Chili: a méregerős fűszer

2016-03-26 08:54:41 | Módosítva: 2016-03-26 09:01:32

És a jelző nem vicc! Az erősebb fajták olyan magas hatóanyag tartalommal rendelkeznek, hogy ha a velük való munka során nem mosunk kezet, és a szemünkbe nyúlunk, örökre megvakulhatunk. Azért szerencsére a legtöbb chili nem ennyire erős, de érdemes betartani a szabályt, hogy kézmosás nélkül ne érjünk a szemünkhöz, a porát ne lélegezzük be. Aki nem szereti a csípős ételeket dísznövényként is tarthatja e színes paprikafajtákat.


Gyógyhatású fűszer

A chilifélék csípősségét a kapszaicin adja, mely vegyület számos gyógyhatással rendelkezik. Képes megakadályozni a zsírsejtek növekedését, serkenti az emésztést és a vérkeringést. Antibakteriális hatásának köszönhetően tisztítja a felső légutakat. Fogyasztása során a gyomrot olyan váladék elválasztására készteti, mely a gyomor nyálkahártyának védelmet nyújt az irritáló anyagok ellen, így csökkenti a gyomorfekély kialakulásának esélyét – tehát pont ellentétes hatású, mint gondolnánk, hogy az erőssége megterheli a gyomrot.


A szív és érrendszer védelmét is biztosítja. Külsőleg fájdalomcsillapító hatású, használható reumás panaszok enyhítésére, de hatásos lehet fogfájás tüneti kezelésére is. Mitől csípős? A kapszaicin hatóanyag ingerli a szájban lévő fájdalomérző idegvégződéseket. Érdekesség, hogy ha a túlcsípős falat miatti fájdalmat enyhítenénk a szánkban, azt vízzel feleslegesen próbáljuk, ám a kapszaicin alkoholban oldódik, tehát azzal eredményesebbek lehetünk. Érdekes vizsgálati eredmény e paprikákról, hogy azokban az országokban, ahol használata mindennapos, a helyi konyha alapfűszerei közé tartozik, (Mexikó, India stb.) ott többféle daganatos betegség ritkábban fordul elő.


A Scoville-skála

A Scoville skála Wilbur Scoville-ről kapta a nevét. E mértékegységrendszert 1912-ben alkották meg, mely arra szolgál, hogy meghatározzák segítségével a paprika csípősségét a kapszaicin mérésével. A skála nullánál kezdődik, a másik szélsőérték 16 millió, de ez már a tiszta kapszaicin, amitől azért igen távol állnak még a legerősebb chili paprikák is. A nullaegységű paprikák közé tartozik például a zöldpaprika, vagy éppen a kaliforniai paprika, tehát a teljesen csípősségmentesek. A Scoville teszt lényege, hogy a vizsgált paprikából oldatot készítenek, amit addig hígítanak cukros vízzel, amíg a csípős ízt érezni lehet. A csípőséget tehát a hígítás mértéke határozza meg. A Habanero chilifajta esetében, ami akár 350 000 SHU (Scoville egység) értékű kivonatot is produkálhat, több mint 350 000-szeresére kell hígítani ahhoz, hogy ne lehessen érezni erejét. A legerősebb paprikánk a Magyarországon gyakran termesztett csípős fajták közül úgy 8000 SHU értékű, az enyhén csípősek pedig 500-1000 SHU értékűek lehetnek. A thai chili több mint 100 000 SHU, a Red Savina pedig több mint 580 000 SHU csípősségű. Jelenleg a világ legerősebb chilije a Naga Jolokia, ami akár 1 000 000 SHU erősséget is elérhet.


A chili paprikák

A chili fajták a nálunk termesztett erős paprikáknál jóval erősebb, csípősebb, maróbb ízű paprikafélék. Az általában téglavörös chili termést megőrlik, és a port önmagában is használják fűszerezésre, de keverékben is alkalmazható. A chilik termesztése semmivel sem nehezebb más nálunk ismertebb paprikák tartásánál. Tarthatjuk cserépben is, bár szabadföldben jobban nő. Kiültetési időpontja későbbi más paprikákhoz viszonyítva, mert szeretik a meleget. A chili magoknak 20 °C van szükségük a csírázáshoz, a termés éréséhez pedig 30 foknak, vagy még annál is melegebbnek kell lennie. Az éjszakai hőmérsékletnek nem szabad rendszeresen 15 °C fok alá esnie. A chiliknek gyenge száraik vannak. Ha túl sok termés képződik rajtuk, letörhetnek, ezért érdemes megtámasztani őket. Fő és nálunk szinte egyetlen kártevőik a fonálférgek elhervasztják a növényt, ami minden látható ok nélkül elpusztul. A fonálférgek jelenléte azt jelzi, hogy tápanyagban szegény a talajunk, de ha elég mulcsot és komposztot keverünk a talajba megelőzhetjük a fonálféreg fertőzést. Amennyiben chili port, vagy őrölt chilit szeretnénk készíteni a saját termésünkből akkor jó, ha a növényen hagyjuk őket, amíg összezsugorodnak és megszáradnak. Friss fogyasztásra szánt terméseket akkor vágjuk le a növényről, amíg még fényesek és húsosak. A leszedett gyümölcs egy hétig áll meg a hűtőben zárt zacskóban. Többféleképpen meg lehet szárítani, szárítóban, a napon, de akár fel is fűzhetjük madzagra.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Fura növények a ház körül

A divatnak nem csak a ruhaiparban van szerepe, hanem az élet minden területén. Az egynyári növényeket, a muskátlikat, petúniákat is adivatirányzatoknak megfelelően nemesítik. A kertészet más...


Chili: gyógy- és fűszernövény is

A chili paprika érdekes helyet foglal el a kultúrnövények között. Rendelkezik gyógyhatással is, fűszer is, ám mégis élvezeti termékként tartjuk számon. Zöldségként termesztik, de nem...