Kérdések és válaszok az ErP rendelet kapcsán

2016-02-12 09:49:49 | Módosítva: 2016-02-12 10:10:00

Úgy véljük, az ERP rendelet és annak módosítása, illetve halasztása kapcsán számtalan kérdőjel fogalmazódik meg. Nem csak az, hogy a gyártók és forgalmazók hogyan gondolkozzanak az elkövetkező időben, hanem az is, hogy miként mérlegeljen a felhasználó, a lakosság, ha fűtőkészülékének javítását, cseréjét, korszerűsítését tervezi. Kérdéseinket Versits Tamás okleveles épületgépész mérnöknek, a Weishaupt Hőtechnikai Kft. Fűtési rendszerek üzletágvezetőjének tettük fel.


Az Energiahatékonysági rendeletek magyarországi bevezetése nem a most fókusztémában álló 813/2013/EU (2013. augusztus 2.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló rendelettel kezdődött. Ezt megelőzően mind a hagyományos izzók, a hagyományos mosógépek, a hagyományos TV készülékek, a hagyományos hűtőszekrények és az egyedi (helyiség) hűtőberendezések (rossz szóhasználattal a split-klímák) már átestek ezen a szabályozáson, és mindenki számára egyértelmű és világos volt ennek szükségszerűsége. Ha bemegyünk egy üzletbe, ma már olyan berendezéseket keres a szemünk, ahol az energiacímke egy alacsony fogyasztású készüléket mutat.

Leegyszerűsítve, a központi fűtőkészülékek a soron következő lépés, és most ez okozza a legnagyobb érdeklődést mind a felhasználók, mind a gyártók, forgalmazók körében. A gyártók már 2013. augusztusától ismerik a rendelet tartalmát és valójában ezt a dátumot megelőzte a 2009. évi ecoDesign (energiacímkézéssel összefüggő) irányelv, ahol már előre volt vetítve az út. Ez az út az energiatakarékos, a rendelkezésre álló primer energiát – esetünkben a földgáz – a lehető legjobb hatásfokkal hasznosító kondenzációs technika. Már most – a türelmi időszakot megelőzve – látható, hogy a gyártók kínálatában a hagyományos készülékek kivezetésre kerültek, és helyükre megjelentek a kiváltó kondenzációs készülékek. Fontos megemlíteni, hogy a 65/2011. (IV. 15.) Kormányrendelettel, a korábban már ismert 2015. szeptember 26-ai dátum, egy türelmi idővel 2016. július 1-ig eltolásra került. Ez az engedmény csak és kizárólag az egyetemes szolgáltatásra jogosultakat (megint leegyszerűsítve a „rezsicsökkentetteket”) érinti.


Hogyan tervezzenek a tervezők és milyen megoldási lehetőségei vannak a felhasználóknak, ha új berendezés vásárlásán, a régi cseréjén, vagy csak egy komolyabb javításon gondolkoznak?

A szakági tervezőknek is a rendelet értelmében kell az Elosztói engedélyeshez benyújtaniuk a tervköteles eljárásban létesí­tendő gázfelhasználó berendezésről szóló tervdokumentációt, és nyilatkozniuk arról, hogy az ErP rendeletek értelmében, annak határidejeit figyelembe véve készítették el a tervet.

A felhasználók közül főleg az egyetemes szolgáltatásra jogosultak esetében kell vizsgálni a helyzetet, hiszen a lakosság érintetett a leginkább ebben a kérdésben. Ennek oka, hogy olyan mértékben használódott már el a gázkészülék park Magyarországon, hogy több százezer készüléknek az azonnali cseréje is indokolt, nem csak energiahatékonysági kérdések, hanem műszaki kérdések miatt is. A Rendelet alapjaiban a forgalomba hozatalt tiltja meg. Ami a határnap előtt forgalomba lett hozva (pl. a kereskedő raktárában vagy a felhasználó lakásán dobozban van), azt nem érinti a rendelet. Viszont a 65/2011. (IV. 15.) Kormányrendelet az üzembehelyezést is kiköti a nem ErP-s készülékek esetén, ami azt jelenti, hogy az előbb említett – már forgalombahozott – készülékeket a türelmi idő végéig át kell adni, üzembe kell helyezni! Ez szigorúbb előírás, mint más EU Tagországokban, de enyhébb, mint ha 2015. szeptember 26-tól minden készülékre ez a szabály vonatkozna. Hangsúlyozni kell itt is, hogy ez az engedmény csak az egyetemes szolgáltatásra jogosultak esetén áll fenn!

Le kell szögezni, a jog ebben az esetben sem hatályos visszafelé. Magyarul, nem kell a rendelet hatására a gázkészüléket kötelezően kicserélni. Ha viszont javíthatatlanul tönkrement vagy a felhasználó tudatosan energiahatékonyabb fűtési megoldásban gondolkodik, akkor már csak a rendeletben foglalt szezonális hatásfok követelményeket kielégítő készülékeket lehet felszereltetni.

Vajon mi várható a háromnegyed éves haladék letelte után?

2016 nyarán letelik a türelmi idő és már csak mind a forgalomba hozatalban, mind a felszerelésben csak a rendeletnek megfelelő készülékek jöhetnek szóba. A nem megfelelő készülékek sajnos okafogyottá válnak. Meg kell jegyezni, hogy a rendelet foglalkozik kivételekkel is, ami a gyűjtőkémények esete. Mivel ebben a kérdésben még nagyon sok a nyitott kapu, pl. technológiai-műszaki lehetőség az átépítésre, módosításra, valamint a kivételekre forgalomba hozható készülékek 2018. szeptember 26-ig, a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó új rendelet életbelépéséig fennmaradnak, nem lehet egyértelmű nyilatkozatot tenni.

Mi lesz, ha a raktárakban még akkor is jelentős számú eladatlan készülék marad?

A kereskedők, gyártók igyekeztek úgy menedzselni a készleteiket, hogy a 2016. tavaszi időszakban, azaz a fűtési idény végéig fogyjon el a beraktározott mennyiség, hogy ne okozzon problémát egy esetleges dömping-áron kihelyezett mennyiség a piacon, illetve a felhasználók fogyasztói szokásának megváltozása – azaz már csak energiahatékony készülékeket keressenek – találkozhasson a kínálattal. Szakmai információk alapján nem prognosztizálunk megmaradó, zavart okozó mennyiségű készleteket.


Pontosan milyen készülékek forgalmazását tiltja meg az ERP rendelet?

Egy új fogalom kerül be a köztudatba, az pedig a szezonális hatásfok. Ennek a mérőszámnak vagy jellemzőinek van egy nagyon fontos ismérve. Korábban a kémiai úton előállított energia (égés) hatékonysága a tüzelőberendezésekben a fűtőértékre lett meghatározva. A fűtőérték olyan mértékegység, ahol ennek értékét úgy kell értelmezni, hogy az égéstermékben, az égés során keletkezett vízgőz (H2O) légnemű (gőz) halmazállapotban van, és az égéstermék-elvezető berendezésen (kémény) veszteségként távozik. Ebből fakadóan alakult ki a kondenzációs készülékek 100% feletti hatásfok értéke, mert – ahogy a neve is mutatja – a vízgőz lekondenzálásával kinyerhető energia hozzáadódott. Az új hatásfok számítási módszerben új bázisra helyezik a számítást, és fűtőérték helyett az égéshő lesz a vonatkozási alap. Így minden kémiai úton (égés) energiát előállító berendezés hatásfoka, illetve szezonális hatásfoka 100% alatti érték lesz. Csak a hőszivattyúknál lesz 100% feletti hatásfok érték, ahol a létrehozott energiamennyiség tartalmaz regeneratív energiahányadot is.


A rendelet azon készülékek forgalomba hozatalát tiltja meg, ami ennek a szezonális hatásfok követelménynek nem felel meg. Honnan lehet ezt tudni, hogy megfelel-e vagy sem? A felhasználónak nem kell számokat megjegyeznie, számára vezették be az energiacímkét, az energiahatékonysági osztályba sorolást. A minimális szezonális hatásfok követelmény a 86%, ami a besorolás szerint a „B” energiahatékonysági osztályt jelöli. A legtöbb kondenzációs készülék „A” osztályú. Összehasonlításképpen a hagyományos, régi, kéménybe kötött, gravitációs levegőellátású gázkészülékek energiahatékonysági osztálya „C”, vagy rosszabb.


Mi lesz a konvektorokkal?

A helyiségfűtő berendezések, konvektorok energiahatékonysági rendelete 2018 évben érkezik. A keretfeltételek kidolgozása gőzerővel folyik, mert az EU más területein is, de Magyarországon nagyon nagy darabszámban van konvektorokkal fűtött lakóingatlan.


A későbbiekben nagy számban beszerelt kondenzációs kazánok égéstermékének kicsapódó, erősen savas melléktermékét a csatornába vezetik. Nem fog-e ott ez problémákat okozni?

Ha minden hőtermelő berendezés kondenzációs lesz, és ebből adódóan a keletkezett kondenzátum a közcsatornába kerül, akkor feltétlenül a szennyvíztisztítási technológiát hozzá kell igazítani a megváltozott kémhatás miatt, vagy pedig lokálisan, közvetlenül a keletkezés helyén kell a kezelést (semlegesítést) megoldani. A hatályos előírások a 70 kW feletti teljesítmény esetén keletkező kondenzátum mennyiségéhez írnak elő konzultációt a közműszolgáltatóval. Ha az energiahatékonysági törekvések intenzitása azt jelentené, hogy ez a téma aktuálissá vált, akkor tartanánk ott, ahol más európai országok már évek óta vannak. Több tagállamban már a 2000-s évek óta az új ingatlanokban csak kondenzációs készülékeket lehet felszerelni.


Mi lesz a már nem forgalmazott készülékek alkatrész-utánpótlásával?

A gyártók szabad akaratukból meghatározhatják, hogy a kötelező alkatrészellátást követően meddig tartják fenn az ellátást. A gyakorlat azt mutatja, hogy egy adott készülék kivezetését követően 15 évig lehet még pótalkatrészt kapni, de találkozunk 20 éves ellátottsági mutatókkal is. A technikai fejlődés ma már azt mutatja, hogy az energiahordozók liberalizációja folytán lehet, hogy most gázzal, jövőre elektromos árammal, holnapután hybrid rendszerekkel fogjuk a hőenergiát előállítani. A mai kor készülékei nem az „örökkévalóságnak” készülnek. Ez egyrészt az előbbi gondolatmenet miatt jó, másrészt a fogyasztó szempontjából kedvezőtlen, mert javítani, cserélni kell.


Hogyan alakulnak a javítási lehetőségek, nem fognak-e javításnak álcázni készülékcseréket?

Amennyiben jogkövető magatartást tételezünk fel mind a fogyasztó, mind az iparos részéről, akkor nem, különben fenn áll ennek is a lehetősége. Bizonyos technikai módosítások gátolják az ilyen beavatkozásokat és a Kéményseprők által használt vonalkódos matrica is visszatartó erő lehet. Hogy mit nevezünk nagyjavításnak, az viszont egy érdekes kérdés! Ha mindent kicserélünk, csak a készülék burkolata marad meg, akkor felmerül a kérdés, hogy van-e értelme ennek, és nem drágább-e, mint egy új készülék felszerelése? Mindenesetben nem csak a beruházást, mint költséget kell mérlegelni, hanem a működtetési költségek alakulását is. Fontos, hogy a beruházást a teljes életciklusra vetítsük, mert ami ma drága, az holnap sokat takarít meg, és fordítva.    ?


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Ökodesign irányelv

Jövő év szeptemberétől fűtőberendezéseinkre és az ezzel összefüggő berendezéseinkre új, az eddiginél szigorúbb szabályokat vezet be az Unió, ebből kifolyólag hazánk is. Az új szabályozás jogi...


Ablakcsere előtt

Ablakcserére szeretnék pályázni, műanyag ablakot szeretnék cserélni a konyhában és 2 szobában. Mennyibe kerül? Ez a kérdés napjában sokszor hangzik el. A nyílászáró piacon jártas szakember ezt a...