Halálos is lehet?

Legionella

2015-08-14 10:39:34 | Módosítva: 2015-08-14 10:42:16

Hazai és amerikai hír is szólt a közelmúltban legionella-fertőzésről. Ez nyáron, klímaszezonban kiemelt figyelmet érdemel. Mennyire vagyunk veszélyben, és hogyan védekezhetünk?


A legionella jellemzően a tüdőben okoz gyulladást, amely akár heveny, akár krónikus tüneteket is okozhat a megbetegedett embernél. A betegség kezdeti tünetei kísértetiesen emlékeztetnek az  influenzára, száraz köhögés, hidegrázás és láz formájában nyilvánul meg, és ez okozhatta a kezdeti félrekezeléseket. Súlyosabb esetekben idegrendszeri tüneteket és emésztőrendszeri problémákat is okozhat. A kiterjedtebb fertőzések akár a beteg halálát is okozhatják.

A baktérium gyakorlatilag minden vizes környezetben előfordulhat, szökőkutakban, természetes vizekben, mezőgazdasági permetezőgépekben, hűtőtornyokban, klímaberendezésekben és a hozzájuk tartozó légcsatornákban. A baktériumok bőrre, sebre vagy tápcsatornába jutva nem fertőznek, a fertőzés útja kizárólag a légzőszerv. Közvetlenül a tüdőbe jutva okoz fertőzést vízpermet, aeroszol formájában.

A járvány gócpontjai a központi légcsatornás klímaberendezéssel ellátott közösségi terek, ahol jellemzően nagy tömegek fordulnak meg. Az evaporatív hűtőtornyok is potenciális veszélyt jelenthetnek a nagy mennyiségű, esetleg pangó víz, és a működés közben a levegőbe kerülő fertőzött vízpermet miatt. A hűtőtorony vízhőmérséklete pontosan megfelel a baktériumok szaporodási feltételeinek. Ráadásul a tornyok vizét nem lehet forralással csírátlanítani sem. A vegyszeres kezelés sem igazán jöhet szóba, a hűtőberendezések kondenzátoraiban alkalmazott vörösrézcsövek miatt.


Hasonlóképpen potenciális veszélyforrás az adiabatikus hűtőrendszereknek azon verziója, amely beépített víztartállyal és kifúvó ventilátorral rendelkezik. Ezek víztartályait sem igazán lehet fertőtleníteni, tekintve, hogy jellemzően műanyagból vannak, és nem igazán bírják a magas vízhőmérsékletet. A lakásokban használatos hideg párásító berendezések is tartalmazhatnak virulens baktériumokat. Sokkal jobb a helyzet a gőzpárásítók használata esetén, hiszen működésüknél fogva a víz hevítésével, elpárologtatásával elejét vehetik a baktériumok elszaporodásának.

A lakásainkban lévő split-rendszerű klímaberendezéseinkben is megtelepedhetnek ezek a baktériumok, hiszen működés közben a hőcserélő felülete viszonylag alacsony hőmérsékletű, ahol kicsapódik a levegő páratartalma. A hőcserélőn lévő vékony porréteg – ami a sztenderd légszűrőkön természetesen átjut – a levegőből kicsapódó vízzel keveredve kiváló táptalajt nyújt a penészgombáknak és egyéb baktériumoknak. Ezért nagyon fontos a berendezések rendszeres karbantartása, mikor is a szakemberek eltávolítják a lamellázatra rakódott port, és dezodorálják, fertőtlenítik a hőcserélőt.

forrás: VGF

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Gazdaság-klímaváltozás-konferencia

A klímaváltozás elleni küzdelem nem veszélyforrás, hanem lehetőség a gazdasági és kormányzati szereplők számára, hogy összefogjanak, és olyan új, fenntartható megoldásokat találjanak, amelyeket...


Hogyan használjuk a klímaberendezéseket?

A klímaberendezés helyes megválasztása mellett fontos szerepe van a berendezésünk megfelelő, szakszerű használatának is. Főleg nyáron nem szabad, hogy a hőmérsékletkülönbség a benti és kinti...