KNE: közel nulla energiaigényű épület

2016-03-26 08:33:59 | Módosítva: 2016-03-26 08:47:12

Az elmúlt 60 évben az újonnan épülő épületek komfortosság tekintetében sokat fejlődtek. A komfortosság javulásával együtt az épületek energiafogyasztása, fenntartási költsége és építési költsége is növekedett. A változások következtében nagyban megváltozott az épületekről alkotott képünk, azok iránt támasztott elvárásaink, és jelentősen átformálódtak maguk az épületek is.


Új rendeletek és követelmények

A megnőtt hazai energiafogyasztás mellett az energiahordozók felvásárlásért folyamatosan erősödik a nemzetközi piaci verseny is. A több ezermilliárd forintos energiahordozó import jelentősen rontja Magyarország külkereskedelmi mérlegét, és kiszolgáltatottá tesz minket a nemzetközi piaci folyamatoknak. Emellett a fogyasztással együtt jelentősen megnőtt az épületek károsanyag-kibocsátása is. A kedvezőbb lakókörnyezet, a környezet védelme, Magyarország energiabiztonságának javítása és az épületek gazdaságos üzemeltetése szempontjából egyaránt fontos az épületek energiahatékonyságának javítása. Új épületek építésekor, energiatudatos és költségérzékeny tervezéssel minimális többletköltséggel javítható a tervezett épület energiahatékonysága. Ha az új épületet nagy energiafogyasztásúra építjük, később már csak sokkal magasabb költségen, komoly kompromisszumok árán lehet javítani az energiahatékonyságát.

2016 januártól változó követelmények

Annak érdekében, hogy segítsük az energia-hatékony építkezéseket, az uniós szabályozásnak megfelelően meghatározásra kerültek a közel nulla energiaigényű épületetekre vonatkozó követelmények. A tanúsítási rendszer is ezekhez a követelményekhez került illesztésre.

Magyarország az Európai Uniós tagságából adódóan 2016. január 1-jétől hatályba léptette a közel nulla energia igényű épületekre (a továbbiakban: KNE) vonatkozó követelményeket. Ezeknek a szabályoknak az épületek engedélyeztetése és kivitelezése esetén még nem minden esetben kell megfelelni; csak akkor, ha 2020. december 31-e után fog megtörténni az épület használatbavétele (hatóságok használatára szánt vagy tulajdonában lévő épületeknél 2018. december 31. után), és az építési engedély iránti kérelmet 2016. január 1-je után nyújtották be.

A költséghaszon-elemzések azt mutatják, hogy az építési költségek legfeljebb 10-15%-kal fognak emelkedni, de a többletköltségek a csökkenő energiafogyasztás révén megtérülnek. Gondos, költségérzékeny és energiahatékonyságra összpontosító tervezéssel a többletköltségek a fent említett 10%-nál jóval alacsonyabbak is lehetnek.


A követelményrendszer kialakításánál arra törekedtek, hogy az Európai Uniós elvárások kielégítése mellett a lakásépítések minél kisebb többletteherrel, minél egyszerűbb technológiákkal legyenek megvalósíthatók. Ennek megfelelően a követelmények enyhék, ezért egyes esetekben érdemes lehet a közel nulla energiaigényű követelménynél jobb kategóriájúra (BB helyett AA-ra) terveztetni épületünket. Az épületek energetikai tanúsítási rendszere is változott. 2016. január elsejétől a BB és az annál jobb besorolású (pl. AA) épületek elégítik ki a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményt. A változásnak köszönhetően a besorolási rendszer tájékoztatást ad arról, hogy a tanúsított épület a jövőben is korszerűnek fog-e minősülni.

A KNE épületek szabályozása a következő három rendeletben jelent meg a 2016. január 1. utáni időállapotban:

– az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló rendelet,
– az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló rendelet, és
– az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendelet.

Adás-vételnél is szempont

A korábbi szabályok szerint; ha új épületet építettünk vagy az épületünket, illetve a benne lévő lakásunkat el szeretnénk adni vagy kiadnák, el kell készíttetni annak energetikai tanúsítványát. A hiteles energetikai tanúsítvány létrehozásához az ehhez szükséges alátámasztó munkarész és alapadatok felötlésre kerülnek az Országos Építésügyi Nyilvántartásba, ahol az bárki számára elérhető. A tanúsítvány hatálya 10 év, így azt több adásvétel során is fel lehet használni. Ha az épületet felújítják, érdemes új tanúsítványt készíttetni a következő adásvétel, bérbeadás alkalmával.

A tanúsítás költségeinek csökkentése érdekében 2016. január 1-jétől a hat- és többlakásos épületek tanúsítása elvégeztethető az energia számlák alapján. Ugyanakkor nem minden esetben készülhet mérés alapján tanúsítvány, mivel az ehhez szükséges hiteles műszaki feltételek nem mindig adottak. A mérés alapján végzett tanúsítvány 10 év helyett csak 3 évig használható fel.

Amíg 2016. január 1-je előtt működő rendszer egy betűjellel jellemezte az épület vagy épületrész besorolását, addig az utána lévő rendszer két betűt használ, az előzőt duplázva (A–AA, B–BB,…). Erre annak érdekében van szükség, hogy a két eltérő rendszer és az abban kiállított tanúsítvány egymástól megkülönböztethető legyen. A már meglévő tanúsítványok 2016. január 1-jétől nem használhatók fel további tranzakciókhoz változatlanul. A korábban készült tanúsítványok alapján a tanúsítvány nyilvántartó rendszer egy pótlap kiállításával új tanúsítványt generál, ezt kell a továbbiakban használni.


A BB és annál kedvezőbb (pl. AA) besorolások megszerzésének alapfeltétele kis energiafogyasztás mellett az épület külső felületeinek nagyfokú hőszigetelő képessége és legalább részben megújuló energiákkal való ellátása. Amennyiben úgy véljük, hogy az épületünk megfelelhet a KNE követelményeknek és BB besorolást vagy jobbat kaphat, a soron következő bérbeadásnál vagy adásvételnél érdemes, de nem kötelező, újratanúsíttatnunk az épületünket. Ehhez az épületünknek jelentős hőszigetelő képességű szerkezetekkel kell bírnia, továbbá 25%-ban megújuló energiákat is hasznosítani kell.

Az kitüntető AA besorolás megszerzéséhez az alacsony energiafogyasztáson, a jó hőszigetelő képességen és megújuló energia-hasznosításon felül további feltételeknek kell megfelelnie az épületnek. AA vagy annál jobb besorolás csak olyan esetben adható:

– ahol a hőtermelő időjárásfüggő szabályozása megoldott,
– ahol a hűtési és fűtési rendszer helyiségenkénti szabályozhatósága megoldott,
– ahol az önálló tulajdonú vagy külön bérbe adható épületrészek energiafogyasztásának mérése külön, legalább költségosztók felszerelésével vagy egyedi mérőkkel megoldott. Így válik garantálhatóvá, hogy az AA épület valóban kiváló energetikai minőséget biztosítson.

Felújított épületek

A felújításra vonatkozó szabályok nem változnak, felújítások esetén továbbra is a költségoptimalizált követelményeknek kell megfelelni a 2014-ben kihirdetett változásoknak megfelelően. A felújítást, bár nem kötelező, mégis érdemes a KNE épületek szintjére (BB besorolásúra) végezni annak érdekében, hogy a felújított épület versenyképes maradjon a jövőben is.

Az Európai Uniós szabályozásnak megfelelően minden új épületnek 2021. után KNE épületnek kell lennie. A Magyarországi KNE követelmények kifejezetten az új épületek létesítésére vonatkoznak. A követelményeket a 2016. január 1-je után kezdeményezett építési engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni. Az EU szabályossal összhangban a magyar szabályozás egy átmeneti lehetőséget biztosít azok számára, akik még nem szeretnék KNE szintűre építeni épületüket a KNE követelményeknél enyhébb követelmények teljesítésére. Ennek megfelelően az, aki 2020. december 31-ig használatba veszi épületét, még enyhébb követelményeknek felelhet meg. Ettől függetlenül a 2014-es szabályváltoztatásnak megfelelően 2018. január 1. után benyújtott építési engedély iránti kérelmeknek meg kell felelniük a KNE követelményeknél enyhébb költségoptimalizált követelményeknek. A szabályozás azért ennyire összetett, és azért történik több lépcsőben a bevezetés különböző eljárásokhoz kötve, hogy az építtetők a saját döntésük szerint az Európai Uniós szabályoknak megfelelő módon a lehető legkésőbb felelhessenek meg a szigorúbb követelményeknek.


Ennek ellenére nem célszerű megvárni a véghatáridőt, okosabb már most a fenntarthatóság és értékállóság jegyében a megjelent KNE követelményekre terveztetni az épületünket. Az építési beruházások nagy értékűek és tartósak: akár 50-100 évig is fennáll egy épület, de a nagyobb felújításokig is általában eltelik 30-50 év. Gondolni kell arra, hogy a jövőben már csak KNE szintű épületek készülnek. Ha most nem KNE szintre készül az épület, 5-10 év múlva már elavultnak fog számítani. A ma jellemző építési gyakorlathoz képest a KNE szint elérésére fordított többletköltség idővel megtérül.

Műszaki követelmények

A követelményszint meghatározása során is arra törekedett a rendelet alkotója, hogy ésszerűen, a beruházók számára a legnagyobb mozgásteret biztosítsa. Ennél fogva a követelmények a legenyhébb műszaki szintűre kerültek meghatározásra.

Az épület fal, tető és egyéb, külső térre néző felületein a követelmények kielégítéséhez a legáltalánosabb esetben, a leggyakrabban alkalmazott ásványgyapot és polisztirol hőszigetelések tekintetében 16-30 cm hőszigetelés alkalmazása szükséges. Alkalmazhatóak természet-közelibb építőanyagok is, akár újrahasznosított papír, len, kender, gyapot, de akár, nagyobb vastagságban (30-60 cm) szalma vagy nádpalló is megfelelhet, a tűzvédelmi szabályok figyelembe vételével. A hőszigetelés kiváltható továbbá jó hőszigetelő képességű nagy vastagságú (40-60 cm) könnyű falazó anyagokkal is.

Az ablakok esetében háromrétegű üvegezés alkalmazása nem feltétlenül szükséges. Sőt a déli oldalon a napenergia hasznosulását a 3 üvegréteg kedvezőtlenül befolyásolva, rontja az épület megújuló-energiahasznosításának mértékét.

A követelmények kielégítéséhez az épület határoló felületein alkalmazott nagy hőszigetelő-képesség elérésen felül, a megújuló energiák hasznosítására is gondolni kell. A megengedő követelmények miatt az alábbiakban felsorolt technológiák közül jellemzően elegendő csupán egyet alkalmazni.

Délre tájolt üvegezés

Különösen családi házaknál nagyon kevés többletráfordítással, vagy szerencsés esetben akár többletráfordítás nélkül is alkalmazható. Az épületet délre tájolva a nappali és más, huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség, lehetőség szerint teljes déli felületét üvegezéssel ellátva. A költséghatékonyság érdekében célszerű fix üvegezést használni kevés nyíló felülettel.

Nagy üvegfelületek esetén a nyári túlmelegedés elkerülése érdekében gondolnunk kell a külső oldali árnyékolásra. Ezt a célt akár lombhullató nővények ablak elé ültetésével is elérhetjük, de kívül az ablakra szerelt redőny, roló, zsaluzia is biztos megoldást jelent. Délre tájolt üvegezéssel a 25%-os előírt megújuló energia részarány általában csak nagyon nagy üvegezési részarány mellett teljesíthető.


Biomassza kazánok

Kisebb épületnél fatüzelésű faelgázosító kazán, esetleg pellet kazán alkalmazása célszerű. Annak érdekében, hogy nyáron ne kelljen tüzelnünk, érdemes a használati meleg víz ellátására napkollektorral kiegészíteni a rendszert. Nagyobb épületeknél szalmabála tüzelésű vagy más mezőgazdasági mellékterméket tüzelő kazán jöhet számításba. Ezt elsősorban abban az esetben célszerű alkalmazni, ha a mezőgazdasági melléktermék saját forrásból áll rendelkezésre.

Földcső (avagy talajkollektoros levegő előmelegítés)

Kevéssé ismert, és ritkábban alkalmazott megoldás a bejövő levegő előmelegítésére alkalmazott földcső. Ilyenkor a legalább 10 cm átmérőjű csőkígyón keresztül beszívott levegőt a talaj hője télen előmelegíti, nyáron előhűti. Nem azonos a hőszivattyúval.

Napkollektor

A napkollektor elsősorban a nyári kisebb, és részben a téli használati meleg víz igény ellátására alkalmas. A napkollektor ideális kihasználtságát árnyékmentes tetőkön lehet biztosítani. Jelentős arányban elsősorban családi házakon jöhet számításba. Abban az esetben, ha a téli használati meleg vizet is szeretnénk kiváltani, érdemes lehet 45°-nál meredekebb szögben telepíteni a kollektorokat, mivel télen a napsugár beesési szöge kisebb. A pontos méretezést a kérdésben jártas szakemberre kell bízni. Az elsősorban a nyári vízigényre méretezett napkollektorral önmagában a 25%-os előírt megújuló energia részarány általában csak részben teljesíthető.

Áramfejlesztők megújuló energiával

Megújuló energiákból történő áramfejlesztésre és annak hasznosítására számos lehetőség kínálkozik. A közismert fotovillamos áramfejlesztő (napelem) mellett a jóval költséghatékonyabb szélgenerátor a két leggyakrabban alkalmazott mikro erőmű. Még nagyobb költséghatékonysággal mikró-vízierőműveket is lehet vásárolni. Sajnos Magyarországon a működésük alapfeltételét biztosító nagy esésű patakok ritkák. Nagyobb léptékben, épületegyüttesek ellátására mezőgazdasági termeléssel kombinálva alkalmazhatóak a biogázzal működő gázmotorok.

Naptér építése (télikert)

Hasonlóan a délre tájolt üvegezésekkel hasznosítható a nap energiája az épülettel egybeépített naptér segítségével. A naptér egy, az épület déli oldalánál lévő üvegezett helyiség. Ezt a helyiséget alkalmazhatjuk közlekedőként, előszobaként, tárolásra vagy akár télikertként is. A naptér esetén is komoly gondot kell fordítani a bevilágító felületek külső árnyékolására. A naptér esetén számolni kell azzal, hogy ha külön hőleadóval (például radiátorral) fűtésre kerül, akkor növelni fogja az épület energiafogyasztását.


Hőszivattyúk

A környezetünkben lévő hő – legyen az talajban, vízben, vagy a levegőben – hasznosítására alkalmazhatunk hőszivattyús technológiákat. A hőszivattyús berendezések telepítése igen drága, és a leggyakrabban a szivattyúzáshoz elektromos áramot használnak, ami szintén nem olcsó, ezért a hőszivattyús rendszerek különösen precíz tervezést igényelnek, és csak nagyon jól hőszigetelt épületeknél javasolhatóak. A hőszivattyús rendszer költséghatékonysága jelentősen növelhető, ha elektromos motor helyett gázmotorral történik a meghajtása. A KNE követelmény teljesítéséhez elégséges az is, ha csak részben, például csak az őszi és tavaszi időszakban történik hőszivattyúval a fűtési energia előállítása.

Ritkább esetben az előző fejezetben leírtaknak megfelelő épület már akár KNE követelménynél 20%-kal kisebb energiafogyasztású AA besorolásba is kerülhet. Ehhez azonban jellemzően az ott felsorolt technológiák közül több együttes alkalmazására is szükség van.

Az AA besorolás eléréséhez a felsorolt technológiák mellett alkalmazható még a gépi szellőztető rendszerbe épített hővisszanyerő. Ez a berendezés az épületből kilépő levegő hőjének újrahasznosítását biztosítja. Az AA+ besorolás vagy annál jobb elérése, ilyen berendezés nélkül csak nagy mennyiségű áramfejlesztő telepítésével képzelhető el. A levegő hővisszanyerő hatékony működésének az alapfeltétele, hogy az épület légzáróan tömített legyen. A hagyományos tégla és beton épületek esetén elsősorban azt kell biztosítani, hogy az ablakok és ajtók körül a belső oldalon légzáró tömítő fólia készüljön, továbbá a tégla és beton falazóblokkok mindkét oldala vakolt legyen. Amennyiben a ház fa- vagy acélvázzal készül, teljes felületű légzáró fóliát kell kapnia, ami alapos tervezést és kivitelezést igényel.

A nagy tömítettségű épületeknél gyakori probléma, hogy a nem kellő szellőztetés és a háztartási vegyszerek miatt penészesednek a falak, és allergiás megbetegedések alakulnak ki, mivel a fűtési szezonban nem szívesen nyitunk ablakot. A hővisszanyerők alkalmazása segít az épületben keletkező pára elszállításában, mivel a keletkező pára 75-95%-a légcsere útján távozik és csupán 5-25%-a távozik a falon és a tetőn átdiffundálva.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Milyen a jó kémény?

Összegyűjtöttük az ismérveket.


Energia pazarlásaink

Az energia takarékossági tippekkel foglalkozó cikksorozatunk második részében a mosásról, a fűtésről és az elektromos készülékek stand-by üzemmódjáról írunk. Miért érdemes alacsony hőfokon mosni, a...