Burkolatok védelme Otti módra

2015-11-23 10:22:47 | Módosítva: 2015-11-24 13:31:40

Általában a különböző természetes kő-, beton-, műkő termékek kisebb-nagyobb mértékben szívják a vizet. A vízzel kevert öntvények –, mint a beton is – kötéskor az elpárolgó keverővíz helyén kapillárisokat tartalmaznak. Minél nagyobb mennyiségben tartalmaz a keverék vizet, annál nagyobb a porozitás, ami ennek a kapilláris rendszernek köszönhető.


A kőnek lelke van, ezért ápolni kell!

A természetes üledékes kőzetek az évmilliók alatti nyomástól és az összetevőktől egy kialakult szerkezettel rendelkeznek, melyek hasonlítanak a mai mesterséges öntött anyagokéra. Kissé túlzóan azt is állíthatjuk, hogy a beton illetve a műkő az időben felgyorsított kőzetképződés egy formája. A természetben a mészkövek, márványok, breccsák (törmelékkövek), konglomerátumok, vagy éppen a homokkő pontosan ennek a kialakulási szisztémának a természetes változatai. Említettük a nyomást, és az időt is. A mai építőipari környezetben idő nincs (kevés) a nyomást pedig a különböző technológiai lépések helyettesítik, sokszor napok alatt.





A természetben legkevésbé a vulkanikus kőzetek (gránit, bazalt) szívják a vizet, persze a tufásodott kövek jobban (pl. riolit tufa). A mi szempontunkból a legfontosabbak most a betonelemek és a műkövek. Itt általában figyelembe kell venni, hogy a kötőanyag a cement, aminek a kötéséhez és a hidratáció létrejöttéhez víz kell. A víz egyfajta közvetítő anyag, ami egyrészről azért fontos, mert azon keresztül jönnek létre a kovalens kötések is, másrészről azért, mert a megfelelő tartalmú víz segít hozzá, hogy bedolgozható legyen az anyag. Amikor elindul a kötés, majd később a szilárdulás, akkor a víz elpárolog, a kapilláris hálózaton belül. Ezt úgy képzeljük el, mint a testben az érhálózatot. A kapilláris rendszeren tehát képes közlekedni a víz.


Impregnálás és felületkezelés

Ha el akarjuk kerülni, hogy a víz bejusson a betonba, és az anyag ne fagyjon szét, illetve a különböző szennyező anyagok, zsírok olajok, kóla, vörösbor, kávé stb. ne tudja beszínezni a felületet, akkor az impregnálás és felületkezelés lehet a megoldás. Itt rögtön felvetődik két olyan fogalom, ami között különbséget kell tenni.

Az impregnálás gyakorlatilag azt jelenti, hogy távol tartjuk a kezelendő felületünktől ezeket az anyagokat. Az impregnálók általában eltűnnek a felületen, beszívódnak, és úgy töltik ki a kapilláris kamrákat.

A felületkezelés, ezzel szemben az, amikor a beton, műkő felületén képezünk egy vékony réteget, ami nem csak beszívódik, de látható marad. A felületkezelő szerek általában ipari anyagok, és a felszínt esztétikailag, valamennyire módosítják. Tehát létrejön egy vékony „hártya” a felületen, amely szemmel is érzékelhető. Ez burkolattól függően lehet fényes, selyemfényű, vagy matt hatású.


Számos különböző kisebb nagyobb cég foglalkozik impregnáló szerekkel, és felületkezelő anyagokkal. Nyilván az összest felsorolni lehetetlen. Kár kísérletezni az összes gyártó között, ha az ember megtalálja a megfelelő anyagot, akkor érdemes ezt az anyagot minél jobban kitapasztalni.

Az Otti – ugyanúgy, mint a ragasztásnál, fugázásnál – itt is MAPEI termékeket szokott javasolni, illetve a Smiling House szilikon alapú termékeit. A MAPEI StainProtection impregnáló anyag beszívódik a felületbe, és meghagyja a felületnek az eredeti színét, színmélységét, struktúráját, árnyalatát. Ehhez hasonló segédanyag még a Creme Protection, amely erősen víztaszító szer. Ezek mellett vannak felületkezelő szerek. A Smileing House termékek, amik szilikon alapú felületkezelő szerek, valamennyire – színben és struktúrá­jában – befolyásolják a felületek milyenségét, legtöbbször színelmélyítő hatásúak (pl. a Deep Shine).

Mapei anyag még a kétkomponensű Mapefloor Finish58w szaténfényű felületkezelő. Ez főleg vízszintes területek kezelésére alkalmas, mert a padlónak jól áll az enyhén selyemfényű hatás. Az I600w egy fényesebb megjelenésű, kétkomponensű felületkezelő gyanta, amely viszont jelentősen befolyásolja a burkolat megjelenését.



Viaszok

Ennél a témánál mindenképpen említést kell tenni a viaszokról is. A metálviaszok nem természetes anyagok, ezek ipari viaszok, korszerű termékek. Viszont viaszolt fenyőbútort már mindenki látott, így el tudjuk képzelni ennek az anyagnak a megjelenését. A Terrazzóknál és a sima felületű burkolatoknál alkalmazzunk viaszt, ami dekoratív megjelenést biztosít a burkolatnak, szó szerint „jól áll neki”. A félfényes Mapelux Opaca vagy a fényes Mapelux Lucida segédanyagban biztosan nem csalódunk, igazán igényes megjelenést biztosít exkluzív padlónknak!.

Az impregnáló és felületkezelő anyagokat is festőszerszámokkal lehet a felületre felvinni, mint például ecsettel, hengerrel. A viaszok esetében a takarításkor használatos moppal érdemes próbálkozni, amely egyenletesen, nagy felületen képes eloszlatni az anyagot.




További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Fagyvédelem a gazdálkodásban

A gazdálkodásban a legnagyobb kárt ugyan a tavaszi fagyok tudják okozni, de a fagyveszély már a tél folyamán is fennáll. Bár a globális klímaváltozás – és nem globális felmelegedés –...


Fagyokkal dacoló növényeink

Télen egyes növényeinkre fagyveszély leselkedik, hiszen vannak biztonsággal fagytűrő fajok, és vannak olyanok, melyek csak bizonyos hőmérsékletig fagytűrők. Némelyeknél nem is a fagy, hanem a...