Gyom- és pormentesítés a kiskertekben

2015-09-16 12:01:51 | Módosítva: 2015-09-16 12:05:28

Elsőre furcsának tűnhet e két probléma összekapcsolása, ám eredetük viszonylag közös. Ott ahol a talajnak nincs fedése, ott vagy poros rész alakul ki vagy gyomos. Ezért a megoldás is hasonló gyom és pormentesítés esetén, és lehetőségek vannak bőven.


Amennyiben gyorsan le akarnánk zárni a témát a leghatékonyabb megoldás, ha lebetonozzuk az egész kertet: por sem lesz, gyom sem lesz. Mondjuk nem túl esztétikus, és élhető sem nagyon lesz így a kertünk. Ha kertészeti-üzemi vagy szántóföldi termesztésben nézünk példákat, sőt a bio-termesztésben is lényeges, hogy a talaj mindig fedett legyen. Ahol nem fedett a talaj, ott száraz időben a szél elkezdi elhordani, előbb-utóbb gyomnövények népesítik be, illetve eső után hamar kiszárad.

A talaj fedését üzemi környezetben megoldhatjuk például a sorközök füvesítésével. A gyümölcsösökben gyakran füvesítettek a sorközök, hiszen így az nem gyomosodik be és eső után is jól járható, valamint megakadályozza a talaj gyors kiszáradását. Ha a sorközök egyszerűen csak tárcsázva lennének, akkor nagy lenne a por a területen, rendszeresen kellene tárcsázni a gyommentesen tartás miatt (gyakrabban, mint így füvet vágni). Eső után nem lehetne a területre menni, mert ragadna a sártól, és utána hamar kiszáradna a talaj, hiszen a föld sötét színe sokkal hamarabb felmelegszik, és pára formájában kisugározza a vizet, míg a fű visszatartja ezt.


Szamócásban a növények közé vagy szalmát, vagy fekete fóliát tesznek. Ennek is ugyanaz a célja: a talaj ne legyen fedetlen. A múlt században Kecskemét környékén a futóhomokos területeknél fokozottan lényeges volt a terület növényborításának a megoldása. A homokot – lévén nem kötött – könnyen felkapta a szél, és egész nagy, akár kertnyi homokbuckákat volt képes átpakolni. A futóhomok megkötésének módja a növényekkel való betelepítésük volt, így a szél eróziós hatása már nem tudott érvényesülni.

Talajfedés növényekkel

Ott ahol napos helyünk van, akár az évelőágyásban a növények között is, egyszerűen fedhetjük a talajt növényekkel. A füvesítés nem mindenütt megoldható, például egy ágyáson belül sem, hiszen azt nyírni kellene, ilyen helyen azonban macerás. Ám ültethetünk ekkor törpe díszfüveket, például csenkeszeket. Ezek kisméretű csomósodó fűfajták, melyek 15-20 centiméternél nem nőnek nagyobbra, így nem kell őket vágni. Számos más kis növésű növény van (például a varjúhájfélék), melyek ugyan nem taposás állók, de hamar elszaporodnak a rendelkezésükre álló felületen, és takarásukkal gyommentesen tartják a talajt, sőt még díszítenek is. Nagyobb felületeken más fűpótlókat is alkalmazhatunk, mint például a fehér herét, százszorszépet. Ezek szépek, ellátják a talajtakaró funkciójukat, és nem kell vágni őket a fűvel ellentétben.

Takarás agroszövettel

Az agroszövetek olyan szövésű műanyagok, melyek a vizet átengedik ugyan, de a gyomok megtelepedését megakadályozzák. Használhatók önmagukban is, de az nem túl esztétikus, és a lerögzítésüket akkor nagyon jól meg kell oldani, mert könnyen felkapja a szél. Inkább más talajtakaró eszközökkel együtt szokás alkalmazni. Például leterítjük az agroszövetet, és rászórjuk a kavicsot, murvát, fenyőkérget, tehát egy másik, nagyobb díszítőértékkel rendelkező talajtakaró anyagot.


Takarás fenyőkéreggel

Egyszerű és természetes megoldás. Minél apróbb fenyőkérget választunk, annál kisebb a gyomosodás esélye, de annál hamarabb indul majd bomlásnak ez az anyag, tehát hamarabb kell cserélni. A már bomlásnak indult fenyőkéreg még szép ugyan, de a gyomosodástól már nem véd kellőképp. Ha nagyobb darabos terméket választunk, ott a hézagok miatt esélyesebb némi gyomosodás, tehát célszerű e problémát ellensúlyozandó, vastagabb rétegben teríteni.


Takarás kaviccsal

A már említett módon – agroszövettel kombinálva – a leghatékonyabb, és kavicsnál szegélyről is gondoskodnunk kell. Míg a fenyőkéreg egy része – ha mondjuk a füves részre keveredik – az nem okoz különösebb gondot, ez kavics esetén fűnyíráskor balesetveszélye is, és a fűnyírót is rongálja. Tehát kavicságy készítése előtt tegyünk le valamilyen szegélyt, ami megakadályozza a kavics szétszóródását. Erre legegyszerűbb a műanyag gyepszegély, amit kb. 20 cm mélyen a földbe kell ásni, és a kiálló 2-3 centiméteres része gondoskodik a gyeprész és az ágyás elkülönítésétől.

Fűkaszálék

A levágott és összegyűjtött füvet a komposztra is vihetjük, de a zöldséges ágyásban a sorok között előbb talajtakarónak is használhatjuk. Az így leterített fű nem engedi kikelni a gyom magvakat, de a talajnedvességet is jól őrzi.

Gyommal takarás

Az előbbi fűkaszálékos megoldás kevésbé esztétikus változata. A zöldséges sorközökben kikapált gyomokat ott a sorok között hagyjuk megszáradni, addig is takarják a talajt. Csak akkor használjuk fel a gyomokat, ha még nem magzottak fel, hiszen ebben az esetben segítünk a gyomok szaporodásában. Tartsuk szem előtt, hogy egy gyomnövényen, ha már zöld magok vannak, és akkor kapáljuk ki, azokat képes a növény már gyökér nélkül beérlelni, és csíraképes gyommagvak lesznek belőlük. Tehát maximum virágzó stádiumban lévő kikapált gyomok alkalmasak ilyen célra.

Vegyszeres gyomirtás

Ha óvatosan végezzük, kis helyeken is biztonságosan alkalmazható. Elsősorban deszikkáns, azaz zöld levélfelületen felszívódó totális szereket alkalmazhatunk. Használjunk a jobb célzás érdekében kis kézi permetezőt, és a kifújás közben a másik kezünkben tartott kartonlappal óvjuk a haszonnövényeket a szer elsodródásától. Ha mégis kerül vegyszer valamelyik kultúrnövényre, bő vízzel mossuk le a növényt, ezzel olyan mértékben felhígítjuk a rákerült vegyszert, hogy az már nem lesz káros hatással rá.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Pál Rácz avatarja

Pál Rácz        

A kerítésen kívül takarom most le agroszövettel, talán kavicsot teszek rá. Unom vágni a füvet, ami inkább gaz már.. ráállni autóval pont jó lesz.
Apropó, kert. Most láttam egy pályázatot, városi zöldterületek fejlesztését támogatják. Közösségi kertek, társasházak belső udvarai, közösségi funkciójú zöldterületek kialakítása, rehabilitációja.. Jó elgondolás és egy tartalmas bemutatás: http://bit.ly/zoldter

Beton padlók pormentesítése, festése

Családi- és társasházaknál többnyire az igénytelenebb helyiségek, pl. pincék, tárolók és garázsok padlója csaksimított beton. Ez vonatkozik a betonból készített kerti utakra is. Az ilyen...


Nyár a kertben

A nyár a legmelegebb, és legszárazabb évszakunk. Kerti növényeink ápolását is e két tényhez kell igazítanunk, hiszen ezekből kiindulva számos növényvédelmi probléma és kisebb-nagyobb krízis...