Régi kerékpárok rehabilitálva

2016-05-16 08:54:11 | Módosítva: 2016-05-16 09:29:38

A városi környezetben az újszerű megoldásokkal felszerelt bringák a menők, „szakadt” gépet alig látni. Vidéken több a régi, sőt, van amelyik „több generációs”, azaz apáról fiúra szál. Az állapotuk persze ennek megfelelően elég sok kívánnivalót hagy maga után, főleg a küllemük és ápoltságuk tekintetében.


Megéri a fáradságot

A fiatalabb generációban azonban mintha feltámadt volna a régi biciklik iránti törődés, és egyre több ilyen öreg kerékpárt hoznak rendbe. Ennek persze vannak nagyon igényes és a korhűséget szem előtt tartó követői, akik kimondottan a nagyon régi bicikliket szeretnék igényesen, eredeti állapotuknak megfelelően helyre állítani. Az ő dolguk azonban nem könnyű, a pótolandó eredeti alkatrészek felkutatása sok utánjárást és kitartást igényel.

Sokkal előnyös helyzetben vannak azok, akik a közelmúlt „strapakerékpárjainak” a rendbetételét tűzik ki célul. Az ilyen strapabiciklik felújítva nagyon ideálisak városi használatra és túrákra is, mert jó felépítésűek, ideális az áttételük, könnyen hajthatók sík úton, vagy akár kisebb emelkedőkön is. Kényelmesek, és a nyergük rugói szinte kisimítják a kisebb gödröket. Az eredeti állapottól való egyedi eltérések is sokszor az előnyükre válnak.


Ilyen használt bicikliket szerencsés esetben elég olcsón lehet vásárolni, és a felújításuk – az esetleges csere alkatrészek költségét is beleszámítva – végül a 40 000 Ft-ot is alig haladják meg. Hogy megérik-e, az mindenki maga döntheti el, viszont arra számítani kell, hogy ez jelentős időráfordítást igénylő feladat. Az eredmény viszont szinte minden útvonalra használható, strapabíró kerékpár lesz.

Használt gép vásárlásakor nem érdemes 10 000 Ft-nál sokkal többet adni érte, és azt is csak akkor, ha nincs nagyon leamortizálva. A koszos és olajos sárlerakódásokat érdemes jobban átvizsgálni, a rozsdás részeket meg pláne. Ezek a gépek acélvázasok, a muffoknál és egyéb helyeken a rozsda meggyengítheti a hegesztéseket és a csövet is. A kerekek, a kormány- és hajtókar csapágyak kotyogását sem árt ellenőrizni, és a kerékagyak állapota sem lényegtelen. Az abroncsok, gumik állapota már kevésbé, mert ezeket esetleg hasonlóra könnyen cserélhetők, bár nem árt ehhez szakértő tanácsát is kikérni. Nem feltétlenül kell a gumiperemes változatokhoz ragaszkodni, hasonló acélperemes abronccsal és gumival pótolható az elhasználódott régi. Esetleg így akár komplett korszerű kerekekkel és agyakkal pótolhatók a régi, elhasználódott, felújításra már alig alkalmas rozsdafoltos kerekek

A rozsdás polírozott, krómozott alkatrészek is felújíthatók, viszont a középagy állapota meghatározó, mert ha ez túl kopott, nehezen pótolható csereszabatos darabbal. Ez vonatkozik a hajtókarokra, pedálokra és a kontrás hátsóagyra is. Ezek ugyan többnyire nagyon kopásálló szerkezetek, ám szétszerelésük és kitisztítás utáni helyreállításuk inkább szakműhelyben végeztethető el. A nyereg és a kormány, no meg a fékek állapota sem lényegtelen, különös tekintettel a nyomókaros – és alig használható – első- vagy a régi peremfékek állapotára. A kontrás változatok azonban szinte örökéletűek, csak alapos tisztítást igényelnek. Ezek szerencsés házilag is megoldhatók. A sárvédők és a láncvédők állapota nem különösebben lényegesek, könnyen kikalapálhatók, kifényesíthetők, vagy újra festhetők.

Mindezekre persze az első alapos vizsgálatkor csak részben lehet következtetni, az egyéb fogyatékosságokra csak a kerékpár szétszerelésekor fog fény derülni.


A felújításnál ezért első teendő a kerékpár teljes szétszerelése. A különböző részegységek darabjait érdemes külön dobozokba rakni, hogy az összeállítást majd keresgélés nélkül lehessen elvégezni. A rozsdás darabokat rozsdaoldóban áztatással lehet megszabadítani az oxidált rétegektől, a besűrűsödött, koszos, zsíros szennyeződésű alkatrészeket pedig erős zsíroldóba való áztatás után lehet teljesen letisztítani. Így a csapágyak görgői, csapágycsészék és a tengelyek kopásai könnyen észrevehetők. A nagyon kopottak feltétlenül cserére szorulnak, amit a régi biciklik helyreállításával is foglakozó szakműhelyekben lehet – némi szerencsével – beszerezni vagy megrendelni. A hajtókarok lehetnek polírozottak és krómozottak is. Ezek felületét újra polírozással, vagy galvanizálással lehet újból fényesé tenni.

A váz újjá varázsolásához csak a bicikli teljes szétszerelést követően érdemes hozzáfogni. A régi fényezés sérülései alapján esetleg csak az alapozó rétegig kell a vázat lecsiszolni. A régi festék előbb 80-as, majd 150-es csiszolóvászonnal, végül pedig 600-as polírpapírral körkörösen csiszolva mindenhol eltávolítható az alapozásig. A nehezen hozzáférhető helyeken, pl. vázelemek összeeresztésénél, használható az acélkefe vagy körkefe is. A lényeg, hogy sima, de finoman felborzolt legyen minden felület.

Ha a rozsdás foltok miatt a fémig le kell munkálni a vázat, akkor erre a kromofág a legalkalmasabb szer. Bekenés után – amint kezd a festék felhólyagosodni – spatulyával letolható. Szükség szerint a művelet ismételhető, egészen a fémig. Utána jöhet a szappanos többszöri mosás, majd a zsírtalanítás, és a felületek átcsiszolása. Az alapozó lehetőleg cinkes, vagy más korrózióálló spray festék legyen, amelynek két-három rétege ad kellő védelmet a rozsda ellen. A száradási idő 24 óra. Jöhet az alap finom csiszolása, majd a színre fújás művelete. Ez is legalább három akril lakk spray-ból kifújt réteg legyen, köztes nedves finom csiszolással 600-as vizes papírral. Ecsettel nem érdemes kísérletezni, csak a nehezen hozzáférhető helyeken, kis tégelybe kiszórt festéket ecsettel érdemes vékonyan felkenni. Az esetleges díszítő csíkozást célszerű mellőzni, legfeljebb a vázcsatlakozóknál vékony ecsettel érdemes a kontúr kiemelése. Végül legalább három réteg színtelen akril lakk kerüljön az egész vázra, 24 órás száradással, és finom közbenső csiszolással.

A végső összeszerelés során célszerű minden kötőelemet és a csapágyazásokat bezsírozni, a fényes alkatrészeket pedig polírozva, vagy újra krómozva kell a helyükre szerelni.

A színválasztással, továbbá mai alkatrészekkel – pl. kerekekkel, nyereggel – a régi biciklik külleme jelentősen megváltoztatható. Szárnyalhat a fantázia, aminek az eredménye egy strapabíró és egyedi bicikli lesz, ami már csak tulajdonságaiban hasonlít a hajdani „tanyabájkra”, viszont kényelmesen használható.


Még az ilyen hiányos, öreg kerékpárokat is érdemes felújítani. 
Amelyik bicikli festékrétege az alapozásig verődött le, az alapig kell lecsiszolni


A nagyon rozsdás vázakat felújításukhoz előbb rozsdátlanítani kell


A teljesen berozsdásodott első lánckereket és hajtókart érdemes galvanizálva felújítatni




A kontrás hátsóagyakat kitisztítás és újrazsírozás után szabad csak összeszerelni


Ha a kerékabroncsok nagyon sérültek, jobb teljesen új fűzésű és drótperemes kerékre cserélni


A régi és felújított bicajok nemcsak strapabírók, de szépek is

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Fakerítések

A faanyagok jó megmunkálhatóságuknak és - megfelelő felületkezeléssel - időtállóságuknak köszönhetik elterjedésüket. Viszonylag olcsók, és a különböző fa szerkezetek házilag is könnyen...


Festés, mázolás saját kezűleg

A lakásfelújítások általában két nagy feladatra oszthatók; a falak újra festése és az ajtók ablakok újra mázolására. Az egyéb szerelvények és a vezetékrendszerek esetleges cseréje mindezt...