkedő hosszúságú tűzifát (25-50 cm, éppen férjen be). A fabrikett sajtolt erdei biomassza. Megújuló hányada azonban alacsonyabb, mint a hasáb tűzifáé, és energia tartalomra vetített ára is némileg magasabb. Ezért legfeljebb alkalmanként célszerű alkalmazni. Kályhában olyan fabrikett használata ajánlott, mely rendelkezik az EN 14961-3 minősítéssel. Figyeljünk arra, hogy az egyes fabrikettek tömege ne haladja meg az 1 kg-ot. Ha szükséges, törjük több részre a fabrikett darabokat.

Teljesítmény

A kályha tervezője meghatározta a lakástulajdonos számára optimális kályha méretet és fűtési teljesítményt. Ahhoz, hogy pl. a maximális 3,0 kW teljesítményt elérjük, égessünk el a kályha tűzterében legfeljebb 11,1 kg tűzifát (vagy 9,4 kg fabrikettet, mivel a mesterséges szárítás miatt a fabrikettnek nagyobb az energiasűrűsége) 12 óra időközönként.

A teljesítmény csökkentése érdekében csökkentsük a begyújtás gyakoriságát az előbb megadott intervallumhoz képest, azaz gyújtsunk be ritkábban (18, 24 vagy akár 36 óránként). A további teljesítménycsökkentés érdekében az egyszerre berakott tüzelő mennyisége a maximális mennyiség felére is csökkenthető. Ennél a minimális mennyiségnél kevesebbet ne tegyünk a tűztérbe, mivel az működési rendellenességhez vezethet (koromlerakódás a járatokban és a kéményben).

Az első begyújtások (szárazra fűtés)

A kályha építése közben a kályhás jelentős mennyiségű vizet használt. A vizet a „szárazra fűtés” nevű eljárással a tulajdonosnak kell a kályhájából eltávolítania. Ezért a kályhába kb. tíz alkalommal a levegőelzáró elzárása nélkül kell begyújtani. A szárazra fűtési eljárás alatt a levegőelzáró végig nyitva kell legyen, azt az eljárás végéig ne zárjuk el, mert a keletkező vízgőz károsíthatja az újonnan épített kályhát.

Első alkalommal égessünk el a maximálisan megadott famennyiség harmadának megfelelő mennyiségű tűzifát. Várjunk minimum 8 órát a következő begyújtásig. Ezután növeljük a berakott famennyiséget kb. 10%-kal minden egyes begyújtáskor, amíg el nem érjük a maximálisan berakható famennyiséget. A tüzelések alatt és között a szárazra fűtési eljárás végéig a levegőelzáró végig legyen nyitva!

Begyújtás, lezárás

Hogy az égés hatékonysága minél magasabb legyen, rakjuk a tűzifa hasábokat egymásra merőleges rétegekben a tűztérbe. Fordítsunk figyelmet arra, hogy a tűzifát mindig kb. azonos magasságig rakjuk, ezért a tüzelő mennyiségének függvényében sűrűbben, vagy ritkábban helyezzük el a hasábokat.

A begyújtáshoz helyezzünk a tűzifa rakás tetejére egy begyújtó kockát, arra pedig néhány vékonyra hasított gyújtóst. A tűzifarakást a tetejénél gyújtsuk meg. Ez a begyújtási mód könnyebb begyújtást, egyenletesebb égést, alacsonyabb káros anyag kibocsájtást, a kályhának hosszabb élettartamot eredményez.

Amennyiben a kályha az ajtótól független levegő bevezetéssel rendelkezik, a tűz meggyulladása után zárjuk be a tűztér ajtót, és nyissuk ki a levegő bevezetést. Amennyiben az égés levegőellátása a tűztérajtón keresztül a lakás légteréből biztosított, zárjuk be a szikrafogó ajtót (ha van), a tűztér ajtó pedig maradjon ujjnyira nyitva.

24-36 óránál régebben nem fűtött kályha esetén a begyújtás nehézkes lehet (hideg indítás). Ilyenkor figyelmet kell fordítani a kémény huzatának elindítására. Ennek érdekében a kályhában való begyújtás előtt a kémény aljában (az alsó tisztítóajtó nyitásával) égessünk el pár újságpapír lapot. Amennyiben viszont a kályha hidegindító szeleppel van ellátva, úgy a kémény előmelegítése szükségtelen, csak a begyújtáskor nyissuk a hidegindító szelepet néhány percre!

A berakott famennyiség függvényében a tüzelés 30 perc és 1,5 óra közötti időt vehet igénybe. Amint már csak apró (maximum 1-2 cm hosszúságú), kék színű lángokat látunk az izzó parázs felett, zárjuk el a levegőelzárót. Várjunk az előző begyújtástól számítva minimum 12 órát (illetve a kályhájához megadott névleges fűtési időnek megfelelő időt), mielőtt a tűztérajtót vagy a levegő elzárót ismét kinyitnánk. Ismételjük meg a fenti begyújtási és lezárási eljárást a kívánt teljesítménynek megfelelő gyakorisággal, de legfeljebb 12 óránként egyszer.

A levegő idő előtti elzárása (amikor a tüzelő még nagyobb lángokkal ég) robbanékony gázok keletkezéséhez vezethet a kályha tűzterében és járataiban. Ez a gáz hirtelen begyullad, amint a levegőelzáró vagy a tűztérajtó kinyitásával levegő jut a tűztérbe, ami azonnali robbanást okozhat. Ez károsíthatja a kályhát és az egészséget.

A legtöbb esetben napi egy begyújtás kellemes hőmérsékletet eredményez a helyiségben. Amennyiben a begyújtás esedékessé válik (leghamarabb az előző begyújtás után 12 órával, illetve a névleges fűtési időnek megfelelő idő után), nyissuk ki a tűztérajtót, és ismételjük meg a fenti eljárást.

A hamu eltávolítása

A jó minőségű hasáb tűzifa és fabrikett csak nagyon kis mennyiségű hamut hagy maga után. A begyújtás gyakoriságának függvényében 2-4 hetente el kell távolítani a tűztér aljáról a hamut. A hamuréteg legfeljebb a tűztérajtó küszöbéig érhet, ennek elérésekor azt ki kell szedni. Forró hamu eltávolítására használjunk fém vödröt fém fedővel, és fém lapátot. Helyezzük a hamut tartalmazó, lefedett vödröt a házon kívülre, minimum 36 órára, minden éghető anyagtól és építménytől távol. Vigyázzunk, mert a vödör veszélyes mértékben felforrósodhat!

Néhány fontos tanács

– Ne helyezzünk éghető tárgyakat a kályha közvetlen közelébe.

– A következő begyújtáshoz soha ne készítsük a tűzifát a kályha tűzterébe. Ez spontán gyulladáshoz, és a kályha robbanásához vezethet.

– A fém- és üvegfelületek, fogantyúk felforrósodhatnak (égési sérülés veszélye áll fent).

– Amennyiben a kályha levegőellátása nem házon kívülről történik, úgy a mechanikus elszívó berendezések (konyhai páraelszívó, WC-szellőztető, szellőztető berendezés stb.) az égés levegőellátását károsan befolyásolhatják. Fennáll annak a veszélye, hogy az égéstermék belép a lakás légterébe, a kéményen keresztüli távozás helyett. Ha szükséges, ilyen esetben nyissunk ablakot.

– Ne égessünk el a kályhában semmilyen hulladékot vagy oda nem való tüzelőt. Tilos vegyszerrel kezelt fa égetése, például festett vagy lakkozott fa, parketta, bútorlap és OSB lap elégetése.

– Mindig tartsuk be a kályhát építő kályhás karbantartási utasításait.

Rendszeres időközönként végeztessünk karbantartást a kályhánkon, a javasolt időköz 5 év. A kályhája hosszú élettartamának érdekében érdemes karbantartási megállapodást kötni a kályhaépítővel.

www.kalyha.hu