Hangcsillapított lefolyóvezeték

2015-08-10 11:40:07 | Módosítva: 2016-01-31 20:14:24

Az elmúlt években több felmérés hasonló eredményt hozott, miszerint a lakókörnyezetünkben fellépő zavaró tényezők közül az emberek 60%-a számára a zaj a legzavaróbb. 2014 tavaszán a híradásokban többször hallhattunk stratégiai zajtérkép készítéséről. Ez a térkép mutatja meg, hogy a főváros pontjai milyen zajosak az egyes napszakokban. A szakemberek szerint azért fontos ez az adat, mert a légszennyezés után a zaj a környezeti ártalmak legfőbb forrása.


Megoldás a szennyvízvezetékekben keletkező zajok csillapítására

A zaj olyan környezeti tényező, amely jelentősen befolyásolja mindennapjainkat, közérzetünket és teljesítőképességünket. A zaj megítélése részben az egyénen múlik. A családtagunk által keltett zaj sokszor fel sem tűnik, míg a szomszédból érkező zaj zavarólag hat. A zavaró hatás mértékét ráadásul egyéni szempontok vagy egészségügyi állapot is befolyásolja.

Mindezek ismeretében elmondható, hogy soha annyi erőfeszítést nem tettek a zaj csillapítására, mint napjainkban. Speciális zajvédő falszerkezetek, ajtók, ablakok akadályozzák meg a zaj bejutását a lakásokba. A megfelelően zajcsillapított nyugodt környezetben viszont az is hallhatóvá válik, ami korábban nem volt érzékelhető. Ilyen az ivóvíz vagy a gravitációs szennyvíz hálózatban áramló közegek által keltet zaj.

Zajvédelmi követelmények

Magyarországon 1988-ban került bevezetésre az MSZ 04-601számú szabványsorozat. Ennek egyes részei hangszigetelési minimum követelményeket adtak meg lakások, középületek belső szerkezeteire, homlokzataira. A szabványban meghatározott követelmények az idegen lakóterületek zajvédelemre szoruló helyiségeire vonatkoznak. Ide tartoznak a hálószobák, lakószobák, irodák, rendelők stb. Saját lakóterületre vonatkozóan nincsenek előírt követelmények, a vízellátó és szennyvízelvezető rendszerekre azonban együttesen max. 30 dB(A) értéket határoztak meg.

A VDI 4100 előírás szigorúbb követelményeket támaszt, 3 zajvédelmi fokozatot különböztet meg épülettípustól függően, és figyelembe veszi a saját lakóterületet is. Az I. zajvédelmi fokozat célja, hogy a lakókat megvédjék a túlzott zajhatástól. Ennek a zajszintnek a betartása azonban még nem jelenti azt, hogy a kívülről érkező vagy a szomszédos helységből, lakásból beszűrődő zajok nem hallhatóak. A III. zajvédelmi fokozat betartásakor viszont már biztosítható a lakók nyugalma. Még a hangos beszéd is csak fele olyan hangosnak érzékelhető, mint a II. zajvédelmi fokozatban, a kívülről érkező zaj. Ez az irányelv bár nem kötelező, de napjainkban mindenképpen iránymutató.

Zajforrások és azok keletkezése a lefolyócsövekben

Épületen belül az egyik legjelentősebb zajforrást a szaniter berendezések és a hozzájuk tartozó gravitációs lefolyórendszerek jelentik. Jellemzően a különböző, töltési, beömlési, és ütközési zajok a legfeltűnőbbek. Ezen zajok nagyságáért a rendszer kialakítása mellet a csőrögzítési mód is felelős. A vivőközeg függvényében különbséget teszünk léghang és testhang között:

Léghangról akkor beszélünk, ha egy zajforrás által keltett hang közvetlenül a levegő közvetítésével terjed. Testhangnál a hangterjedés először egy szilárd tárgyon keresztül történik, majd a tárgyban rezgések keletkeznek, amelyek léghangként terjednek tovább.


A szennyvízelvezető rendszerekben mind a léghang, mind a testhang zajforrást jelent. A lefolyócső fala a benne lévő folyadék áramlása következtében rezgésbe jön. Ezt a rezgést a cső faláról léghang formájában érzékeljük. A csőmegfogásoknál a csillapítatlan rezgések átadódnak az épületszerkezetnek, amin keresztül a zaj továbbterjed és léghang formájában zajforrásként jelentkezik az épületek más részein is.


Léghangok csillapítása gravitációs lefolyócsövekben

A léghangok csökkentésében legnagyobb szerepet a cső anyaga és annak tömege játszik. Jelenleg a piacon hangszigetelt lefolyócsőként forgalomba kerülő csövek különbözőek. Vannak egy, két és háromrétegű csövek is. Ezen csövek sűrűsége 1-1,9 g/cm3 között változik. Egy átlagos, nem hangszigetelt PP (polipropilén) cső sűrűsége 0,9 g/cm3.

A Rehau Raupiano Light és Raupiano Plus csövek esetén háromrétegű kialakítás, külső-belső polipropilén (PP) réteg és egy speciális zajelnyelő töltőanyag adja a megnövelt súlyt. Ez biztosítja a rezgések csillapítását a csőfalon és a léghangok csökkenését.

Fontos az is, hogy ne csak a cső, hanem az idomok is tartalmazzanak töltőanyagot. A Rehau rendszermegoldásánál az idomok speciális kialakítást kapnak. Az ívek falvastagságát megnövelték az irányváltás helyén, ami így további zajcsökkenést eredményez a hálózatokban.

A zajcsillapításért sokat tehetünk megfelelő tervezéssel is. Ha az ejtő vezetékek alján kialakuló zajt szeretnénk csökkenteni, akkor megoldás lehet, ha könyök helyett két 45°-os idomot alkalmazunk. További zajcsökkenést érhetünk el, ha az idomok közé egy 25 cm-es egyenes, nyugalmi szakaszt iktatnunk be.

A testhangok akkor keletkeznek a szennyvízelvezető rendszerekben, amikor az áramló közeg rezgésbe hozza a cső falát. Ez a rezgés a rögzítő elemeken keresztül átadódik az épületszerkezetnek, ahol a rezgés továbbterjed és megjelenik az épületek más részein léghang formájában.

A rögzítéstechnikának különös jelentősége van a kialakításnál, mivel ez teremti meg az összekötetést a csőrendszer és az épületszerkezet között. A hangcsillapított lefolyócsővek gyártói nem mind kínálnak komplett rendszereket, vagyis a csővezeték mellé nem ajánlanak zajcsillapított rögzítéstechnikát, pedig ezzel tovább növelhetnék a zajcsillapítás eredményességét.

A mérések azt igazolják, hogy a szabványok szerinti legszigorúbb előírásokat, azaz hatékony zajcsillapítást csak a léghangok és a testhangok együttes csillapításával lehet elérni.

A Rehau által szabadalmaztatott rögzítéstechnika egy támasztó és fix bilincsből álló speciális duplabilincs. A cső és a fal közötti kapcsolatot egy lazán érintkező támasztóbilincs jelenti. A csövet a támasztóbilinccsel fix, rögzítés nélkül érintkező rögzítőbilincs tartja a helyén. A cső, a rögzítés és az épületszerkezet mechanikai szétválasztásával a testhangok átvitele a lehető leghatékonyabban kerül kiküszöbölésre. Fontos azonban megjegyezni azt is, hogy a hanghidak csökkentik a hangszigetelő rendszer hangcsillapító hatását. Ezért kerülni kell a csővezeték szerelőfallal és épületszerkezettel való közvetlen érintkezését is.


Összefoglalásként kijelenthető, hogy csak a professzionális csőalapanyag, a szabadalmaztatott testhangszigetelő rögzítés technika és a precíz rendszerkialakítás együttes eredménye egy olyan zajcsillapító hatás, amely megfelel még a legszigorúbb követelményeinek is. Ez biztosítja a lakók lehető legnagyobb mértékű nyugalmát, és egyben kielégíti a lakásvásárlók akusztikai komforttal kapcsolatos egyre növekvő igényeit is.


Lászlófi András (okleveles épületgépész mérnök

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Vízelvezetés a tetőn

p>Ahhoz, hogy az ereszcsatorna rendszer még a szélsőséges időjárási körülmények között is elvezessen a csapadékvizet, az ereszcsatorna és vízelvezető rendszer kialakítását jól át kell gondolni a...


Dugulás elhárítás

Eleinte szinte észre sem vehető, hogy a mosogató medencéből, kádból, vagy a mosdóból lassabban folyik le a víz. Azután ez a folyamat fokozatosan „elfajul” ésvégül már bosszantó, hogy a szennyezett...