Régi épületek padlásterének beépítésekor, vagy egyéb felújítási munkák során számos esetben felmerül az a probléma, hogy a meglevő födém csak korlátozottan terhelhető, és a hagyományos új aljzat jelentős önsúlyát nem képes elviselni. Ilyen esetekben azonban nem feltétlenül szükséges a teljes födémcsere, mivel a szárazpadló rendszerrel ez a probléma könnyen és gyorsan megoldható. A szárazpadló rendszer jelentős előnye, hogy gyorsan lefektethető, és az elkészült alapfelület azonnal további burkolásra kész. Kitűnő a lépéshang-gátlása, felülete kemény, a tömege viszont a hagyományos aljzatokhoz képest csekély. A padló gyárilag összeragasztott kétrétegű gipszrost lemezekből állíthatók össze. A 2x10 mm vastag padlóelemek kétféle változatban, kasírozás nélkül és egyik oldalukon 10 mm vastag lépésálló kőzetgyapot kasírozással szerezhetők be. Az általában 500x1500 mm-es méretű lapok éle lépcsőzetes horonykialakítású, ami lefektetésükkor jelentősen megkönnyíti szilárd és hézagmentes összeerősítésüket. A szárazpadlók ebből adódóan úsztatott felületűek, és glettelés után a ragasztott parketta kivételével szinte minden szokásos padló lerakására alkalmasak.
A szárazpadló lerakása előtt ebben az esetben is a burkolási munkát az aljzat hibáinak a kijavítása előzi meg. Az egyenetlenségek kiegyenlítésére - mértékük szerint - megfelelő anyag a kartonpapír, a lépésálló polisztirol, vagy megfelelő hézagoló anyag. Külön kiegyenlítő rétegre csak 10 
mm-nél nagyobb egyenetlenségek esetén van szükség.
Szivacscsík falra ragasztásával akadályozható meg a hanghidak kialakulása. A kopogóhangok gátlása pedig lépésálló polisztirol réteg lefektetésével, vagy kőzetgyapot kasírozású lapok lerakásával előzhető meg.
Az így előkészített alapra rakhatók le szárazpadlót alkotó lapok. A fal mellé kerülő elemek széléről a felső réteg túlnyúló részét le kell fűrészelni, hogy teljes élvastagságukkal illeszkedjenek a szivacscsík szegélyhez. A lapok keresztirányú hézagai egymáshoz képest legalább 20 cm-rel eltolva illeszkedjenek szorosan egymáshoz, és a lapolt részeket speciálisan e célra készült ragasztóval, továbbá csavarokkal is egymáshoz kell rögzíteni. A csavarok H 3,9x22 mm méretűek legyenek. Erre a kötés közben habosodó ragasztó miatt van szükség. A csavarok egymástól 25 cm-re legyenek, és három sorban fogják össze a lapok egymásra lapolt részeit.
A falak mellé kerülő lapokat is a megfelelő méretre kell szabni, de úgy, hogy a beszabott elemek lapolt széleit a már lefektetett elemekre tudjuk erősíteni. Az összes lap leerősítése után a szivacscsík felesleges része levágható, és következhet a lapok közötti rések hézagoló anyaggal történő kitöltése. A száradás utáni átcsiszolást követően azonnal járni lehet rajta, és így végezhetjük el a végleges padlóburkolat felerősítését.
A szárazpadló felületét laminált parkettát, parafát, padlószőnyeget, vagy akár kerámia lapokkal is be lehet fedni. Ez utóbbi esetben azonban legfeljebb 30x30 cm-es nagyságú lapok használhatók. A burkolatok ragasztásához a gyártó által gipsz alapra ajánlott rögzítő anyagot használjuk. A megfelelő tapadás érdekében speciális alapozó alkalmazása is ajánlott. A szárazpadlók alkalmasak padlófűtés kialakítására is, ám ebben az esetben a rendszernek igazodni kell a szárazpadló adottságaihoz.
(Képek: Rigipsz Hungária Kft.)