Belső lépcsők – tetőtér beépítéshez

Ha a lakást a tetőtér beépítésével kívánjuk bővíteni, akkor azzal is számolnunk kell, hogy a felső lakótérbe való feljutást többnyire az alatta levő lakásból kell biztosítani. A lépcsőház „folytatása” ugyanis nem mindig megoldható, legalábbis nem gazdaságosan. A különböző szintű lakótereket többnyire belső lépcsővel lehet összekötni. Ennek lehetséges megoldásaira már a tervezéskor gondolni kell, mert az épületen később már nehéz változtatni.

Arra, hogy milyen megoldású lépcső köti majd össze a két lakószintet, számtalan megoldás létezik. Ezt bizonyítják ismertetésünk képei, amelyeket a különféle beltéri lépcsőket kivitelező és tervező cégek képgalériájából válogattunk össze. Nem haszontalan azonban, ha néhány alapvető kritériumról a tulajdonosoknak is tudomása van, amelyeket az alábbiakban foglaltunk össze.
Alapvető követelmény, hogy a lépcső járóvonalán a fokainak magassága és szélessége azonos legyen. A lépcsőfok magassága legfeljebb 20 cm lehet, ám a kényelmes lépcsőn járáshoz a 16,5 cm-es lépcsőmagasság az ideális. Ezzel legyen arányos a fokok szélessége is. A 34 cm-nél szélesebb lépcsőfokok botlásveszélyesek, a 23 cm-nél keskenyebbekről meg könnyen megcsúszhat a lábfejünk. Az adott határok között a kényelmes járást a közbenső méretekhez közelítő lépcsők adják. Nagyon meredek, létrához hasonló kivitelű, vagy ún. váltólépcsőt legfeljebb galériáknál, vagy hétvégi házakban célszerű kialakítani, s akkor is csak nagyon indokolt esetben, helyhiány miatt. Helykihasználásukat tekintve a keskeny és magas fokok a legrövidebb, ám egyben a legmeredekebb – ezért nehezen járható – lépcsőkart adják, ami alatt az összes fokot magában foglaló teljes lépcsőhossz értendő.
A fokok hossza is lényeges, mivel a lépcsőn nemcsak járni kell, hanem időnként a terjedelmesebb berendezési tárgyakat is ezen a lépcsőn kell fel, vagy lejuttatni a különböző szintekre. Ezért a lépcsőkar szélessége legalább 80 cm legyen, ha pedig fordul, akkor célszerű min. 1 m hosszúságú fokokkal számolni. Ezen felül még egy szempontra ajánlatos figyelni, mégpedig a lépcsőkar feletti szabad belmagasságra, amely min. 2 m, de inkább 2,2 m legyen. Az alacsony belmagasság ugyanis a lépcső használatakor nyomasztó érzést kelt bennünk, mert a fejünket nem érezzük biztonságban.
A tetőtérbe jutáshoz szükséges lépcsők helyét tehát már eleve a tervek elkészítésekor alapos megfontolások alapján a tervezővel együtt határozzuk meg, és ne becsüljük alá kényelmes használatának a fontosságát. A belső lépcsők helyigénye ugyan számos kivitelezési megoldással, a lépcsőkar megtörésével, pihenőkkel történő lépcsőfelosztással, az adott helyszín adottságaihoz igazítható, ám lényegében amit nyerünk a vámon, többnyire elveszítjük a réven. Általában csak a szükséges alapterület oldalviszonyait változtathatjuk meg, legalább is az ideálisnak tekinthető alapméretek megváltoztatása nélkül. Újabban egyre több helyen alkalmazzák az ún. húzott fokú lépcsőket. Ez annyit jelent, hogy az íves fordulókban a fokok szélességét az oldalfalig meghosszabbítják, ami egyszerűbb tartószerkezet kialakítását teszi lehetővé, s nem képződik a sarokban holt tér, viszont a lépcső ideális járó vonala ettől nem változik. A külső szélen így megnövekszik a forduló fokok szélessége, ami már esetenként itt nehezíti a járást.
Választhatunk betonozott lépcsőkart, ami a kőműves munkákkal együtt készül el, és majd az egyéb szakipari munkák kivitelezésekor kerül rá az igényünk szerinti burkolat. Előnye, hogy nagyon masszív alapot ad, bármivel könnyen burkolható, viszont a betonalap kialakítása elég körülményes. Kivéve az előre gyártott csigalépcsőket, amelyek bármelyike a kellő helyszíni felmérést követően előre legyártatható, és a helyszínen rövid időn belül beépíthető.
Az utólag beépített lépcsőket a rendelkezésre álló helyhez igazodva rendkívül változatos formában teljesen fa, vagy akár acél vázból, különféle burkolatokkal kombinálva lehet kialakítani. Az erre szakosodott cégek természetesen a tervezéstől a kivitelezésig, a beszerelést is beleértve mindent elvégeznek.
A belső térben épített lépcsők általában oszloppal megerősítettek, vagy öntartó szerkezetűek. Ezek egyre gyakrabban alkalmazott fajtája a lánclépcső, amely egymásra erősített tömörfa-, acél-, vagy beton lépcsőfoktartókból fokozatosan, és szabadon választott íveléssel, vagy töréssel, egyéb tartóelem alkalmazása nélkül alakítható ki.
Hasonló szerkezetű, általában központi oszlophoz rögzített és azonos szögállásnyival elforgatott foktartó konzolokból állítják össze a csigalépcsőket. Nem kimondottan helytakarékosak, viszont kétségkívül nagyon impozáns látványt nyújtanak. Inkább a külső széle mentén járható, mert az elkeskenyedő lépcsőfokokon már kényelmetlen a járás. Korlátját hárfás, azaz a mennyezetről alá függesztett, a lépcsők széléhez csatlakoztatott tartópálcákhoz erősítik. Nyitottabb jellegűek a csak hajlított fa, vagy fémrúd korláttal és a fokokra erősített pálcás kivitelű korláttal övezett csigalépcsők.
Az íves lépcsők hasonlóak a csigalépcsőkhöz, ám ezeknél helyigényesebbek. Fokaik a belső ívhez közel is járhatók, mivel a fokok nem érnek az ív középpontjáig, így szélességük a belső oldalon is kielégítő méretű lehet. Általában öntartó kivitelben készülnek, elegáns íveltségüket követő fokaikat két – oldalról ívben hajlított – kísérő palló fogja össze öntartó lépcsőkarrá. Rendkívül impozáns szerkezetek, különösen, ha nagyobb terű helyiségben kapnak hangsúlyosan kiemelt helyet.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: lépcső, tetőtér

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Lépcsőtervező avatarja

Lépcsőtervező         lépcsőfokok aránya

A lépcsőfokok arányát a "2×fellépő+belépő=60-64cm" -es képletből számíthatjuk ki. A 16,5cm-es fellépő valóban nagyon kényelmes, de egy ilyen lépcsőnek rengeteg hely kell. Például 310cm-es magasságkülönbség áthidalásához már így 19db fellépőre van szükségünk. Ez 18db belépőt jelent ami (csak 61cm-es lépéshosszal számolva) egyenként 28cm-jelent. Ez mindösszesen több mint 5 méteres alaprajzi hosszúságú lépcsőt eredményez. Ha a lépcsőnk fordul egyszer akkor ez azt jelenti, hogy a fordulóra kb. 0,7m-t számíthatunk, a maradék 4,3m-t pedig eloszthatjuk a két lépcsőkar forduló nélküli hosszán.
Tapasztalatom szerint azonban ennyi helyet nem áldoznak az építtetők a lépcsőre. A gyakorlatban sokkal inkább az a kérdés, hogy mi a minimális födémnyílásméret. Egy nagyon meredek lépcső esetén is szükségünk van minimum 2 méter + a födém vastagság, alaprajzi hosszra a nyílásban.
A lépcsőszámítást sokan felületesen végzik, így sokszor túlságosan meredek lépcső a végeredmény. Honlapomra szerkesztettem egy lépcső számoló oldalt, ahol bárki on-line kiszámolhatja lépcsőjének szükséges paramétereit.
http://www.lepcsok.eoldal.hu/cikkek/lepcso-szamitas.html
Remélem sokaknak segít majd.
Üdvözlettel:
Füleki Tibor

Újra élhető tetőtér

A régebben – 20-30 évvel ezelőtt – készült beépített tetőterek kapcsán sokszor rögtön azok aproblémák jutnak eszünkbe, hogy„nyáron elviselhetetlenül meleg van”, télen pedig „hiába fűtünk, hideg...


Lépcső alatti holttér kihasználása

A lakásban sok helyen keletkezhetnek kihasználatlan holtterek. Ha van elég helyünk egy nagyobb lakásban ez még jó is, mert ha nincs minden tele, kellemesen szellős, rendezett lesz az...